Szent-Györgyi Alberttel valljuk: „A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája.“ Az iskola múltja szorosan összefügg a híres zenepedagógus, zeneszerző és népdalkutató, Kodály Zoltán örökének ápolásával. Kodály 1888 és 1892 közt volt a galántai népiskola diákja.
Öt évig tartó kényszerszünet után, 1950. szeptember 1-jén nyithatta meg ismét kapuit az iskola. Ez a magyar nyelvű oktatást és nevelést biztosító, nagy fontosságú iskola a múlt század ötvenes éveiben számos átalakuláson ment keresztül. Először négy épületben folyt az oktató-nevelő munka, majd 1963-ban, az akkor újonnan épített modern épületbe költözött, ahol jelenleg is működik.
1998-ban az iskola Galántán az elsők között szerezte meg a jogalanyiságot.
2000-től viseli Kodály Zoltán nevét, így az intézmény hivatalos megnevezése:
„Základná škola Zoltána Kodálya s vyučovacím jazykom maďarským – Kodály Zoltán Alapiskola“.
Az iskola épülete az elmúlt hónapok során hatalmas átalakuláson ment keresztül, új nyílászárók és szigetelőburkolat került az épületre.
A belső tereket is felújították, sőt a tornaterem is korszerűsödött.
A Kodály Zoltán Alapiskola, Galánta városának egyedüli magyar tanítási nyelvű alapiskolája, ahol 16 tanteremben és 8 szaktanteremben folyik az oktató-nevelő munka. Az iskola az együvétartozás és az önmegvalósítás iskolája, ennek értelmében a pedagógusok – Oláh Hajnalka igazgatónővel és Klimek Szilárd igazgatóhelyettessel az élen – elsődleges feladatuknak tartják a magyarságtudat, az európaiság, a multikulturalitás, a szociális készségek erősítését, fejlesztését és megtartását.
A beíratkozások időszakát éljük, ezzel kapcsolatos Oláh Hajnalka, igazgatónő alábbi írása arról, hogy:
Miért a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola?
Talán ez a kérdés is foglalkoztatja többek közt azokat a szülőket, akik a napokban választanak iskolát gyermekük számára. A választás megkönnyítése végett, kérem, olvassák el alábbi soraimat, melyek megfogalmazódtak bennem az utóbbi napokban.
Tíz éve tanítok ebben az iskolában történelmet és polgári nevelést. Január elseje óta állok az intézmény élén mint igazgató. Az eltelt időszak alatt többször is el kellett gondolkodnom azon, milyen ez az iskola. Az első években, mikor ide kerültem, olyan kollégákkal dolgozhattam együtt, mint Sipos Béla, Kubovics Erzsike, Csillag Marika, Onódi Jóska, Onódi Erzsike. Hihetetlenül sokat tanulhattam tőlük. Természetesen, gyerekek generációi kerültek ki kezük alól, és állták meg helyüket az életben. Jelenleg is itt tanít Balogh Csaba, akinek a neve egybeforrt iskolánk zenepedagógiai tevékenységével.
Az iskola jelenlegi tanári kara, fiatal korátlaga ellenére, már most kimagasló sikereket mondhat magáénak. Az alsó tagozaton tanító kollégáim az utóbbi években szerzett tapasztalataik alapján a kevesebb, de alaposabb alapismeretek megszerzését tartják a legfontosabbnak. Kiemelt figyelmet fordítanak az értő olvasás kialakítására, hiszen ez a készség az alapja annak, hogy gyermekeink a továbbiakban megértsék az olvasott tananyagot az egyre csak bővülő tantárgyakon belül. A szlovák nyelv oktatása szintén a prioritások közé tartozik – mire az otthon csak magyarul beszélő gyermek a felső tagozatra kerül, gond nélkül megérti a mondott és leírt szöveget, és korának megfelelő szinten vissza is tudja azt mondani. Az alsó tagozat első osztályától kezdve kisdiákjaink megismerkedhetnek valamely világnyelv alapjaival, ez általában a német vagy az angol nyelv, a harmadik osztályosok pedig már a számítástechnika alapjaiba is belekóstolhatnak.
Természetesen nem esünk át a ló túloldalára, tudjuk jól, mi az, amit egy kisdiák képes felfogni és megtanulni, de tudjuk azt is, hogy a fentiekben említett alapismereteket meg kell, hogy szerezzék alsó tagozatos tanulóink, mert a kor, melyben élünk, ezt megköveteli. Milyenek a sikereink? Matematikai olimpián, szlovák nyelvi versenyen, szavalóversenyeken elért dobogós helyezéseink és sikeres megoldóink a bizonyítékai a kitartó munkának. De nem a versenyszereplés a mérvadó számunkra. Számunkra az a siker, amikor az alsó tagozatos kisdiákok az ötödik osztályban könnyedén veszik az akadályokat, és a vidéki iskolákból érkező diáktársaikkal szemben nemcsak „helyzeti” előnyben vannak, hanem tudásukban, a tanuláshoz való viszonyukban és viselkedésükben is felülmúlják társaikat. Az utóbbi két évben sikeresen működik a napközi otthon keretein belül az ún. egésznapos iskola, melynek lényege, hogy az elsős kisdiákokkal a délután folyamán alsó tagozatos tanító néni foglalkozik, így a kicsik már itt, az iskolában megtanulják a másnapi leckét, és otthon már csak a kötetlen családi programokba kell bekapcsolódniuk. A felső tagozaton tanító kollégáim többsége híve az új módszerek alkalmazásának az oktatásban – gondolok itt többek közt a modern technikai segédeszközök alkalmazására, ám a régi jól bevált módszereket továbbra is alkalmazzák. Ennek a munkának az eredménye, hogy a versenyeken nemegy alkalommal visszük el a pálmát a nem kis konkurenciát képviselő szlovák iskolások elől. De: itt is hangsúlyoznám, hogy nem a versenyeken elért kimagasló eredmények miatt dolgozunk. Számunkra az a fontos, hogy a tőlünk kikerülő diákok sikeresen helyt álljanak az általuk választott középiskolában és az itt megszerzett tudásra építeni tudjanak a jövőben. Mivel egyre több a problémás, hátrányos helyzetű gyerek, az iskolánk feladata felzárkóztatni őket, miközben állandóan ügyelni kell arra, hogy a tanulás ne váljon a számukra kínszenvedéssé, hanem legyen a sikerek forrása. Nem kevésbé fontos, hogy az iskolánkban folyó tevékenységet egyértelműen oktató-nevelő munkának tekintjük, a tanítási folyamat nemcsak ismeretek átadása, hanem állandó jelleggel egyben nevelői tevékenység is. Az eddigi visszajelzések alapján tanulóink a külvilág szemével nézve illemtudóak, szófogadóak, aminek alapján büszkén hangoztatjuk, hogy igen, ők a Kodály alapiskola diákjai.
Az oktató-nevelő folyamat szerves része a tanítási órákon kívüli tevékenység. Iskolánkban ennek nagy hagyományai vannak. Működik énekkar, citeracsoport, néptánccsoport, bábkör, kézilabdacsapat, focicsapat. Ezen tevékenységek során igyekszünk a gyerekeket további sikerélményekhez juttatni, hiszen minden ember számára fontos ez az érzés, és vannak gyerekek, akik bizony ezt a tanulás során objektív okok miatt sosem tudják megtapasztalni. Iskolánk büszkélkedhet diáklappal is, melynek hasábjain tanulóink gyönyörű versei, nagyszerű írásai és kitűnő rajzai jelennek meg.
Iskolánk egyik legsikeresebb projektjének tartom a nyári tábor megszervezését a szünidő első két hetében. Mind a gyerekek, mind a szülők körében nagyon pozitívan elbírált tevékenységről lévén szó, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a tábor színvonala csak növekedjen és ezzel is bizonyítsuk: az iskola küldetése többek közt a közjó szolgálata.
Hát ilyen ez az iskola. Nem több és nem kevesebb.
Végezetül álljon itt még egy leírt gondolat: ha az Önök számára fontos, hogy gyermekük olyan iskolába járjon, ahol értik a szavát – értjük egymás szavát, ahol mind testi, mind lelki biztonságban fogják tudni gyermeküket, ne habozzanak, keressék fel intézményünket, tekintsenek be a „színfalak” mögé és minden bizonnyal jól fognak dönteni.”
Az iskoláról bővebb információt, tudnivalókat a www.kodalyiskola.elivepage.com oldalon olvashatnak.
