A Pieninek mesevilága egy különleges és sajátságos geológiai képződmény, mely a Szepesség északi részén található, Vörösklastrom mellett, a lengyel-szlovák határon. Nem egyöntetű alakzat, hanem néhány sáv sziklacsoportból és -tömbből áll.
A folyó kétszer töri át a Pienineket. Egyszer – lengyel területen – Czorsztynnál és másodszor Vörösklastromnál. Ez az utóbbi 8 km-nél hosszabb és falai helyenként elérik a 3-500 m magasságot.
Ólubló felől az 543-as úton, vagy Késmárk felől az 542-es úton közelíthető meg.
A pienini flóra az elszigeteltség és környezet hatására endemiteket és reliktumokat (helyi képződésű ill. ősidőkból származó fajok) őriz. Ilyen a deres csenkesz, barátszegfű, kései szegfű, a Zawadski-aranyvirág, dérderzele, nehézszagú boróka, holdviola, gyapjas aszat, bérci here és lenlevelű zsellérke.
Az állatvilág érdekessége az Apollólepke és a hosszúszárnyú denevér, melynek Európában ez a legészakibb lelőhelye.
A Pienininek területén – Lengyelországban 1930-ban, Szlovákiában 1932-ben – elsőként Európában – Nemzetközi Park létesült. Ma a Pienini Nemzeti Park (Pieninský národný park) területét képezi, melyhez még az Erdőspatak-áttörés (Prielom Lesníckeho potoka), a Heligvágási Sziklák (Haligovské skaly, 841 m), az Axamit-barlang (Aksamitka, 750 m, a Heligvágási Sziklákban), a Kövesfalvi tiszafás (Kamienska tisina) Folyvárk /Straňany/ felett) és a Pienini Hársak (Pieninské lipy) védett területe tartozik.
A Dunajec áttörés őre a Koronahegy (lengyelül: Trzy Krony, 982 m). A tutajozás ünnepélyes megnyitóval kezdődik május elején.
Ha tutajra szállunk, akkor egy nagyon kellemes egyórás út következik. A következőkben Móricz József több évtizeddel ezelőtti irásából idézünk, mely azonban nem veszített semmit aktualitásából. „A tutajosok szívélyesen üdvözölnek bennünket, mi pedig csodálkozva nézzük a különleges alkotmányokat… Ezek tulajdonképpen nem a szó szoros értelmében vett tutajok, hanem hosszú, keskeny kanoeszerű kivájt csónakok, melyekből” ötöt „egymáshoz kapcsolnak, s ülésnek deszkákat helyeznek rájuk.” Egy ilyen tutajon 15 személy helyezkedik el. Ezt „két tutajos dirigálja hosszú rudakkal. Amint elhelyezkedünk, a tutajt ellökik a parttól s a víz sodra nyomban elkapja.
S most jön aztán a csodás élvezet. Bal felé majdnem az egész úton a Dunajec hullámai a folyót kísérő sziklafalak lábát nyaldossák, jobbról azonban a part mentén egy keskeny szekérút halad…” Ez volt a híres borostyánút egy része. A vízen vadkacsák úsznak el mellettünk és sirályokat pillanthatunk meg felettünk röpködve, vagy egy-egy sziklán állva. Kisvártatva egy híd alatt haladunk el, mely Vörösklastromot köti össze a lengyel oldalon fekvő Sromowce Niżne faluval. A híd 2006-ban épült meg.
„Jobbról, balról gyönyörű sziklák ereszkednek alá a folyó medrébe. Néhol nyílegyenesen zuhannak alá, néhol pedig enyhe lejtéssel; a sziklaoldalakat gyönyörű fenyőerdő borítja. A folyó egy éles kanyarulatot vesz s visszapillantva, bezáródik mögöttünk a sziklavilág. Úgy érezzük, mintha nem is folyón mennénk, hanem egy fjordban volnánk.
A tutajosok bámulatos ügyességgel dirigálják a tutajt. Ahol a folyó iránya egyenes, ott ez nem ütközik semmi nehézségbe sem, de jönnek azután az éles kanyarok, az örvények, hol a víz erős sodrással csapódik a sziklafal lábához, s ilyenkor a tutajosoknak bizony össze kell szedniök magukat, hogy a tutajt az örvényből kikormányozzák.
Ha aztán szelídebb vizekre érünk, a tutajosok, kik gorálok,… mesélni kezdenek. Elmondják veszélyes útjaikat, mesélnek nagy kiadós halászatokról, majd találós kérdéseket adnak fel, hogy merre fog a tutaj térni, jobbra-e vagy balra. S bárhogyan is figeljük a sziklák irányát, rendszerint téves választ adunk.
A Dunajec vize oly tiszta, hogy a fenéken minden kavicsot tisztán kivehetünk.”
„A tutaj folytonosan halad és észre se veszük, hogy az idő múlik, …a tutajút a vége felé közeledik. Tutajosunk azonban még a kikötés előtt felhívja figyelmünket a folyó túlsó partján levő impozáns, hegyes sziklára.” Ez a Sólyomhegy (Sokolica), melynek tetején kilátó van ugyanúgy, mint a Koronahegy egyik csúcsán is.
A szlovák-lengyel határnál van a kikötő. Innen gyalogosan, vagy bérelt hintóval Erdősre (Lesnica) érkezünk, ahol éttermet találunk. Ha busszal érkeztünk, akkor a kikötőből 16 km megtétele után az erdősi parkolóba vár ránk. Ha kocsival, akkor gyalogosan, vagy kerékpárt bérelve, visszatérhetünk a kikötőbe a Dunajec-áttörés melletti turistaúton, mely egyben tanösvény. 10 állomása van.
A kikötő mellett gyalogosan átléphetünk Lengyelországba. Negyedórás gyaloglás után Szczawnicára érkezünk. A fürdővároska ma turisztikai központ nagy piaccal, ahol úgy a nyári, mint a téli sportok kedvelői megtalálják számításukat.
A lengyel oldalon is folyik tutajozás.
Felvidék Ma, Balassa Zoltán
További képek a Képgalériában
