A Smer-SD EP-képviselői által november 22-én küldött nyílt levélre reagálva a Magyar Koalíció Pártja európai parlamenti képviselői az alábbi nyílt levelet fogalmazták meg:

Tisztelt kollégák!

Vegyes érzésekkel írjuk a válaszlevelünket, ami azonban lehetőséget ad arra, hogy az európai nyilvánosság előtt ismertessük az egyre romló szlovákiai kisebbségellenes légkör megértéséhez megkerülhetetlen tényeket.

A 2006-os szlovákiai választások után főként a nacionalista Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) kötött koalíciós szerződés miatt a kormánypolitika részévé vált a gyűlöletbeszéd, ami torzítja és megnehezíti a szlovák-magyar kapcsolatokat. Elutasítjuk a Smer-SD képviselőinek vádját, miszerint kerülnénk az érvek ütköztetését.

1, Tűrhetetlen a Smer-SD EP-i képviselőinek állítása, miszerint mi, az MKP EP-képviselői Szlovákia hírnevének besározói lennénk csak azért, mert tényekre hívjük fel a figyelmet. Öncélúan sohasem bíráltuk a Fico- kormányt, kifogásaink minden esetben megalapozottak voltak. Emlékeztetni szeretnénk arra, hogy korábban a Smer-SD-s kollégánk is élt a kormánybírálat lehetőségével az Európai Parlament plenáris ülésén, amikor az volt a meggyőződése, hogy a Dzurinda-kabinet belügyminisztere indokolatlanul lépett fel a rendőrszakszervezettel szemben.

2, Abszurd dolog igaztalannak beállítani a Pátria rádióval kapcsolatos, 2007. december 10-én elhangzott egyperces felszólalást, ami a kisebbségi rádióműsor-terjesztés megszűnésének veszélyéről szólt. Ezt támasztja alá a szlovák közszolgálati rádió másnapi déli hírműsora is, ahol a szerkesztő beszámolt a forráshiányból eredő, kilátásba helyezett megszorító intézkedésről, idézve az intézmény programigazgatóját. Többek között a bírált felszólalás miatt is kapott gyorssegélyt a rádió. Sajnos a mai napig valós a veszély, hogy a kisebbségi nyelveken műsort szolgáltató szlovák közszolgálati rádió megszünteti a középhullámon történő sugárzást, ami a műsorszolgáltatás végét jelenthetné. 2008. november 24-i keltezésű a hír, miszerint a középhullámú sugárzás finanszírozásához valamivel több mint 1,1 millió euró hiányzik. Ha időben nem hívjuk fel a figyelmet a veszélyre, könnyen visszafordíthatatlanná válhat a helyzet. A Pátria rádió ügyének folyamatos lebegtetése csupán a magyar iskolák számára készített hibrid nyelvezetű tankönyvek körüli, hónapok óta tartó bizonytalansághoz hasonlítható, ami kizárólag a feszültség fenntartásának célját szolgálja.

3, Elfogadhatatlan a két éve brutálisan megtámadott magyar diáklány ügyét elintézni azzal a félrevezető megjegyzéssel, hogy senki nem vonta kétségbe a rendőrség eredeti következtetéseit. A vizsgálati anyag több pontban ellentmond azoknak az állításoknak, amiket a belügyminiszter és a kormányfő tett 18 nappal a bűncselekmény megtörténte után, miszerint a sértett, Malina Hedvig félrevezette volna hatóságot. 2007 júliusában az országos rendőrfőkapitány is elismerte, hogy a diáklányt megverték. Egy hónappal később a kormányfő összeesküvés-elméletével emelte a tétet, jelezve: Hedvig-ügy a kormányának bukását irányozta elő. Ennek ellenére 2007 szeptemberében a legfőbb ügyész lehetségesnek tartotta, hogy a rendőrség és az ügyészség tévedtek az ügy kapcsán. Megdöbbentő, hogy ezek után a legfőbb ügyész vádalkut ajánlva, hazugság beismerésére kívánta rávenni a sértettet.

4, Felháborító a dunaszerdahelyi brutális rendőrségi intézkedés igazolására felhozott példa, ami szerint Bugár Béla állásfoglalása is a beavatkozás törvényességét és indokoltságát hangsúlyozó parlamenti határozat hallgatólagos támogatását jelentené. Az illetékes bizottságban éppen ő nem szavazta meg a jelentést. Ugyanakkor a belügyminiszter „bizonyítékaival“ kapcsolatban az MKP volt elnöke azt is leszögezte, hogy az a néhány, bemutatott felvételrészlet egyáltalán nem támasztja alá a beavatkozás szükségességét. Fenntartjuk azt a nézetünket, hogy a magyar szurkolók szektorát a szlovák rendőrség preventív szándékkal verte szét. A Malina Hedvig ügyhöz hasonlóan most is a hatalom elsietett – vagy éppen célirányosan megtévesztő – végkövetkeztetései miatt fokozódott a szlovák- magyar feszültség.

5, Helytelen bagatellizálni a folklórcsoport belügyminisztériumi bejegyzési kálváriájának körülményeit. A minisztérium arra hivatkozva utasította el a polgári társulás elismerését, hogy az a Kárpát-medence népeinek néprajzi értékeit kívánja ápolni. Az indoklás szerint Szlovákia területi egysége szempontjából a „Kárpát-medence” megalapozatlan (sic!) meghatározás. Abszurdnak tartjuk, hogy a kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes küzd az említett földrajzi fogalom ellen, mondván, azt a magyarok életterükként fogják fel.

Tarthatatlan az igyekezet, amely egyenlőségjelet kíván tenni a nacionalizmus Szlovákiai kormánypolitikává emelése, illetve a magyarországi társadalom perifériáján mozgó szélsőséges erők megmozdulásai között. Ugyanakkor üdvözöljük, hogy a szlovák kormány- több hónapnyi félrevezető megnyilatkozás után – végre tényleg feloszlatta a Magyar Gárda szlovákiai megfelelőjét, a Slovenská pospolitosť szervezetet. Ennek ellenére a beszüntetett szlovák polgári társulás pár napja romaellenes összecsapások formájában Csehországba “exportálta” az intoleranciát. A kisebbségi sorsban élő magyarok képviselőiként azt is tudatosítjuk, hogy a Magyar Gárda elleni határozott magyarországi hatósági fellépés megfosztaná a szlovák nacionalizmust hivatkozási alapjától.

A beneši dekrétumok kérdéskörét illetően az MKP már egy évtizede következetesen vallja a dekrétumok máig tartó negatív hatása felszámolásának szükségességét, illetve a kollektív bűnösség elvének elítélését. Sajnos magyarellenes kampányhadjáratra adott okot egy évvel a Fico-kormány megalakítását követően a fentieket szorgalmazó MKP-s törekvés. A kérdés napirendre tűzése oda vezetett, hogy a kormányfő provokációként fogta fel a beneši dekrétumokat is felölelő MKP-s szlovák-magyar megbékélési nyilatkozattervezet gondolatát, és erődemonstrációként a parlamenttel tulajdonképpen újra szentesítették a Szlovákiában élő magyarok kollektív bűnösségét.

Megengedhetetlen, hogy az SNS határozza meg a szlovákiai politikai napirendet, hiszen az hosszútávon eltorzítja a standard pártok értékrendjét. Aggodalommal figyeljük, hogy már a mindennapjainkba is begyűrűzött a kisebbségekkel szembeni intolerancia, amit a szlovákiai közvélemény-kutatási eredmények is alátámasztanak.

Bízunk abban, hogy az Európai Parlament elismert képviselőcsoportjai a jövőben politikai bölcsességet tanúsítva hatékonyabban lépnek fel annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamaiban szélsőséges pártok ne juthassanak hatalom közelébe.

Brüsszel, 2008. december 4.

Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit