Tabajdi Csaba, MSZP EP delegációvezető az Európai Parlamentben a kisebbségi nyelvhasználatról tartott vitában hangsúlyozta: „Bár csak december 1-én lép hatályba a Lisszaboni Szerződés és az annak szerves részét képező Alapjogi Karta, de politikailag már ma is érvényesnek kell tekintenünk. A nyelvi jogok megsértését többé nem tarthatjuk kizárólag belügynek.
Az Európai Parlament azért vitatta meg a kisebbségi nyelvi jogok kérdését, mert az unió egyik tagállamában, Szlovákiában elfogadott államnyelvtörvény négy alapvető jogot és Szlovákia nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait is sérti” –
A vitát formálisan Bauer Edit és Gál Kinga néppárti képviselők kezdeményezték, de az nem kerülhetett volna napirendre, ha Tabajdi Csaba nem szerzi meg a Szocialista és Demokrata Frakció, illetve Bokros Lajos az Európai Konzervatív Frakció támogatását.
Tabajdi hangsúlyozta: alapvető jogokat sért, hogy a törvény etnikai alapon diszkriminál. Másodrangú nyelvvé, és ezáltal másodrangú állampolgárrá fokozza le az adott területen 1000 éve élő, félmilliós magyar közösséget, annak anyanyelvét. Árulkodó tény az is, hogy a törvény hatálya alól kivették a cseh nyelvet, holott a szlovák nyelv tiszta megőrzését leginkább a két nyelv rendkívül hasonlósága veszélyeztetheti. Knut Vollabaeck, az EBESZ kisebbségi főbiztosa is egyértelműen megállapította, hogy Szlovákiában megbomlott az államnyelv és a kisebbségi nyelvek között fennálló kényes egyensúly, amelyet helyre kellene állítani. Ehhez jelenleg hiányzik szlovák részről a politikai akarat
„A második alapjogsértést azzal követi el a törvény, hogy Európában páratlan módon, durván beavatkozik a kisebbséghez tartozó polgárok magánszférájába, privát életébe. A harmadikat törvény antidemokratikus jellege adja. A jogszabály ugyanis félelmet kelt a társadalom 10%-át képező magyarság tagjai között, a kisebbséghez tartozó polgárokat eltántorítja saját anyanyelvük használatától. A negyedik alapjogsértés a törvény azon rendelkezésből fakad, amely Európában példa nélküli ellenőrzési és bírságolási jogosítványt ad a közigazgatási szervek részére, felállítva tulajdonképpen a nyelvrendőrséget Szlovákiában. Az is példa nélküli, hogy a közigazgatási szervek a nyelvi jogsértésért akár 5000 euróig terjedő pénzbüntetést is kiszabhatnak. A négy alapjog sérelmén túl a jogszabály ellentétben áll Szlovákiának az uniós csatlakozási szerződésben rögzített vállalásaival, miszerint Szlovákia elfogadja és ratifikálja az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Regionális vagy Nyelvi Chartát és Kisebbségvédelmi Keretegyezményt” – hangsúlyozta a szocialista delegációvezető.
Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztos is rámutatott arra, hogy az EU a kulturális és nyelvi sokszínűséget, a többnyelvűséget ösztönzi. Szlovákia éppen ezzel ellentétes irányba halad. A törvény nyilvánvaló célja a félmilliós magyar közösség erőszakos beolvasztása.
„Ha az EU eltűri az ilyen súlyos kisebbségi jogsértéseket, nem emeli fel szavát ez ellen, akkor honnan lesz morális és politikai alapja bírálni Kínát, Oroszországot és más harmadik országokat. Az anyanyelv korlátozása az ember identitása elleni támadás. Megengedhetetlen, hogy az Európai Unió az emberi és a kisebbségi jogok terén kettős mércét alkalmazzon” zárta felszólalását a magyar politikus.
Felvidék Ma
