Nem pártszakadásról, hanem pártütésről van szó a Magyar Koalíció Pártja (MKP) esetében – fejtette ki a Magyar Hírlapnak Duray Miklós, a szlovákiai magyar párt alelnöke. A felvidéki politikus arról is beszámolt, hogy a megyei választások esetében az egymandátumos körzetek a magyarság pozícióját gyengíthetik.
Hogyan értékeli a vasárnapi pártnapot?
Jó hangulatú volt és egyértelmű.
Egyértelmű?
Egyértelmű a MKP egységének megtartása szempontjából. És egyértelmű abból a szempontból is, hogy akik pártütőkké váltak, azokat a jelenlevők egyértelműen elítélték.
Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke beszédében azt mondta, hogy eddig mintegy százhúszan hagyták el a pártot a tizenkétezres tagságból, így nem beszélhetünk pártszakadásról. Ön szerint sem történt pártszakadás?
Egyelőre pontos adatot nem tudunk a távozók számáról, de pártszakadásról semmiképp nem beszélhetünk, mivel az technikailag más jellegű folyamat. Ha olykor egy-egy ember elhagyja a pártot, vagy Bugár Béla komája teszi ezt, vagy olyan emberek mennek el, akik nyerészkedésből voltak az MKP-ban, az nem tekinthető pártszakadásnak.
Akkor minek nevezné?
Pártütésnek. Személyes érdekek vagy érdekcsoportok mentén determinált lépésnek.
Számít további kilépőkre?
Biztosan lesznek még kilépők, de nem tömegesen.
Hogyan próbálja maradásra bírni az ingadozó párttagokat?
Sehogy. Egy pártnak nem az a feladata, hogy megakadályozza a kilépéseket vagy megtorolja a kilépéseket, hanem hogy a jövőről gondolkozzon.
Az öt képviselő elvesztése mennyiben befolyásolhatja az MKP parlamenti helyzetét és koalíciós potenciálját?
Parlamenti helyzetét érinti, viszont a koalíciós potenciálját nem befolyásolhatja.
A kilépések és a bomlás hatása megmutatkozhat már az őszi, megyei választások során is?
Nagyon nehéz bármit is előre jelezni, ugyanis megindult egy folyamat a megyei választókörzetek egymandátumossá alakítására. Pozsony megyében erről már döntöttek, Besztercebánya megyéből jelzéseket kaptunk. Ezzel a rendszerrel egyelőre nincs tapasztalatunk. Eddig pártlistás volt a választás, teljesen más, mint az egymandátumos körzetek rendszere. Információink vannak róla, hogy a legerősebb szlovák párt így próbálja meg lefaragni a magyar képviselők számát. Ha ugyanis így húzzák meg a választási körzetek határát, az mindig a többségi nemzetnek kedvez. Tehát egyelőre nem jelezhető előre, mily lesz a megyei választások végeredménye, és hogy ez összehozható-e az új párt megalakulásával.
Az MKP tehát a Hídtól függetlenül, eddigi irányvonalához híven fog politizálni?
Ez így meredek kérdés. 2007-ben az MKP-ban egyfajta átrendeződés indult meg az értékek mentén, és a folyamat még nem ért véget.
Tehát nem feltételeznek folytonosságot a 2007 előtti MKP-val?
Nem a folytonosságról van szó, hanem arról, hogy tudunk-e újítani. Néztem Vladimír Mečiar vitáját Bugár Bélával a televízióban, és úgy tűnt, mintha Bugár fordult volna szembe korábbi önmagával.
Konkrétan mire gondol?
Bugár azt állította, hogy amíg ő volt az MKP elnöke, a párt soha nem vett részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésén. Ez nem igaz. Kezdettől fogva ott voltunk, és aktívak voltunk. Tehát Bugárnál egyfajta váltás tapasztalható. Olyan váltás, ami szembefordul az eddigi MKP-politizálással. Az MKP mai vezetése pedig megpróbál kötődni az elmúlt tíz év tradícióihoz, és közben arra koncentrál, hogy megerősödjön az értékközpontú politizálás.
Magyar Hírlap, Kocur László, Felvidék Ma
