Az Európai Bizottság (EB) állítólag nyomást gyakorol a francia-belga Dexia pénzügyi csoportra, hogy az állami támogatás fejében hagyjon fel külföldi vállalkozásaival, köztük a szlovákiaival is. Ezzel foglalkozott keddi számában a belga De Standard napilap.
Az újság szerint a bizottság azt szeretné, hogy a Dexia többek között fejezze be aktivitásait azokon a piacokon, ahol jelenleg kisebb a piaci részesedése, mint például Japánban, USA-ban, Nagy-Britanniában és több európai országban, köztük Szlovákiában.
Maga a szlovák Dexia Bank ezeket a híreket spekulatívnak és helytelennek tartja. „A tárgyalások a Dexia-csoport és az Európai Bizottság között még mindig folynak és nem is érnek véget 2010 eleje előtt. A Dexia Bank Szlovákia jelenleg is a Dexia csoport átalakítási tervét hajtja végre. Ebben a tervben Szlovákia mint a csoport stratégiai területe van meghatározva,” mondta Michal Barrow, a Dexia Bank Szlovákia külső kommunikációs menedzsere. Hozzátette, hogy a Dexia a szlovákiai vállalat üzleti modelljét életképesnek és hosszútávúnak tartja.
Veszélyben van viszont az olasz bankfiók, a Dexia Crediop, valamint a spanyol fiókok. Nagy a valószínűsége az olasz leányvállalat eladásának. ” Olaszországban továbbra is jelentős problémák vannak a finanszírozással, a bankbetétek nem elegendőek a tevékenységek fenntartására. Ez azt jelenti, hogy a Dexia túlzottan támaszkodik a bankközi kölcsönökre”, írja a De Standard azzal, hogy több forrás is így nyilatkozott.
Eladás vár állítólag a török fiókra, a Denizbankra is, bár ezt a vállalat ellenezte.
Az Európai Bizottság szóvivője, Jonathan Todd a belga sajtó cikkét „idő előtti spekulációnak” nevezte. A Dexia központja nem kommentálta a hírt. A Bizottság korábban kifejtette, hogy a Dexia sorsáról február végéig dönt.
A Dexia 2008 szeptemberében 6,4 milliárd euró pénzügyi injekciót kapott Franciaországtól, Belgiumtól, Luxemburgtól és a főbb részvényeseitől. Később állami garanciát szerzett az új hitelek nyújtására és a kockázatosabb értékpapírok fedezésére, melyek az ún. subprime (másodrendű) jelzáloghitelekhez kapcsolódnak. A Dexia problémája az volt, hogy hosszú lejáratú kölcsönei nagy része rövidlejáratú bankközi hitelekkel volt fedezve, tehát azon a piacon, amely a gazdasági válság hatására elapadt.
A Dexia Group tavaly 3,3 milliárd eurós veszteséget termelt. 2009 és 2011 között 600 millió eurót tervez megspórolni mintegy 1 500 munkahely beszüntetésével.
A Dexia Bank Szlovákia a szlovák piacon 1993 óta működik, eredetileg Első Kommunális Bank néven, amely alatt 2003 végéig futott. A Dexia pénzügyi csoport 2000 májusában vált a Dexia Bank Szlovákia többségi részvényesévé. Döntő részvényese az osztrák Dexia Kommunalkredit Bank, amely a részvények 85,5%-nak a tulajdonosa. A fennmaradó rész a szlovák önkormányzatok és egyéni befektetők tulajdona. A Dexia Bank Szlovákia szeptember végéig 2,4 millió euró veszteséget ért el.
Felvidék Ma, NPE
