A komáromi erőd két fontos szempontból egyedülálló építészeti és kultúrtörténeti emlék, egyrészt Közép-Európa legkiterjedtebb bástyarendszere, ami viszont ennél jelentősebb, hogy az ellenség sohasem tudta elfoglalni.

A vár története a kezdetektől

A vág és a Duna találkozásánál lévő építmény története egészen Romai Birodalom korszakáig nyúlik vissza, amikor is a Pannonia Provinciához tartozó Brigetio városának stratégiai fontosságú erődítmény állt. A Duna bal partján Duna és Vág folyók közötti keskeny félszigetet a honfoglaló magyarok is védelmi célokra kiválóan alkalmas helyszínnek találták. Itt épült fel a középkori komáromi vár, majd az Öregvár,amely később a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. Az Öregvár igazi próbatétele az 1594-es török ostrom volt, amikor is Szinan nagyvezér százezer fős seregével Tata, majd Győr elfoglalása után Komárom ellen fordult. A vár védői hősies ellenállásának köszönhetően nem került török kézre. 1663-ban a bécsi udvar újabb erődítések megkezdését rendelte el, aminek során az Öregvár nyugati-város felőli részét koronaművel, az ötszögű Újvárral erődítették.Újvár a legkorszerűbb olasz és francia erődítési elvek figyelembevételével épült fel. A törökök kiűzését követően Komárom katonai jelentőségét ideiglenesen elvesztette, megszűnt végvár lenni, s ennek következtében kevesebbet áldoztak a két vár fenntartására. Ráadásul az 1763-as és az 1783-as földrengések súlyos károkat okoztak benne.

A komáromi vár az Újkorban

A 19. században Napóleoni háborúk idején változott meg az építmény helyzete, mivel a császári udvar felismerte annak stratégiai fontosságát. Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marguis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, és megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal és a keleti irányból védő Vág-vonal kiépítését. Az Ó- és Újvár helyrehozatala mellett a terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobbparti hídfőerőd a Szent Péter palánk (a későbbi Csillagerőd) mellé két másik fa-föld szerkezetű erődöt is terveztek. Az építés folyamatát 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei szakították meg. A vár történetében a legfontosabb esemény a magyar szabadságharc, amikor is több ezer ember harca mutatta meg, hogy a vár milyen korszerűen van felépítve és stratégiailag milyen fontos helyen fekszik. A vár építési munkálatai a szabadságharc után váltak teljessé. Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok a komáromi erődrendszer egészére kiterjedtek. A rendszer részeit alkották a Duna bal partján a várost kerítő Nádor-vonal erődláncolata, az Új- és Óvár, a Vág-folyón túli övezet, valamint a jobb parton a Monostori erőd, a Csillagerőd és az Igmándi erőd. Az építkezés 1877-ben a Igmándi Erőd építésével fejeződött be. A fejlesztések abból készültek el, hogy Osztrák–Magyar Monarchiának legyen egy olyan erődvárosa, amely sikeresen veszi fel a harcot a cári
Oroszországgal. Ugyanakkor a 19. század végén a haditechnika olyan nagyarányú fejlődésen ment keresztül, aminek következtében korszerűtlenné vált az erődrendszer.

A vár napjainkban

Annak ellenére, hogy az erődítményrendszer egyes részeit már a XIX. század első felében lebontották az erődrendszer nagy része a mai napig áll, és megtekinthető. Aki nem sajnálja a fáradságot és bejárja az Újvár és a külső erődítményrendszer nagy kiterjedésű területét, az kitűnő képet kaphat az elmúlt évszázadok erődítéseinek szempontjairól és technikájáról. Az Újvár nyugati felén egy latin felirat (nec arte, nec marte) hirdeti, hogy a várat “sem csellel, sem erővel” nem foglalta el ellenség. A hatalmas területen fekvő erődrendszer remélhetőleg a jövőben tovább fejlődik, ezáltal is minél több ember érdeklődését felkeltve. A száztíz hektáros hadi objektum a jövőben nemcsak katonai múzeumként szolgálna, turisztikai és konferencia központ, szálloda is épülne a területen, továbbá ifjúsági szállót, hadikúltúra centrumot, kempinget működtetnének, illetve kerékpárút és a megújuló energiák jelentőségét bemutató létesítmények építését is tervezik.

Felvidék Ma, VZS