Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke 2009. március 12-én megkoszorúzta Szőgyénben Görgei Artúr honvédparancsnok mellszobrát. Mit kell tudni erről az emlékműről?
1998 –ban a Magyarok Világszövetsége és Halasi Endre kezdeményezésére a polgármester, Nágel Dezső mérnök , a helyi alapszervezet és a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya képviselőivel megegyeztek abban, hogy nem Petőfi Sándor- mellszobrot (ez volt a kezdeményezők javaslata) állítanak a 150.évforduló alkalmából (mivel Petőfi-szobor már több is van a Felvidéken) de szívesen venné a község, ha Görgei Artúr mellszobrát helyezhetnék el a településen, a tavaszi hadjárat 150.évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség alkalmából. A bronz mellszobrot Magyarországon önttette a Magyarok Világszövetsége és az avatására az évfordulós 3 napos emlékünnepségen került sor. Az emlékmű talapzatát a helyi önkormányzat készíttette, és a helyi szakközépiskola előtt lett felállítva, méltó ünnepség keretében.
Azóta minden év március 15 –én , és a tavaszi hadjárat időpontjában, ápr.19 –e körül itt kerül sor a magyar szabadságharc emlékünnepségre. Itt is általában hazai politikus, vagy magyarországi neves történész emlékezik az eseményekre.
Valamennyi helyi magyar intézmény, civil szervezet koszorút helyez el . Az ünnepi műsor itt és a helyi kultúrházban zajlik .
A Tavaszi Hadjárat Emlékünnepséget a Magyarok Világszövetsége nevében Dobos László régiós alelnök, munkatársa Pogány Erzsébet és Halasi Endre történész kezdeményezésére a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya nevében Dániel Erzsébet titkár, és Nágel Dezső, Szőgyén község polgármestere vállalta fel , abban a tragikus időszakban amikor először tombolt Szlovákia-szerte a nacionalizmus V.Mečiar miniszterelnök vezényletével / 2 évvel előtte oszlatta fel a Csemadok 90 tagú apparátusát az egész országban/. Ez némi vitát váltott ki, mind a hazai magyar politikai színtéren / egyesek provokációnak vélték/, de még a Csemadok berkeiben sem volt egyöntetűen pozitív a vélemény a kezdeményezésről. Ennek ellenére a tervezett 3 napos hadjárat – katonai hagyományőrzők fogadását vállalták az egykori csata helyszíneinek polgármesterei : Nagysallótól – Komáromig / a nagysallói polgármester szlovák nemzetisége sem volt akadály – itt volt az ünnepi szentmise /. A 3 napos hadjáratot a falvakon történő megállókon Katona Tamás budapesti történész vezényelte le, elevenítette fel a csatajeleneteket . A felvonulók között, akkor az első megemlékezésen elsősorban a magyarországi és erdélyi katonai hagyományőrzők vonultak fel, honvéd, ill. huszár korabeli öltözetben.A felvidékieket akkor az izsai lovas huszár bandérium , a párkányi Sobieski hagyományőrzők képviselték és a Csemadok helyi népviseleti csoportjai vonultak végig mintegy 150 létszámú tömeggel.Bény községben ezen „örömünnep „ a lakosság szívélyes fogadtatása abban nyilvánult meg, hogy népviseletbe öltözve, sorfalat állva végig a falun üdvözölték a huszárokat, felvonulókat. A falvak lakosait a felvonulók látványa, a ceremónia lebonyolítása a mélységig meghatotta: hisz magyar huszárt ezek az egykor magyar de több esetben már vegyes lakosságú falvak lakosai nem igen láttak. Óriási hatása volt az emberekre. Az ünnepi estre Szőgyénben került sor, ahol a régióból és a környékből is zsúfolásig megtelt a kultúrház nagyterme. Ünnepi szónok itt is Katona Tamás volt. A színvonalas műsort a helyi irodalmi színpad adta. Másnap Kéménden, a temetőben a kopjafánál emlékeztek, koszorúztak, majd Köbölkúton keresztül folytatták útjukat Búcsra , ahol szintén megemlékezés volt Bulcsú vezér lovasszobránál.Innen Bátorkeszin keresztül, Marcelházán, Izsán és még talán egy – két településen keresztül vonultak.Vasárnap értek be Komárom főterére, Klapka György szobrához, ahol a polgármester fogadta őket / mint mindenütt/ , és itt ért véget az első hadjárat emlékünnepsége.A kiadási költségeket az érintett községek vállalták. Az előzetes szervezési munkában nagyrészt vállalt a Csemadok TV .
Hasonló méretű megemlékezés volt a köv . évben is, ekkor már a köbölkúti emlékmű is állt, és Szőgyénben megalakult a IX.Vörössipkás Zászlóalj felvidéki hagyományőrző csapat,10 fiatal taggal, akiknek helyben varrták meg a korabeli ruhákat . Ugyanekkor a köbölkútiaknál és a búcsiaknál is volt 2 – 2 pár hagyományőrző ifjú , akik szintén a községtől kaptak felszerelést és ruházatot. / A szőgyéni szabó Kunyik Béla készíti még ma is a hagyományőrzők ruháit gyakran Budapestre is/ . A szőgyéniek olyannyira komolyan vették feladatukat, hogy Budapesten kaptak kiképzést a lengyel Wysocki légió hagyományőrző csapat vezetőjétől, Máthé Endrétől . Tehát a következő 3 évben már hazai hagyományőrzőkkel ismétlődött meg a Tavaszi Hadjárat Emlékünnepség . Ettől kezdve ezek a helyi csoportok is részt vettek a magyarországi csata helyszínein Vácott, Isaszegen, és kapcsolataik a mai napig tartanak , kölcsönös ünnepség alkalmával. A háromnapos megemlékezések talán 3 évig tartottak , majd egy napra szűkültek le, főleg az anyagi problémák miatt. Az önkormányzati választások is kissé befolyásolták a hagyományőrzés ilyen nagyméretű ünneplését pl. Szőgyénben , Köbölkúton, is. Viszont a 3 kezdeményező faluban / Szőgyén, Köbölkút, Búcs / a mai napig szerényebb körülmények között egy napba sűrítve megemlékeznek / ünnepi beszéd, koszorúzás, huszárok, hagyományőrzők felvonulása/
Az eseményekről. Ez évben is lesz , de még pontos dátumról nincs tudomásunk .
Az első két év eseményét – a 150. évfordulóról való megemlékezést – a Csemadok TV archívumában videofelvétel őrzi.
Az 1848/49 –es eseményekről a régió legtöbb falvaiban megemlékeznek, vagy a kultúrházban , vagy emlékoszlopoknál, esetleg ha van honvédsír, a temetőben. Szalkán, Bajtán, Garamkövesden, Párkányban, Nánán, Barton, Kisújfalun, Muzslán , Ebeden tartanak még emlékünnepséget.
(Az adatokat Farkas Iván bocsátotta a Felvidék Ma portál rendelkezésére)
