Nemzetközi jogharmonizációs adósságai törlesztésébe is belefogott a kormány. Jóváhagyta az igazságügyi tárca Büntető Törvénykönyvet módosító javaslatát, mely közvetve lehetővé tenné a jogi személyek felelősségre vonását bűncselekmény esetén. A spanyol mintára kidolgozott javaslat nem büntetést róna ki, hanem védelmi intézkedéseket tenne lehetővé, például a cégek bankszámláin lévő pénzösszegeknek vagy vagyonának elkobzásával. Viera Petríková igazságügyi miniszter szerint erre akkor kerülhetne sor, ha a jogi személy vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan bűncselekmény elkövetésére került sor. Büntetőjogi felelősséggel a konkrét elkövető természetes személy bírna, mert csak nála mutatható ki a szándékosság, egy cégnél nem – indokolta javaslatát Petríková. A vádemelést javasló ügyésznek ilyen esetben joga lenne megállapítani, mekkora vagyonrészt vagy készpénzt kell zárolni a cég vagyonából, mert kiderült, hogy a menedzsment elhanyagolta az ellenőrzést, így a beosztottak bűncslekményeket követhettek el. Az elsőfokon eljáró bíróság hozná meg a döntést az összegről, amelyet a cég vagy lefizetne, vagy a hatóság maga zárolná azt. A vagyonelkobzás csak konkrét bűncselekményekre – kábítószer-terjesztés, emberkereskedelem, zsarolás, pénzhamisítás, okirathamisítás, szervezett bűnözés, terrorizmus – vonatkozna, az elítélt konkrét természetes személy esetében is.
Dobroslav Trnka legfőbb ügyész fenntartásokkal fogadta a kormány döntését. Szerinte az angolszász modell helyesebb, mert az közvetlen büntetőjogi felelősséget ró a jogi személyekre, vagyis nem köti a büntetést konkrét természetes személy büntetőjogi felelősségéhez.
Egy további törvényjavaslatról, amely a nagy beruházások környezetvédelmi hatásainak vizsgálatát szigorítaná meg, pénteken, rendkívüli ülésen dönt a kormány, ezt követően a parlament jövő héten sürgősséggel jóvá is hagyja. Erre a törvényre azért van szükség, mert az Európai Bizottság kilátásba helyezte: hiányában nem fizeti ki Szlovákiának a nagy infrastruktúra-fejlesztésekre megítélt támogatásokat. A kormány a módosítással lényegében visszaállítja a 2007 előtti helyzetet, amikor a lakosságnak és civil csoportoknak joguk volt bekapcsolódni a nagy beruházások előkészítésének folyamatába még az építési engedély kiadása előtt. 2007-ben ezt a jogot a koalíciós többség – közérdekre hivatkozva – kiszavazta a törvényből, így akarta felgyorsítani a magánerő bevonásával tervezett utak megépítését. Most éppen ezeknek a finanszírozása került veszélybe az EB kifogásai miatt.
Felvidék Ma, gy
