Csütörtökön sem indult meg az orosz gáz Európa irányába: a Gazprom délelőtt közölte, hogy megküldte a szükséges papírokat az ukrán félnek, amely szerint a nap folyamán az ukrajnai vezetékeken át összesen 99,2 millió köbméter gázt akar szállítani Moldovába, Szlovákiába és a Balkánra, s az ukrán fél újra megtagadta a gáz továbbítását az általa javasolt műszaki megállapodás hiányára hivatkozva.
A Gazprom közleményében rámutatott, hogy mivel a tranzitról 2013-ig szóló szerződés van érvényben, az említett műszaki megállapodás hiánya nem elegendő indok a tranzit akadályozásához. Az orosz monopólium emlékeztetett arra is, hogy 2007-ben nem is létezett ilyen megállapodás, de a jelenlegi válságos helyzetben semmiféle nélkülözhető papír hiánya nem szolgálhat ürügyül a tranzit megtagadásához.
Az ukrán fél már harmadik napja nem nyitja meg rendszerét az orosz gáz előtt Szudzsa állomásnál, s ezt azzal indokolja, hogy ha megtenné, nagy kelet-ukrajnai területek gáz nélkül maradnának. Az orosz fél szerdán javasolta, hogy a Szudzsánál beérkező gázból lássák el az érintett területeket, s az ukrán fél az ország nyugati részén lévő tárolóiból küldjön ugyanolyan mennyiséget Európába, de erre nem érkezett válasz. A Gazprom indoklása szerint azért Szudzsa állomásnál akarják az ukrajnai rendszerbe szivattyúzni a gázt, mert egyrészt ez a legrövidebb útvonal a Balkán felé, másrészt mert itt a legnagyobb az áteresztő képesség: két és félszer nagyobb, mint a többi csatlakozási ponté összesen.
Gleb Pavlovszkij politológus, a Hatékony Politika Alapítvány elnöke úgy vélekedett csütörtökön, hogy a Dmitrij Medvegyev orosz elnök által szombatra javasolt gázcsúcs kifoghatja a szelet az ukrán vezetés törekvéséből, hogy a gazdasági természetű válságot politikai szintre terelje, mivel a helyzet megoldása nem kecsegtet kényelmes kiúttal a számára. Visszatáncolni ugyanis már nem tud, mivel akkor magyarázkodnia kellene Európa előtt. Inkább az általános válság helyi elmélyítése útján próbálja menteni politikai életét.
A Kommerszant című orosz lap szerint azonban a hivatalos nyilatkozatokban általában semmi nem utal a gázválság gyors megoldására. A Vremja Novosztyej szerint Moszkva és Kijev között folytatódik az idegháború és a kölcsönös vádaskodás, és nincs kilátás a tranzit felújítására. A lap szerint az orosz fél célja egyre nyilvánvalóbb: előbb be akarta vonni az EU-t megfigyelőként, majd az unió szeme láttára akarta bebizonyítani, hogy a Naftogaz nem biztosítja a tranzitot, vagyis most arra lenne szükség, hogy az EU megbélyegezze Kijevet és rákényszerítse az együttműködésre.
A Vedomosztyi szerint fokozódik az Ukrajna-ellenes hangulat, de a Gazeta szerint például a görög Greek Public Gas Corporation a Gazpromot készül beperelni. A lap szerint Kijev egyhamar nem köt kompromisszumot, mivel a különös ukrán magatartás mögött nem annyira a vezetékrendszer működése, mint inkább Washington hatása áll.
A Nyezaviszimaja Gazeta felméréseket idéz, amelyek szerint Ukrajnában, Fehéroroszországban és Moldovában a lakosság bizalma Oroszország iránt csökken, az Egyesült Államok iránt viszont nő. A lap Szergej Tolsztojt, a kijevi Politikai Elemzések és Nemzetközi Kutatások Intézetének igazgatóját idézi, aki azt mondta: „Amikor régebben az amerikaiak figyelmeztettek, hogy az orosz szelepeket valamikor majd nyomásgyakorlásra használják, a lakosság ezt propagandaként értékelte, de most újra felidézi”.
STOP
