Ha Csehországnak sikerül kivételt elérnie az európai uniós Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi charta alól, akkor Szlovákia is megpróbálja elérni ugyanezt – jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő vasárnap egy cseh tv-nek adott interjúban. „Ha Csehországnak sikerül kialkudnia, hogy a Lisszaboni Szerződésre hivatkozva ne lehessen felvetni a Beneš-dekrétumok ügyét, akkor Szlovákia sem maradhat le, mert egy ilyen klauzulával nagyon kényes helyzetbe kerülne” – mondta.
„A Beneš-dekrétumok a szlovák jogrendszer részét képezik, és sem eltörölni, sem megváltoztatni nem lehet őket” – szögezte le, hozzáfűzve, hogy ez egy egyértelmű jogi helyzet.
Ha azonban az EU eleget tesz a cseh kérésnek, és lesz egy kivétel az EU alapjogi chartája alól, akkor úgy fog tűnni, mintha az lenne főszabály, hogy az EU-dokumentum jogalapot teremt a volt Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek leszármazottainak kártérítési követeléseihez, és ezeket a cseh kivétel miatt a felbomlott ország másik utódállamával, Szlovákiával szemben fogják beterjeszteni – magyarázta.
Václav Klaus cseh elnök a hónap elején közölte: nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Beneš-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.
A cseh politikusok többsége nem osztozik Klaus félelmeiben. A hárommillió kitelepített leszármazottai csak azt követelik, hogy Csehország ismerje el, hibázott, amikor a kollektív bűnösség elve alapján megfosztotta a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozta a vagyonukat, és kitelepítette őket az országból. Hasonló módon sújtották a Beneš-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is. (mti)
