Pásztor István, az MKP parlamenti képviselője még februárban kérdőre vonta Ľubomír Vážny közlekedési minisztert, hogy a vasút és autóbuszállomásokat miért nem tüntetik fel (és mondják be) az érintett kisebbségek nyelvén is?
Pásztor István interpellációjában elmondta, hogy olyan községek polgárai fordultak hozzá ez ügyben, amelyekben a kisebbségek számaránya meghaladja a 20%-ot, és így a kisebbség nyelvének használata a fent említett esetekben összhangban lenne a nemzeti kisebbségek nyelvének használásáról szóló – 184/1999 Tt. számú – törvénnyel.
Pásztor István emlékeztetett arra, hogy a vasútállomások állami társaságok tulajdonában vannak, így a közlekedési minisztérium hatásköre egyértelmű. “Terveznek a jövőben változtatásokat az eddigi gyakorlaton?” – tette fel a kérdést a királyhelmeci képviselő.
Pásztor István már megkapta Ľubomír Vážny válaszát. A miniszter úgy látja, a vasútra nem alkalmazható az említett törvény. Az egy egész Szlovákián végighúzódó építmény, és nincsenek jogszabályok a vasútállomás megnevezésére. A vasútnak – beleértve a hozzá tartozó épületeket, vonatokat – regionális, nem pedig községi jellege van, nem csak az adott községben élőket szolgálja. A miniszter gazdasági okokat is felsorolt a válaszában. Mint írta, az állomások megnevezéseinek megváltoztatása anyagi feltételek biztosítását is kívánja, nem csak a táblák elkészítésére vonatkozóan, hanem a szlovákiai és az európai rendszerben, dokumentációkra is.
A miniszter elmondta, hogy az olyan állomások, melyek jelentős nemzetközi forgalmat bonyolítanak le, angolul és németül is tájékoztatják az utazókat. A miniszter szerint a szlovákiai gyakorlat összhagban van az európai standarddal, és nem tervez változtatásokat a jövőre nézve.
Ami az autóbuszforgalmat illeti, a miniszter elmondta, azok többségét nem az állam, hanem a községek és nem állami közlekedési vállalkozások bonyolítják le, a minisztériumnak nincs kompetenciája beavatkozni abba, hogy miként tüntetik fel az állomásokat.
Felvidék Ma
