Akár a kánai menyegzőn, itt is a végére maradt a legjobb. A TA3 hírtelevízió politikai vitaműsorában Miroslav Lajčák külügyminiszter és Berényi József, az MKP elnökhelyettese ült kamerák elé, hogy a hét két nagy döntéséről, a magyar és a szlovák állampolgársági törvény módosításáról, illetve a magyar-szlovák viszonyról beszéljen. Érveivel Berényi többször is meglepte Lajčákot.
Higgadt vita folyt. Miroslav Lajčák a szlovák kifogásokat sorolta. Azt, hogy Magyarország konzultáció nélkül, egyoldalúan lépett, többszöri kérésre sem ült le tárgyalni Szlovákia vezetőivel, mielőtt állampolgársági törvényét módosította, pedig annak következményei félmillió szlovák állampolgárt érintenek. Lajčák szerint ez elég okot szolgáltatott arra, hogy Szlovákia – értékelve a helyzetet – ellenlépéseket tegyen. Az ellentörvényt, amely a magyar állampolgárságot egyéni kérelemre megszerző személyt megfosztja szlovák állampolgárságától, megfelelőnek, nemzetközileg elfogadottnak minősítette, hozzátéve: a kettős állampolgárságot tiltó törvénye van Ausztriának, Ukrajnának és Szlovéniának. Megerősítette: nemzetközi szervezetekhez fordult, amiért Magyarország nem tárgyal a kérdésről, és ezt a megszólítottak helytelenítették. Magyarország tehát nem jött ki jól a vitából.
Berényi József az első meglepetést azzal okozta, hogy kijelentette: ő és pártja is szerencsésebbnek tartotta volna, ha Magyarország csak a szlovákiai parlamenti választások után dönt erről. A tárgyalásokat azonban a szlovákiai választások után lehetségesnek és kívánatosnak tartja, hogy a szlovák vezetés választ kapjon minden kérdésére. Annál inkább, hogy a magyar-szlovák államközi alapszerződés ezt a mechanizmust kifejezetten tartalmazza. De a szlovák ellentörvényt Berényi elhibázottnak, rossznak nevezte, jelezte: ezzel viszont az MKP fogja megkeresni a nemzetközi szervezeteket és az alkotmánybíróságot. Egyrészt: mert a szlovák alkotmány tiltja, hogy akarata ellenére bárkit is megfosszanak állampolgárságától, másrészt: Szlovákiában is hatályos nemzetközi egyezmények tiltják ezt. Berényi idézte Lajčáknak a 2005-ig hatályos szlovák honosítási törvényt, amely ugyanolyan körülmények közt adott állampolgárságot a külföldön élő szlovákoknak, illetve leszármazottaiknak, mint a mostani magyar törvény tenné. Lajčák felvetésére pedig, hogy Budapest a jogszabállyal egyesíteni kívánja a 15 milliós magyarságot, Berényi idézte azt az 1999-es nyilatkozatot, amely a szlovák honosítási törvényt bevezette, s ugyancsak a szlovák nemzet kulturális egyesítéséről beszélt. Tanulságul elmondta: a szlovák politika legnagyobb baja, hogy nem bízik a magyarokban, nem bízik tulajdon magyar nemzetiségű állampolgáraiban, bármit tesznek, eleve rosszhiszeműséget, hátsó szándékokat feltételez róluk, amit a pozsonyi parlamenti vita is bizonyított. Lajčák ugyan elmondta, hogy ő a szlovákiai magyarokat lojális szlovák állampolgárnak tekinti, s baja igazán a „Fidesz-Jobbik” kormány magatartásával van, ám Berényi emlékeztette: azt, hogy egyes törvényekről nem tárgyalunk, Pozsony kezdte. Példának az államnyelvtörvényt említette, amit Lajčák ugyan mint belügyet el akart hárítani, de Berényi emlékeztette: a magyar-szlovák alapszerződés értelmében ez nem belügy, s ahogy a pilisszentkereszti szlovák ház miatt összeült a kisebbségi vegyes bizottság, a nyelvhasználat esetében is megtehette volna, hiszen Magyarország kérte.
Berényi elmondta azt is: ha már Pozsony mindenképpen válaszolni akart Budapestnek, jobb megoldás lett volna az SZDKU javaslata, mely önálló törvényként mondta volna ki, hogy Szlovákia nem ismeri el állampolgárai esetében a magyar állampolgárságot, de nem akadályozta volna meg a magyar állampolgárság felvételét. A kormány javaslatára jóváhagyott megoldás, vagyis a szlovák állampolgárság elvétele ugyanis azt eredményezi, hogy az így kizárólag magyar állampolgár állandó lakosok minden peres ügyükben a magyar állam védelmét élvezik majd, tehát konzuláris segítségre számíthatnak Szlovákia területén. Ráadásul: a szlovák törvény könnyen kijátszható. Ha egy családban – Berényi magára vonatkoztatva mondta el a példát – a feleség felveszi a magyar állampolgárságot és elveszíti a szlovákot, a férje a szlovák törvény értelmében is felveheti a magyar állampolgárságot anélkül, hogy a szlovákot elveszítené. S azt is hozzátette még: a strasbourgi emberjogi bíróság a kettős állampolgárságú parlamenti képviselőkről is hozott precedens értékű döntést. Egy moldovai-román kettős állampolgárságú egyénről mondta ki, hogy kettős állampolgársága miatt a moldovai parlament nem foszthatja meg mandátumától.
Berényi ezen érveit Lajčák nem tudta visszaverni. A miniszter szóbeszédekre hivatkozva elsorolt ugyan még néhány szlovák aggályt, többek közt, hogy Magyarország célzott kampányban, irodahálózaton keresztül akarja majd az állampolgárság felvételére kényszeríteni a szlovákiai magyarokat – ezt Berényi nevetségesnek tartotta -, de azt elismerte: magyar részről területi igényektől nem tart.
Berényi szerint az lenne a jó, ha a köztársasági elnök nem írná alá a héten elfogadott törvényt, s a választások után a magyar-szlovák kapcsolatrendszer normális mederbe terelődne. A műsorvezető kérdésére Berényi elmondta még azt is: a nemzeti párton kívül senkivel nem zárják ki az együttműködést. „Az MKP kisebbségi párt, választásokat nyerni soha nem lesz képes, ezért nyitottabb politikát kell folytatni, mint a többségi pártoknak, hogy olyan helyzetbe kerüljön, ahol programjából meg is tud valósítani valamit” – mondta.
Felvidék Ma, gy
