Létezik nyelvi egyenrangúság Európában. Szlovéniában azonos jogokat élvez a magyar kisebbség, ám a többi szomszédos országban különböző mértékben, de korlátozzák a szabad nyelvhasználatot. Az új szlovák nyelvtörvény azonban a legszigorúbb. A Kossuth Rádió 180 perc című műsora a határon túli magyarok nyelvhasználati jogának nézett utána. Szlovákiában akár ötezer eurós büntetést is kaphat, aki megsérti az államnyelvtörvényt. A bírság is a mostani módosítással került vissza a törvénybe, amely egyebek mellett szeptembertől azt is előírja, hogy a kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt, szlovákul kell használni a szlovák földrajzi neveket. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben is szlovákul kell beszélni, illetve hirdetést és mindenféle feliratot is először szlovákul kell írni, aztán egyéb nyelven. Szlovákiában, ahol 550-600 ezerre tehető a magyarok száma, a nyelvi küszöb húsz százalék, vagyis ha egy településen ennél több magyar él, akkor beszélhetnek magyarul az említett esetekben.
Ha nem is a bírság tekintetében, de nyelvi küszöbben mindenképpen szigorúbb a szomszédos Ukrajna, és meglehetősen ellentmondásos. A törvény szerint ha a kisebbség többségben van egy településen, akkor használhatja saját nyelvét, vagyis a küszöb ötven százalék. Ukrajnában 160 ezer magyar él, s bár a szabályozás több területen engedi a kisebbségi nyelvet, a küszöb néha gyakorlatilag használhatatlan – mondja Gerencsér Balázs Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa.
Szlovákiával ellentétben, ahol most a módosítással már nemcsak a hivatali nyelvhasználatról törvénykeznek, hanem a nyilvános nyelvhasználatról is, Románia érdekes módon csak a közigazgatásra szűkíti a kisebbségi nyelv szabályozását, vagyis 33 százalék felett saját nyelvén is intézhetik például önkormányzati ügyeiket. És van még egy küszöb: húsz százalék felett a falu például saját nyelvén tarthatja helyi rendezvényét. Ezek gyakorlati hasznát leginkább az nehezíti, hogy Románia másfél milliós magyar lakossága szórványban él. Van pénzbírság is, de nem tudni arról, hogy bármikor is éltek vele – folytatja Gerencsér Balázs Szabolcs.
A volt jugoszláv tagállamok liberálisan kezelik a kisebbségeket. A Kárpát-medencében Szerbiában a legkisebb, 15 százalék a nyelvi küszöb, és ha az illető jelzi, még az iratait is kiállítják a kért kisebbségi nyelven. Itt egyébként csaknem háromszázezer magyar él. Horvátországban ugyanez a szabály, csak egyharmados a nyelvi küszöb. Szlovéniában teljes a magyarok és az olaszok önállósága, nálunk nincs nyelvi küszöb sem.
A szlovén alkotmány 11. cikkelye meghatározza, hogy Szlovéniában az őshonos magyarok és olaszok lakta területen a magyar és az olasz nyelv egyenrangú nyelv – mondta Göncz László, a szlovéniai magyarok parlamenti képviselője. Az Alkotmánybíróság döntést is hozott arról, hogy a magyarok lakta vidéken a magyar nyelv állami nyelv kategóriába tartozik, és egyenrangú. Nincs alá- vagy fölérendeltség, nincs meghatározva, hogy a szlovént kell előbb írni. Göncz László hozzátette, voltak viták a szabályok elfogadása előtt, és a gyakorlatban számos probléma jelentkezik.
Gazdagh Bernadett, MR, Felvidék Ma
