A Die Welt ismerteti a bajor miniszterelnök beszédét, aki a szudétanémetek találkozóján bejelentette, hogy még az idén Prágába utazik tárgyalni a Beneš-dekrétumokról. A Sonntag arról tudósít, hogy a svájci kantonok tartanak attól, Brüsszel korlátozni fogja a befolyásukat a szövetségi államon és az EU-n belül is.
Sonntag (Sonntagonline.ch)
A konzervatív svájci vasárnapi lap Európa veszélyezteti a föderalizmust című cikkében foglalkozik a svájci kantonok félelmeivel. Európa ismét hevesen vitatott belpolitikai téma Svájcban. Most éppen a kantonok kormányai adtak újabb tápot a vitának. Elkészítették az „Európa-politikai helyzetmeghatározás, újjáértékelés” című tanulmányt, melyet a Kantonok Kormányainak Konferenciája (KdK) április 27-én megküldött a résztvevőknek. A lap tulajdonában lévő helyzetelemzést még a nyári szünet előtt el kívánják fogadni.
Roland Mayer – aki a KdK-n belül a külpolitikáért felelős – szerint ezzel kívánják befolyásolni a kormányt. A berni kabinet a kérdéssel a nyári szünet után kíván foglalkozni, ha elkészül az integrációs iroda helyzetelemzése az EU-val fenntartott kapcsolatokról. Ekkor a kormány kénytelen lesz a kantonok számos kínos belpolitikai kérdésével foglalkozni. Az önállóságukat féltő kantonok követelik a „föderalista és demokratikus államszervezet” megerősítését szolgáló reformok elfogadását. Magyarán a kantonok úgy érzik, hogy az EU egyre több illetékességet von el tőlük, s ezzel a föderalizmus, Svájc egyik ismertetőjegye került veszélybe. Történik ez annak ellenére, hogy Svájc nem tagja az uniónak. Erre a meglátásra jutott az elemzést készítő Bernhard Waldmann professzor a freiburgi egyetem Föderalizmus Intézetétől. Az unióval kötött új szerződések lényegében az uniós jogszabályok bizonyos részeinek átvételét is jelentik.
A kantonok erősíteni kívánják az információhoz történő hozzáférésüket. Jogilag szeretnék rögzíteni, hogy időben tájékoztassák őket az uniós politikáról, különösen a stratégiai döntések előzményeiről. Arra az esetre, ha a kantonok és a szövetségi állam vitája szükségessé tenné, erősíteni kell az alkotmánybíróságot. Ez a feladat párhuzamosan a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésével vagy egy uniós keretmegállapodás kiépítésével megoldandó. Ezek olyan feltételek, melyek hallatán nemcsak Bernben, de Brüsszelben is felhördülnek.

Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap Seehofer bejelent egy történelmi prágai látogatást című cikkében foglalkozik a szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozóján történtekkel. A második világháború óta először utazik bajor miniszterelnök hivatalos látogatásra Prágába. Horst Seehofer (CSU) pünkösdvasárnap, az augsburgi szudétanémet napon bejelentette, az új cseh kormány megalakulása után, ez év másik felében a szomszédos országba fog utazni. Mint fogalmazott, itt az ideje a legfelsőbb szintű megbeszéléseknek. Az eddigi kétoldalú hivatalos találkozók mindig meghiúsultak a Beneš-dekrétumok miatt.
A máig érvényben lévő dekrétumok teremtették meg a németek csehországi kitelepítésének jogi kereteit, melyekre a potsdami találkozón a győztes hatalmak is rábólintottak. Seehofer kijelentette: magától értetődő, hogy Prágában utalni fog a népcsoportot megillető jogokra is. Seehofert elkísérik a szudétanémetek képviselői is. Bernd Posselt, a CSU EP-képviselője és a népcsoport szóvivője kijelentette: elérkezett a látogatás „történelmi időpontja”. A szudétanémetek a máig érvényes Benes-dekrétumok felszámolását követelik, mert az ellentétes a nemzetközi joggal és az emberi jogokkal.

MNO