Állásfoglalás elfogadásával zárult ma a KMKF Külügyi és Európa-ügyi Albizottságának valamint Jogi Albizottságának együttes ülése a magyar parlament épületében. Felvidékről Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője vett részt a tanácskozáson. A nyilatkozat szövege:
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Külügyi és Európa-ügyi Albizottsága és Jogi Albizottsága 2009. december 4-i együttes ülésén áttekintették a határon túli magyarság aktuális helyzetét, valamint a KMKF szakpolitikai koncepcióalkotó munkáját, és az alábbiakat állapították meg:

1) Csatlakozva az Európai Parlament határon túli magyar képviselői és az Európai Parlamenti képviselettel nem rendelkező magyar közösségek 2009. december 1-i brüsszeli állásfoglalásához, amelyre a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának kezdeményezésére került sor, a KMKF Külügyi és Európa-ügyi Albizottsága, illetve Jogi Albizottsága felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy a határon túli magyar közösségek tudatosítsák a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének jelentőségét. Az albizottságok felkérik elnökségeiket, hogy – együttműködve a határon túli magyar közösségek vezetőivel – lehetőségeik keretei között segítsék elő a határon túli magyarság tájékozódását az európai változásokról.

2) Az albizottságok ugyanakkor aggodalommal állapítják meg, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg az EU-tag Szlovák Köztársaságban és az EU kiemelten fontos szomszédjának és partnerének számító Ukrajnában a Szerződés szellemével és betűjével ellentétes kisebbségpolitikai folyamatok zajlanak. Szlovákiában az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának közreműködésével és a magyarság politikai képviseletének mellőzésével, az államnyelvtörvény olyan végrehajtási elveit terjesztették tárcaközi egyeztetésre, amely lehetővé teszi a kisebbségi nyelvet használó emberek zaklatását és szankcionálását, elbátortalanítva őket anyanyelvük használatától. Ukrajnában a kisebbségek nyelvén tehető felvételi vizsga eltörlését követően jelenleg a kisebbségi nyelven oktató iskolák kisebbségi nyelvű tankönyvellátását kívánják megszüntetni. Amennyiben ezen problémák nem nyernek az európai normával összhangban álló, és a kisebbségek, köztük a magyar közösségek számára egyértelműen elfogadható megoldást, az kérdéseket vet fel a Lisszaboni Szerződés teljes körű gyakorlati érvényesíthetősége tekintetében Szlovákiában, valamint Ukrajna és az EU együttműködésében.

3) A KMKF-ben részt vevő Kárpát-medencei magyar szervezetek szerint a Szlovákiával kapcsolatos magyar álláspont akkor tekinthető hitelesnek, ha világossá teszi: a törvény és a végrehajtási elvek csak akkor elfogadhatóak, ha azokat a szlovákiai magyar kisebbség parlamenti képviselete megfelelőnek tartja. A szlovákiai magyarság szervezetei – a Magyar Koalíció Pártja és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala – az államnyelvtörvény alapvető filozófiáját elfogadhatatlannak ítélik, az elkészített végrehajtási elveket pedig nem tartják a nyelvtörvényből fakadó problémák megoldása irányába mutatónak.

A KMKF Külügyi és Európa-ügyi Albizottsága, illetve Jogi Albizottsága egyetértenek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Luis Maria de Puíg úr álláspontjával, aki a kialakult problémák megoldása céljából a törvény szöveg megváltoztatása tekintetében kíván a felek között közvetíteni. Az albizottságok elismeréssel fogadták, hogy az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek úr budapesti látogatásán arról tájékoztatott: a szlovák hatóságok megígérték, hogy nem zárkóznak el a törvényszöveg módosításától. Az albizottságok tagjai egyetértenek az EP-elnök azon véleményével, hogy a kialakult problémát Szlovákián belül, a magyar kisebbség politikai képviseletének egyetértésével kell megoldani; javasolják továbbá, hogy a magyar kormány tegye egyértelművé: a törvény végrehajtása addig nem kívánatos, amíg a kérdésben a szlovákiai magyarság számára elfogadható megegyezés nem születik, illetve amíg a Velencei Bizottság véleménye el nem készül.

Az albizottságok üdvözölték az Európai Parlament elnökének állásfoglalását, amely szerint az EP továbbra is figyelemmel kíséri a nyelvtörvény sorsát és a szlovákiai magyarságot sújtó esetleges jogsértések esetén megfelelő módon reagál. Megelégedésüket fejezték ki, hogy az Európai Parlamentben a szlovák nyelvtörvényről politikai vitára került sor. Az ott elhangzottak visszaigazolták a magyar aggodalmakat. Az albizottságok üdvözlik, hogy Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztos kinyilvánította a Bizottság elkötelezettségét az államnyelvtörvény alkalmazásának figyelemmel kísérésére.

4) Az albizottságok üdvözlik, hogy az Országgyűlés az ukrajnai magyar kisebbségeket ért sorozatos jogsértésekről politikai nyilatkozatot fogadott el. Az albizottságok felkérik elnökségeiket, hogy terjesszenek elő javaslatot a további lépésekről, valamint a kormányt, hogy nemzetközi partnereinket tájékoztassa a politikai nyilatkozatról.

5) A tágabb régió stabilitása és sikeres együttműködése szempontjából az albizottságok fontosnak és követendő példának minősítik az elmúlt években kölcsönösen kialakított magyar-szlovén államközi kapcsolatok szintjét, különös hangsúllyal a muravidéki magyarok és a rábavidéki szlovének megmaradását, helyzetük tényleges javítását célzó pozitív megoldásokat. Ennek értelmében fontos szempont, hogy a jövőben a politikai élet szereplői – az említett nemzeti közösségek helyzetének szükségszerű javítsa érdekében – az elért színvonalhoz méltóan tevékenykedjenek. Követendő példaként szolgáljon a közelmúltban sikeresen lezajló magyar-szlovén kisebbségi vegyesbizottság, valamint a két kormány együttes ülése. A nyitott kérdéseket kérjük az együttműködés bevált keretein belül rendezni.

6) Az albizottságok üdvözlik a közelmúltban Szerbiában elfogadott nemzeti tanácsokról szóló törvény alapján megkezdődött magyar választói névjegyzék összeállításának folyamatát, továbbá a vajdasági magyarok feliratkozási hajlandóságának tömegességét. Az albizottságok arra bátorítják az ez idáig fel nem iratkozott magyarokat, hogy vállalva magyarságukat éljenek a feliratkozás lehetőségével.

Az albizottságok kiemelt jelentőségűnek tartják a vajdasági statútum és hatásköri törvény elfogadását, mivel azok új távlatokat nyitnak a vajdasági magyarok érdekérvényesítési lehetőségeinek.

Az albizottságok üdvözlik a december 19-én életbe lépő szerbiai vízumliberalizációt, és nagyra értékelik a magyar Országgyűlés, a kormány és a magyar Európai Parlamenti képviselők e célból kifejtett tevékenységét; illetve felkérik a magyar kormányt, hogy támogassa a határátkelési lehetőségek bővítését célzó projekteket.

Az albizottságok kedvezően értékelik Magyarország Szerbia európai integrációs erőfeszítéseihez nyújtott támogatását és felkérik a kormányt, hogy Európai Uniós szinten továbbra is szálljon síkra az átmeneti kereskedelmi egyezmény zárlatának feloldásáért, továbbá Szerbia társulási megállapodása ratifikációs folyamatának a megkezdéséért. E mellett az albizottságok hangsúlyozzák, hogy Szerbia csatlakozási folyamatának a gyorsasága elsősorban a csatlakozási feltételek teljesítésének a függvénye.

7) Az albizottságok tájékoztatást hallgattak meg a készülő Duna-stratégiáról. Olyan összefoglaló stratégia megalkotását tartják kívánatosnak, amely a közös fejlesztések és a természeti környezet megőrzésére irányuló erőfeszítések mellett központi elemként kezeli a Duna mellett élő népek közötti toleráns és szolidáris szellem erősítését – egymás kölcsönös megismerése és a különböző népekhez, nemzetiségekhez tartozó emberek személyes kapcsolatainak ösztönzése által.

8) Az albizottságok kedvezően értékelik, hogy a KMKF konszenzusos javaslatai növekvő mértékben találnak meghallgatásra mind törvényhozói, mind kormányzati körökben. Ez megmutatkozik a Határmenti Közlekedésfejlesztési Koncepció alapján készült országgyűlési határozatban, a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának létrehozásában. illetve a Nemzetközi Együttműködési Koncepció egyes elemeinek gyakorlati megvalósulásában. A politikai programok és jövőbeni kormányzati tervek összeállításához a Külügyi és Európa-ügyi Albizottság és a Jogi Albizottság különös hangsúllyal ajánlja a politikai erők figyelmébe a KMKF Nemzetközi Együttműködési Koncepcióját, valamint Állásfoglalását a kisebbségi nyelvhasználati és oktatási jogok minimális követelményéről.

9) Az albizottságok tájékoztatást hallgattak meg a plenáris ülés által elhatározott koncepcióalkotási munka előrehaladásáról. Legközelebbi ülésükön további tájékoztatást kérnek a nemzetpolitikai jövőkép kidolgozásával, a jogpolitikai stratégiával és a szórványkoncepcióval kapcsolatos munka eredményeiről.

Budapest, 2009. december 4.