Hyundai ix55: Amerikából jött

A Hyundai Amerikában forgalmazott legnagyobb szabadidő-autóját Veracruznak hívják. A koreaiak úgy döntöttek, hogy némi változásokkal Európában is piacra dobják, éspedig az itt bevezetett új, „i” betűs nevezéktannal. A Hyundai Amerikában forgalmazott legnagyobb szabadidő-autóját Veracruznak hívják. A koreaiak úgy döntöttek, hogy némi változásokkal Európában is piacra dobják, éspedig az itt bevezetett új, „i” betűs nevezéktannal. A folytatás x betűje az összkerékhajtást jelenti, az 55-ös pedig azt, hogy lesz még 45-ös és 35-ös is (a Santa Fe, illetve a Tucson helyett).  Magyarán: felülről kezdődött a modellváltás.

(Az összes kép kattintással nagyítható)

Alaktan

A „fentről lefelé” elve esetünkben azt jelenti, hogy az autó óriási: hossza 16 cm híján 5 méter. S bár egyik-másik íve kissé a Lexus RX-t vagy az Audi Q7-est juttatja eszünkbe, az eredetiség vitathatatlan. A harmonikus maszk 150 százalékban nélkülözi a terepjárók marconaságát, az elegáns rajzolatú oldalablakok is kifejezetten elegánsak. A terepesség viszont éppen a kellő mértékben van jelen a kerékszoknyákat is körülölelő műanyag védőborításban, a széles oldalküszöbökben, a 245 mm-es profilszélességű gumikban és az autó tekintélyes (több mint 20 cm-es) hasmagasságában.  Ami pedig a besorolást illeti, a Hyundai egyértelműen a „szabadidősök” legmagasabb kategóriáját célozta meg az ix55-össel – éppen csak jóval kevesebb pénzért, mint amennyit a BMW X5-ösért, az Audi Q7-esért vagy akár a Volkswagen Touaregért kérnek.

Belvilág

Kezdjük azzal, hogy az autó alapáron is hétszemélyes, de mi az 5 férőhelyes haszonjármű-verziót teszteltük. Itt az utasteret rács választja el a koffertől, amely így a plafonig pakolható; eredetileg 598 literes űrtartalma ezáltal kb. az egynegyedével megnő. Az utasok klausztrofóbiájáról ekkora autóban természetesen szó sem lehet: a fej-és lábtér hátul is óriási. Az anyagminőség általánosságban igen jó, tükrözi a megcélzott pozíciót. Jól mutat az ezüstös középkonzol, vagy a sebességmérő „napfogyatkozásos” háttérvilágítása. Praktikus belső pakolóhelyek is vannak bőséggel, elég csak a méretes ajtózsebekre, a két első ülés között található kétrészes bokszra, a számtalan pohártartóra és a műszerfalba rejtett rekeszekre gondolni. A tesztelt csúcsszerelt PREMIUM verzió az alapon is járó teljes körű elektronikus menetszabályozáson, komplett légzsákkészleten, sebességtartó automatikán, hátsó parkolósegéden és háromzónás légkondin kívül az mp3-as rádió jobbik (lemezváltós, 8 hangszórós) típusát tartalmazta, az ötödik ajtó elektromosan nyílt és zárult, de volt például esőszenzorunk vagy vezetőülés-memóriánk is.

Az országúton…

…eddig egyetlen motor röpíti az ix55-öst, de az nem akármilyen. A vadonatúj, hathengeres, háromliteres CRDi teljesítménye és nyomatéka fölényes menetdinamikával ruházza fel az üresen is csaknem 2,3 tonnás  járművet. A motor kellemes, „hathengeres” hangja csak nagyobb gázadásra erősödik fel, ám ekkor sem engedi zavaróvá válni az utastér kitűnő szigetelése. Fogyasztását nem éppen a dízelmotoroknál megszokott számmal jegyzik, de tessék figyelembe venni a kocsi súlyát, a  hengerűrtartalmat és teljesítményt, valamint az összkerékhajtást. Mert természetesen az is van, mégpedig automata; a tengelyközi kuplung tehát csak akkor visz nyomatékot hátra, ha megérzi az első kerekek bizonytalanságát.  Az összkerékhajtás egyébként kézzel is kapcsolható, de 40 km/órás sebesség felett a rendszer ismét automata üzemre vált. A sebességváltó a Hyundai első hatfokozatú, Shiftronic nevű automatája. Finoman, szinte észrevétlenül teszi a dolgát, ám erőteljesebb gyorsításkor a kelleténél kicsit tovább gondolkozik, visszakapcsoljon-e vagy sem. Kézi üzemmódjában gyakran felülbírálja a vezető akaratát, így inkább az automata mód használata javasolt. A futómű feszes – talán picit túlzottan is –, de legalább nagy sebességnél vagy szerpentineken sem billeg a karosszéria. A terepbírásról pedig annyit lehet mondani, amennyit minden ilyen autóról: a Hyundai ix55 sem off-road, hanem SUV, vagyis szabadidő-autó. Barázdált földutak, kisebb-nagyobb dagonyák jöhetnek, de köves-sziklás terep, ahol egy-egy kerék néha a levegőben lóg – inkább ne…

Vas Gyula
(A szerző felvételei)