December 4-én Juraj Migaš, Szlovákia budapesti nagykövete Kőrösy Csaba külügyminisztériumi osztályvezetővel beszélgetett a magyar-szlovák viszony aktualitásairól. A beszélgetés a Budapesti Corvinus Egyetemen zajlott a Magyar Fiatalok Európáért Egyesület szervezésében.
Juraj Migaš szlovákiai nagykövet véleménye szerint a jelenlegi magyar-szlovák helyzet reménykedésre ad okot, mert ezelőtt két hónappal még egyik fél részéről sem lehetett tapasztalni semmiféle nyitást a másik irányába. A nagykövet üdvözölte azokat a kezdeményezéseket, amelyek a két ország közti együttműködést, együtt gondolkodást hivatottak erősíteni. Példaként említette a közös, szlovák-magyar történészi találkozót, a miniszterelnökök találkozóját, és minden egyéb, a civil szféra által kezdeményezett programot.

Migaš szerint a két nemzet tagjai jól megférnek egymás mellett, és a lakosság mindennapi életében nem tapasztalható az a feszültség, ami a sajtóban napi szinten megjelenik. A nagykövet ezért elsősorban a médiát hibáztatja a kialakult atmoszféráért, és hangsúlyozta, hogy ebben a vonatkozásban mindkét félnek változtatnia kell a hozzáállásán. Migas szerint a sajtónak a magyar-szlovák reláció tekintetében sokkal több pozitív eseményről kellene tudósítania, és erőteljesebben kellene hangsúlyoznia a két ország közös értékeit és sikereit.

Mindkét résztvevő büszkén számolt be a magyar-szlovák üzleti élet dinamikus fejlődéséről, a közös vállalkozások sikereiről és arról, hogy láthatóan az üzleti szférában nincs jelen az az egymással szembeni bizalmatlanság, amely a lakosság részéről tapasztalható. Mindkét fél fontosnak tartja, hogy az a kommunikáció, együtt gondolkozás és párbeszéd, ami az üzleti élet szereplői közt megvan, átterjedjen az élet többi területére is, mert ez lehet a kulcs a feszültségek megoldásához.

A beszélgetés magyar résztvevője, Kőrősy Csaba szerint a párbeszéd szükséges, de nem elégséges feltétel a feszültségek elsimításához. A külügyminisztérium munkatársa szerint a vitás kérdésekben konszenzusra kell jutnia a két országnak, különben a közvélemény és a sajtó képes tovább élezni az ellentéteket.

Kőrösy szerint a legfontosabb az lenne, hogy a két ország közt fennálló Alapszerződést (1995) mindkét fél betartsa: ha ez teljesül, a szlovákoknak nem kell félni a magyarok területi követeléseitől, a magyaroknak pedig nem kell aggódniuk a felvidéki magyar kisebbség jogainak megsértése miatt, és így baráti lehetne a két ország kapcsolata.

Kőrösy Csaba hangsúlyozta: a politikusoknak nagy a felelőssége a két ország viszonyának alakításában, hiszen az ő kijelentéseik erőteljesen formálják a közvélemény másik nemzetről alkotott képét. Itt leginkább Ján Slota magyarellenes megnyilvánulásaira célzott, amelyek a szlovák lakosság egy részét szélsőséges nacionalista irányba mozdítják el.

Migaš Kőrösy fenti kijelentését nem kívánta kommentálni, azonban hangsúlyozta, hogy a felelősség kétoldalú. A szlovák fél azzal zárta a beszélgetést, hogy karácsony közeledtével mindkét nemzet próbáljon megbékélni a másikkal, hiszen közös érdekünk, hogy baráti viszonyban éljen a két ország.
Kovács Eszter, kitekinto.hu