Az Európai Bizottság arra kéri a felsőoktatási intézményeket, hogy hatékonyabb szerkezeti átalakításokat hajtsanak végre, ezzel is erősítve a minőségi munkaerő piacra lépését. A bizottság úgy gondolja, hogy ez fontos alapja a gazdasági növekedés biztosításának.

A szlovák munkaerőpiacon már korábban is több független szakértő azon véleményének adott hangot, hogy minél hamarabb végre kell hajtani a szükséges szerkezeti átalakításokat, mivel csak így tartható fenn az ország nemzetközi versenyképessége. Az európai politikai partnerségi társulása 2008-as jelentésében lehangoló képet fest az ország felsőfokú intézményeiről. A közzétett tanulmányban gyenge oktatási színvonalra, a magas korrupcióra és munkaerőpiaccal való nem megfelelő együttműködésre hívja fel a figyelmet.

A szlovákiai intézmények rektorai szerint a felsőoktatási intézmények nemzetközi szinten is megállják a helyüket, ugyanakkor a működésüket nehezíti, hogy csak negyed annyi pénzügyi forrás áll rendelkezésükre, mint a nyugat-európai intézményeknek. 2008-ban a kormány a költségvetésből 12,8 milliárd koronát költött a felsőoktatási intézmények finanszírozására. Az EU-tagállamok közül az éves GDP arányokat figyelembe véve ez az egyik legkisebb összeg, amelyet egy állam a felsőoktatására költ. A szakértők szerint a tandíj bevezetése csak rövid időre tud megoldást nyújtani, mivel ez által jelentős mértékben csökken a hallgatói létszám, ami hosszabb távon nem biztosítja, hogy az intézmények jobb anyagi helyzetbe kerüljenek.

A kilencvenes évek közepétől jelentős mértékben nőtt az intézmények, és ezzel párhuzamban a hallgatók száma is. Az elmúlt 15 évben mintegy 33 új intézmény alakult, és mára az éves hallgatói létszám meghaladja 200000 főt. Ugyanakkor ez a nagy arányú növekedés nem tudja biztosítani a megfelelő pénzügyi forrásokat. Az Európai Egyetemi Szövetség a 2008-as jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyetemeknek tudományos kutatásra és fejlesztésre jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni, mivel a tehetségek csak így tudják megfelelően kamatoztatni a tudásukat.

A másik nagy probléma, hogy az intézmények nehezen alkalmazkodnak a munkaerőpiac igényeihez, aminek a következtében a munkanélküliségi rátában egyre nagyobb mértékeben jelennek meg a diplomás végzettségű emberek. Mivel nincs megfelelő kapcsolat a vállatokkal, ezért kevés hallgató tud megfelelő gyakorlati tapasztalatot szerezni, miközben a gyakorlati tudás már szinte elengedhetetlen feltétele az elhelyezkedésnek.

Ha intézmények részéről nem történik meg az elvárt szerkezeti átalakítás, illetve ha az állam nem ismeri fel az felsőoktatás fontosságát, akkor Szlovákia lemaradhat a nemzetközi versenyben. Az oktatásba befektetett pénz csak hosszabb távon hozza meg az eredményt, ugyanakkor minél később kerül sor erre, annál súlyosabb következményei lehetnek az ország gazdaságára nézve.

Felvidék Ma, spectator.sk, VZS