Hiába fogtak össze ősellenségek Magyarországon a szlovákiai nyelvtörvény módosítása ellen, tiltakozásukkal csak erősítik a pozsonyi kormányt – mondja Samson Ivo szlovák politikai elemző, aki szerint minél inkább erősködik Budapest, annál keményebb lesz Pozsony is.
Legfeljebb Brüsszelből lehetne elérni valamit, az uniós szégyenpadtól ugyanis talán még Robert Fico kormánya is megijedne – véli a politológus, aki szerint az is segíthetne, ha a szlovákiai magyarok utcára mennének, ehhez azonban nem elég erősek.
A szlovák nyelvtörvény június 30-án elfogadott módosítása – melynek alapján akár 5000 eurós (másfél millió forintos) büntetést is kaphat, aki rossz helyen beszél magyarul – széleskörű tiltakozást váltott ki Magyarországon. A módosítást élesen bírálta Bajnai Gordon miniszterelnök, visszamondva találkozóját a szlovák kormányfővel; tiltakozott a Külügyminisztérium, Szili Katalin házelnök, több magyar és egy német EP-képviselő, és a magyar politikai pártok is. Szerdán még a Fidesz, az MSZP, a KDNP az SZDSZ is közösen tiltakozott.
Az évek óta feszült szlovák-magyar viszony még tovább romlott, változásnak azonban Szlovákiában nincs jele. Sőt, a magyar kritika éppen ellenkező hatást ér el – állítja Samson Ivo, a pozsonyi Slovak Foreign Policy Association (Szlovák Külpolitikai Intézet, SFPA) elemzője. „A szlovák kormánynak szüksége van a Magyarországról érkező bírálatokra” – jelentette ki az [origo]-nak. Bajnai Gordon kritikája vagy a Magyarországgal való konfliktusok szerinte csak megerősítik Robert Fico kormányfő hazafias, szlovák érdekeket védő imidzsét.
Magyar kártya
A politológus szerint a legfrissebb közvélemény-kutatásokból látszik, hogy a szlovákok néha irracionális mértékben ellenzik a kisebbségi jogok bővítését. Éppen ezért a szlovák nyelvtörvény június végi módosítása nem váltott ki ellenkezést a többségből – leszámítva a kisebbségvédőket, emberjogi szervezeteket, szlovák értelmiségieket és a kisebbségi politikusokat. Utóbbiak miatt viszont nem zavartatta magát a kormány – mondta a politológus.
Ezt a hozzáállást kihasználva a szlovák kormány – amely jelenleg nemzeti pártokból tevődik össze – mindig kijátszhatja a „magyar kártyát” – mondta Ivo, aki szerint nemzetiségi ellentétekre építő lépések legtöbbször a többség helyeslését váltják ki, így hát a kormány a szlovák nyelvtörvénnyel egyáltalán nem kockáztatta a népszerűségét. „Épp ellenkezőleg, nagyon eszes húzás volt ez a kormány részéről, amely a gazdasági problémákról a figyelmet folyamatosan a kisebbségi kérdésre terelheti. A szlovák és a magyar kormány közötti pingpong, ez a sokszor irracionális küzdelem lefoglalja a szlovák közvéleményt” – fogalmazott Ivo.
A puha uniós reakció nem segít
Rövid távon a magyar diplomácia nem képes rábírni a szlovák kormányt, hogy változtasson nyelvi politikáján. A nemzetközi fórumokon – például Brüsszelben – erősödő tiltakozás ugyanakkor kínos helyzetbe hozhatja Pozsonyt, de Ivo szerint akkor sem belpolitikai téren.
„A szlovák lépések hatására várhatóan sok európai politikusban felmerülhet, hogy Szlovákia diszkriminálja kisebbségeit. Egyelőre azonban még kérdéses, hogy az EU felvesz-e egy erősen kritikus pozíciót” – mondta a szlovák politológus. Szerinte az egyik lehetőség, hogy az unió puhán reagál a nyelvtörvény-módosításra – ez esetben Pozsony biztonságban érezheti magát -, a másik pedig a konszenzusos fellépés. „Ha például az EP többségi szavazattal határozatot hoz a szlovákiai kisebbségek védelmében, ez előbb-utóbb rábírhatja a szlovák kormányt, hogy módosítson hozzáállásán” – magyarázta, hozzátéve: egyelőre még Szlovákiában is figyelik az uniós reakciókat. (Az EP szerdai ülésén három magyar képviselő is beszélt a szlovák nyelvtörvényről, az egységes, uniós szintű reakció azonban még várat magára.)
Ha utcára mennének a magyarok
Samson Ivo szerint egy másik irányból is nehezedhet olyan nyomás a szlovák kormányra, amely visszatáncolásra kényszeríti: a szlovákiai kisebbségek részéről. Szerinte azonban ez is kétesélyes, mert ha a magyar kisebbség képviselői megmaradnak a szóbeli bírálatnál, nem érnek el semmit. Szerinte csak széleskörű magyar tiltakozás bírhatná változtatásra Pozsonyt – ha például a magyarok utcára vonulnának, tömegesen égetnék el vagy küldenék vissza a kiadóknak az új, sokat bírált tankönyveket, és állandó aktivitást mutatnának.
A kérdésre, hogy látja-e ennek jeleit, Ivo azt válaszolta: még nem. „Innen Pozsonyból egyelőre úgy tűnik, a magyar kisebbség már nem olyan erős, mint pár éve volt, és egyelőre nem képes a mozgósításra. (A szlovákiai magyar politika sem éli fénykorát, éppen egy pártszakadáson van túl – erről bővebben itt olvashat.) A politológus szerint a szlovák kormánynak a nyár is kapóra jön, ezekben a hónapokban ugyanis nincs sok esély egy széleskörű tiltakozás kibontakozására.
Samson Ivo véleményét igazolni látszanak a szlovák kormány reakciói a Budapestről érkező bírálatokra. Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes például, amikor július elején negyedórára összefutott Bajnai Gordonnal, azt mondta neki: szerinte a nyelvtörvény módosítása a nemzeti kisebbségek sztenderdjeit erősíti, és annak érdekében hozták meg, hogy „a szlovák nyelvet jobban, színvonalasabban használják”. Fico kormányfő pedig néhány nappal a módosítás után – anélkül, hogy a magyar kritikákra érdemben reagált volna – röviden annyit mondott: szerinte rendben van az államnyelvtörvény módosítása.
5000 euró
A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény többek között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat. (Itt olvashat részletesen a törvényről.) Ivo emlékeztet rá, hogy csak törvénymódosításról van szó, maga a nyelvtörvény ugyanis 1996-ban lépett hatályba. Ennek ellenére tény, hogy a módosítás sérti a kisebbségeket, és megmutatja a politika törekvését, hogy – bár alapvető jogaikat nem korlátozza – a kisebbségeknek juttatott teret kissé megnyesegesse, saját népszerűsége érdekében – tette hozzá.
Felvidék Ma, Origo
