Egyhangú támogatásukról biztosították az uniós országok vezetői José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság eddigi elnökének azon törekvését, hogy újabb öt évig ő irányíthassa az EU legfőbb végrehajtó testületét – közölte a csütörtökön kezdődött brüsszeli EU-csúcstalálkozó első ülésnapja után, éjszaka tartott sajtótájékoztatón Jan Fischer cseh miniszterelnök.
Az 53 éves portugál konzervatív politikusnak a tagországok támogatásán túl az Európai Parlamentben (EP) is többséget kell kapnia a tisztség elnyeréséhez. Az EP-ben azonban a Barrosót szorgalmazó jobbközép európai néppárti képviselőknek – bár ők adják a legnépesebb frakciót a június elején újraválasztott testületben – nincs abszolút többségük, és szocialista, zöld, illetve liberális képviselők megpróbálják megakadályozni az eddigi bizottsági elnök mandátumának a második ciklusra történő kiterjesztését.
Részben ezért, részben pedig azért, mert az új összetételű Európai Bizottság megalakításának folyamatát a lisszaboni szerződés életbe lépésének késlekedése miatt némi jogi bizonytalanság övezi, egyelőre tisztázatlan, hogy a tagállamokat képviselő Tanács pontosan mikor teszi meg a jogi értelemben is hivatalos jelölést.
Az unió jelenleg érvényes „alapszabálya”, a nizzai szerződés értelmében mostantól csak a tagállamok számának kétharmada lehetne az uniós biztosok száma. Ha azonban a tavalyi elutasító írországi népszavazás után idén októberben egy újabb népszavazáson az írek is igent mondanak az EU-t alaposan megreformáló lisszaboni szerződésre, akkor annak hatályba lépése kiiktatná ezt a kétharmados szabályt. A jelenlegi összetételű Európai Bizottság megbízatása idén október 31-ig tart.
A Tanács jogi szolgálata szerint arra nincs mód, hogy egyedül Barrosót jelöljék hivatalosan „Nizza szerint”, majd a biztosokat később esetleg „Lisszabon szerint”. A Barroso által vezetett apparátus jogászai ezt a véleményt nem osztják ugyan, de a tagállamok el szeretnék kerülni, hogy kétszer is szükségessé váljon az állásfoglalásuk, az uniós szabályok menet közben történő esetleges megváltozása miatt.
Fischer közölte, hogy a jelenlegi soros cseh EU-elnökség, valamint a július elsején hivatalba lépő svéd elnökség átfogó konzultációkat kíván folytatni az Európai Parlament frakcióival a jelölési procedúra hogyan továbbjáról.
Fredrick Reinfeldt svéd miniszterelnök szerint most, a gazdasági válság idején nincs helye késlekedésnek, az Európai Uniónak szilárd vezetésre van szüksége. Az EP-ben a második legnagyobb frakciót adó szocialisták azonban ellenzik, hogy a július közepén összeülő EP már az ülésszak első hetében szavazzon is Barrosóról.
Barroso a sajtótájékoztatón azt mondta, büszke arra, hogy egyhangú támogatást kapott az állam-, illetve kormányfőktől. Arra az esetre, ha megkapja az újabb megbízatást az Európai Bizottság irányítására, azt helyezte kilátásba, hogy a gazdasági válság elleni további teendők, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem képezi majd a legsürgetőbb prioritásokat tevékenységében.
Fischer beszámolt arról, hogy azokról a biztosítékokról, amelyeket az EU nyújtani kíván Írországnak a lisszaboni szerződésről szóló népszavazás sikere érdekében, a csúcstalálkozó pénteki ülésnapján folytatják az egyeztetést.
Felvidék Ma, MTI, ddg
