A mai lapokban (Szabad Újság, Új Szó) megjelent a Magyar Koalíció Pártja Közlönye, az MKP-Hírvivő, melyben (és egyben az MKP honlapján is: www.mkp.sk) a magyar párt közzétette az MKP-ból kivált képviselőkkel folytatott tárgyalások dokumentumait. Az Olvasók így maguk alakíthatják ki véleményüket róluk.
Miután a három parlamenti képviselő – Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor – kilépett a párt parlamenti klubjából, az MKP Országos Elnöksége tárgyalást kezdeményezett velük. Mivel első feltételeik személyi jellegűek voltak, Csáky Pál, az MKP elnöke az alábbi dokumentumot terjesztette az országos elnökség jóváhagyásával a három képviselő elé, mint olyan megoldási javaslatot, amely kezelni kívánta a személyi jellegű problémákat a párton belül. Bugár Béla a javaslatot elutasította, mondván, az azt a célt szolgálja, hogy korrumpálja őt. (1. sz. dokumentum)
Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor az MKP Országos Tanácsának 2009. május 16-ai rozsnyói ülésére egy 11 pontból álló javaslatot tett le az asztalra olyan politikai platform létrehozatalának céljából, amelynek nem párttag platformtagjai is lennének. A három képviselő egy határozati javaslatot is előterjesztett azzal, hogy úgy a platformjavaslatot, mint a határozati javaslatot azonnal és minden változtatás nélkül el kell fogadni. (2. és 3. sz. dokumentumok)
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a fenti két dokumentumot az OT rozsnyói plénuma változatlan formában nem tudja elfogadni, tekintettel arra, hogy azok ellentétesek a párt alapszabályával, Csáky Pál, az MKP országos elnöke egy áthidaló határozati javaslatot terjesztett elő, amely garanciát adott volna arra, hogy az előterjesztett 11 pont alapján folytatódnak a tárgyalások, s az októberi kongresszus előtti OT ülésének időpontjáig meg kell találni a kompromisszumos megoldást. A javaslatot Bugár Béla és kollégái elutasították. (4. sz. dokumentum)
Az Országos Tanács rozsnyói ülésén ezután Bugár Béla és társai javaslatára olyan megegyezés született, hogy az OT megszakítja a tárgyalást erről a pontról, s azt 2009. június 13-án folytatjuk. A felek addig folytatják a tárgyalásokat. Bugár Béla és társai a május 25-ei találkozó után még úgy nyilatkoztak, hogy folytatják a tárgyalást. Május 26-án azonban váratlanul bejelentették, hogy többet nem kívánnak tárgyalni az MKP Országos Elnökségével.
Az MKP Országos Elnöksége ennek ellenére elfogadta a platformok létrehozataláról és a kisebbségi vélemény érvényesítéséről szóló dokumentumot, amelyeket az Országos Tanács elé terjesztett jóváhagyásra. (5. és 6. sz. dokumentum)
Szomorú utószó
Az életben vannak döbbenetes pillanatok. Most kaptuk a hírt, hogy az új magyar párt www. hid-most.sk nevű honlapját már 2009. május 16-a előtt regisztrálták! Bár Bugár Béla június 10-én azt nyilatkozta a médiáknak: „A pártalapításról az OT ülése után kezdtünk komolyan gondolkodni”. Hazugság volt tehát a rozsnyói tárgyalás, hazugság az utána folytatott színjáték is? Hiszen valakik már május 16-a előtt eldöntötték, hogy új párt alakul, s annak Híd-Most lesz a neve.
Szomorú. Ennyit az igazmondásról, az őszinte együttműködési szándékról – amelyről a szakadárok beszélnek.
DOKUMENTUMOK
1. sz. dokumentum
MKP Országos Elnöksége: meg kell egyezni!
A Magyar Koalíció Pártja 2009. május 11-ei elnökségi ülésén a párt vezetése újabb tárgyalást folytatott Bugár Bélával, A. Nagy Lászlóval és Gál Gáborral, a párt parlamenti frakciójából eltávozott három képviselővel. Az ülésen Csáky Pál, az MKP elnöke az alábbi megegyezési javaslatot terjesztette elő:
1) Az MKP elnöke, Csáky Pál tudomásul veszi, hogy személyével, illetve a párt vezetésével, valamint a párt vezetési módszereivel kapcsolatban kifogások merültek fel. Ezért úgy döntött, hogy az MKP őszi kongresszusán, amelyet a párt Országos Tanácsa az Alapszabály értelmében 2009. október 17-ére már összehívott, bizalmi szavazást kér maga ellen. A szavazás titkos lesz.
2) Az MKP elnöksége tudomásul veszi, hogy az elnökségi ülések előkészítését hivatott egyeztetésekkel kapcsolatban, amelyen eddig a párt elnöke, elnökhelyettese, frakcióvezetője, az Országos Tanács elnöke, a párt stratégiai alelnöke és egyéb illetékes szakmai alelnökei vettek részt, szintén kifogások merültek fel. Az MKP elnöksége ezért az ilyen jellegű egyeztetést megszünteti, s helyette létrehozza az Elnökök Tanácsadó Testületét, amelyben helyet kap a három volt elődpárt elnöke, Bugár Béla, A. Nagy László és Duray Miklós, továbbá az MKP elnöke, elnökhelyettese, frakcióvezetője és az Országos Tanács elnöke. A legfontosabb politikai döntéseket a párt eme szerve fogja előkészíteni.
3) Az MKP parlamenti képviselői jelenleg is hivatalosak minden elnökségi ülésre. A párt elnöksége és a parlamenti frakció tevékenységének jobb összehangolása érdekében azonban a jövőben minden hónap első elnökségi ülésén az elnökség tagjai és a képviselők közösen áttekintik és kiértékelik az elmúlt hónap legfontosabb politikai történéseit, valamint előkészítik a soron következő hónapban megvalósítandó politikai döntéseket, stratégiai és taktikai lépéseket.
4) A párt elnöksége felkéri Csáky Pált és Bugár Bélát, együtt vezessék a választási kampányt a júniusi európai parlamenti választásokon, illetve a jövő évi parlamenti választásokon. Ennek érdekében az MKP Országos Elnöksége a jövő évi parlamenti választási lista első két helyére kész Csáky Pált és Bugár Bélát jelölni.
5) Az MKP Országos Elnöksége tudomásul veszi, hogy a 2011-ben esedékes tisztújító kongresszuson sem Csáky Pál, sem Bugár Béla nem jelölteti magát az elnöki posztra, átengedve a párt vezetését a fiatalabb generáció képviselőjének.
6) Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor haladéktalanul visszatér az MKP képviselői klubjába.
7) A megegyezés utáni napon Csáky Pál és Bugár Béla közös sajtótájékoztatón tájékoztatják a közvéleményt a megállapodásról.
Az MKP Országos Elnöksége kinyilvánítja, hogy kész a fenti javaslatot módosítani Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor javaslatai alapján. Az MKP Országos Elnöksége várja a három képviselő válaszát.
Pozsony, 2009. május 11.
2. sz. dokumentum:
44.a §: Platformok
1) A párt tagjai platformokat hozhatnak létre. A platform a párt politikáját segítő nyitott szerveződés. A párt tagja csak egy platformba léphet be.
2) Platformot egy járásban a párt tagságának legalább 5 százaléka hozhat létre, melyet a járási elnökség tart nyilván. A járási elnökség az adott platform megalakulásáról értesíti az Országos Elnökséget.
3) Az adott platform országos testülete létrejöhet, amennyiben azt legkevesebb 6 járás platformja kezdeményezi. Az országos platformokat az Országos Elnökség tartja nyilván.
4) Minden platform tarthat önálló gyűléseket, melyeken ajánlásokat fogalmaz meg és ezeket a párt illetékes szervei megtárgyalják és beépítik a párt politikájának alakításába és megvalósításába.
5) A járási platform elsősorban a járási elnökség és a járási konferencia számára fogalmaz meg ajánlásokat, míg az országos platform az ajánlásait az Országos Elnökség, az Elnökök Tanácsa, az Országos Tanács és az Országos Kongresszus irányába terjeszti be.
6) Minden platform képviselőjének a 44a.§ 5. bekezdése szerint joga van tanácskozási és javaslattevő joggal részt venni a párt illetékes testületeinek ülésein.
7) Az járási konferencia a járási platform képviselőivel egyezséget köt azon javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a 15. § értelmében a járási konferencia hatáskörébe tartoznak.
8) Az Országos Elnökség az országos platform képviselőivel egyezséget köt azon javaslatokkal kapcsolatban, amelyeket az Országos Elnökség az Országos Tanács részére terjeszt be az 28. § 7 bekezdése b), e), g), j) m) és o) pontjait illetően. Ezekben a kérdésekben az Országos Tanács is egyezséget köt az országos platform képviselőivel.
9) Minden platform súlyának megfelelően képviseletet kap a párt valamennyi döntéshozó és végrehajtó szervében.
10) Minden platform nyilvános rendezvényeket rendezhet.
11) Minden platform az Alapszabállyal összhangban lévő saját működési szabályzata szerint tevékenykedik, melyet az Országos Tanács hagy jóvá.
3. sz. dokumentum
A POLITIKAI PLATFORMRÓL SZÓLÓ HATÁROZATI JAVASLAT
Az MKP Országos Tanácsa
1. elfogadja a politikai platform létrehozását
2. jóváhagyja az MKP Alapszabályának a politikai platformról szóló módosítását
3. felszólítja a párt szerveit, hogy a mostani MKP OT ülést követően az MKP munkájában a politikai platformról elfogadott dokumentum szerint járjanak el
4. felszólítja a párt járási konferenciáit, hogy az MKP októberi közgyűlésén támogassák a politikai platform elfogadását
5. az MKP októberi közgyűlésének elfogadásra ajánlja a politikai platform létrehozását
6. felkéri a párttagságukat felfüggesztő MKP-tagokat, hogy ezen MKP- ülést követően folytassák tevékenységüket a pártban
7. felkéri az MKP-ból kilépett tagokat, hogy a mostani MKP OT-ülést követően újítsák fel párttagságukat
8. felszólítja az MKP helyi és járásai szerveit, hogy a kilépett tagok visszatérése elé ne gördítsenek akadályt
9. felszólítja az MKP Etikai Bizottságát, hogy vonja vissza Simon Zsoltra vonatkozó döntését.
Rozsnyó, 2009. május 16.
4. sz. dokumentum
Csáky Pál határozati javaslata
a) Az MKP OT elfogadja a politikai platform(ok) létrehozatalával kapcsolatos 11 pontot, mint alapelveket, s feladatul adja a párt Országos Elnökségének, hogy Bugár Bélával, A. Nagy Lászlóval és Gál Gáborral folytassa a tárgyalásokat, s a javaslatot konszenzuális módon pontosított formában a platform(ok) működési szabályzatával együtt terjessze be az októberi OT elé végleges jóváhagyásra azzal, hogy elfogadásra javasolja azt az októberi kongresszusnak. Az MKP OT egyben tudomásul veszi, hogy Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor a mai napon visszatérnek a párt képviselői klubjába.
b) Az MKP OT tudomásul veszi, egy alternatív tagozat létrejöttét az ASZ 44§-a) értelmében, amely tájékoztatja a párt Országos Elnökségét a tagozat országos, kerületi és járási súlyáról. Az MKP OE 2009. augusztus 29-éig kötelező érvénnyel tájékoztatja a párt járási elnökségeit a tagozat reális súlyáról. Az MKP OT arra kéri a párt járási konferenciáit, hogy az Országos Kongresszus időpontjáig mind a javaslatok elfogadásánál, mind a megyei képviselők jelölésénél kössön egyezséget a járási és kerületi szintű tagozatokkal.
c) Az MKP OT felkéri mindazokat, akik kiléptek a pártból, hogy döntésüket értékeljék át és lépjenek vissza az MKP-ba.
d) Az MKP OT felkéri mindazokat, akik felfüggesztették tagságukat a pártban, hogy értékeljék át döntésüket és folytassák tevékenységüket az MKP-ban.
e) Felkérjük az OEB, szüntesse meg a Simon Zsolttal kapcsolatos döntését.
5. sz. dokumentum
Alapszabály-módosítási javaslat, 2009. október
44/a. §: A platformok
1. A platform a párt alapvető célkitűzéseivel és eszmeiségével összhangban, az eszmei vagy értékrendi azonosság szerint alakuló, a párt tagjai számára nyitott szerveződés, amely segíti a párt eszmeiségének a kibontakozását, értékrendjének népszerűsítését és programjának fejlesztését.
2. Platformot (platformokat) a párt tagjai alakíthatnak, de ezen túl tagjai lehetnek a párt nyilvántartott támogatói is.
3. Egy platform alakítását a pártban 10 tagú csoport kezdeményezheti a párt országos elnökségénél. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a platform irányultságát, programját és a szerveződés szándékát. Az országos elnökség véleményezi ezt és előterjeszti az OT legközelebbi ülésén. Amennyiben az OT egyetért a platform megalakításával, a kezdeményezők megkezdhetik a platform szervezését.
4. Helyi szervezetben a platform létrehozása akkor lehetséges, ha legalább 5 tag ugyanazzal a szándékkal kezdeményezi a platform megalakítását.
5. Amennyiben egy-egy helyi szervezetben kevesebb az érdeklődők száma a platformalakítás iránt, ez megalakítható egy-egy szervezési körzetben vagy járásban. A szervezési körzetben legalább tíz, a járásban pedig a szervezési körzetek számának szorzójával többszöröződő kezdeményezői létszám szükségeltetik a platformalakításhoz. Ha a járásban nem alakultak szervezési körzetek legkevesebb tíz tag szükséges egy járási platform megalakításához.
6. A járás területén megalakult platformot (platformokat) a járási elnökség tartja nyilván.
7. A platform a helyi szervezetben, a szervezési körzetben vagy a járásban önálló gyűléseket tarthat, saját hatásköre szerint, amelyeken a párt bármely tagja részt vehet. Az itt elfogadott javaslatokat, előterjesztésük nyomán kötelesek megtárgyalni a területileg illetékes pártszervek.
8. A platform (platformok) országos testülete akkor jöhet létre, ha azt legalább hat járás azonos irányultságú platformja kéri. Az országos platformot (platformokat) a párt országos elnöksége tartja nyilván. Az országos platform javaslatait, előterjesztésük nyomán a párt országos szervei kötelesek megtárgyalni.
9. A platformok kialakíthatják saját működési szabályukat, figyelembe véve az MKP Szervezeti és Működési Szabályát.
10.A platform működését, ha az ellentétbe került a párt alapszabályával vagy az SZMSZ-szel az OT felfüggesztheti. Erről figyelmeztetnie kell a platform szervezőit. Ha ezt nem veszik figyelembe, a platformot a soron következő országos kongresszus megszüntetheti.
6. sz. dokumentum
44/b §: Kisebbségi vélemény érvényesítése (egyeztetési eljárás)
1. A párt helyi szervezeteiben és választott testületeiben minden tag, tagok csoportja és a választott testületek határozati javaslatokat terjeszthetnek elő, amelyek elfogadása nyílt szavazással történik (Vö.: alapszabály 46. §).
2. Amennyiben ugyanahhoz a ponthoz több határozati javaslat is érkezett és a szavazáskor egyik sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges mennyiségű javaslatot az ülésező testület létrehoz egy ad hoc bizottságot, amelynek a feladata a javaslattevők közötti egyeztetési eljárás lebonyolítása és az egyeztetés eredményeként lehetőleg egy új javaslat előterjesztése.
3. Amennyiben a határozati javaslat valamelyik pontjához ellenjavaslat érkezett és a szavazáskor a két javaslat közül az egyik el lett utasítva, ennek a javaslatnak az előterjesztője kérheti az egyeztetési eljárás megindítását, ha javaslata megkapta az összes érvényes szavazatnak legalább egyharmadát. Ilyenkor a többségi támogatást megszerzett javaslat érvényességét a végszavazásig fel kell függeszteni.
4. Ha az egyeztetési eljárás sikeres volt, az eredményéről szavazni kell a testületben. Ez végső szavazásnak tekintendő a tárgyalt ügyben. A szavazás az alapszabályban előírt módon történik.
5. Az egyeztetési eljárást lebonyolító bizottságnak annyi tagja van, ahány javaslatot kell egymással ütköztetni. Tagjai a javaslattevők és egy, a tárgyalt ügyben semleges tisztségviselő, aki vezeti az egyeztetést. Ha a javaslattevők csoportok vagy testületek, a nevükben fellépő egy-egy személy jogosult részt venni az egyeztetésben. Az egyeztetés nem tarthat 30 percnél hosszabb ideig.
6. Az egyeztetési eljárás akkor sikeres, ha a két vagy több szembenálló javaslatból egy, végső javaslat születik. Sikertelen akkor, ha a feleknek nem sikerült egy nevezőre jutniuk.
7. Ha az egyeztetési eljárás sikertelen volt, az eredeti szavazás eredménye marad érvényben. Ebben az esetben az elfogadott határozat záradékában fel kell tüntetni a kisebbségben maradt véleményt.
8. A végső határozatnak mindig a többségi véleményt kell tükröznie.
9. Csak írásban benyújtott javaslatról lehet kezdeményezni egyeztetési eljárást.
10. Személyi kérdésekben nem lehet elrendelni egyeztetési eljárást.
Forrás: www.mkp.sk
