A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) közvélemény-kutatást végzett Szlovákia magyarok által lakott részén. A felmérés a Magyar Koalíció Pártja megbízásából készült, egy meghatározott kulcs alapján, mely során figyelembe vettük a felvidéki magyarság lakóhelyének területi megoszlását, a nemek közötti arányos megoszlást, és valamennyi korcsoport szignifikáns, jelzésértékű képviseletét is. A SZAKC munkatársai 634 személyt kérdeztek meg. Közülük 597-en magyar nemzetiségűnek vallották magukat. A kitöltött kérdőívek eredményeit egy összesített táblázatba foglaltuk.

Nem
Korcsoport
Lakhely
Munka
Régió
Férfi
Nő
18-30
30-40
40-50
50-60
60 felett
Falu
Város
nincs
van
Összesen
Pozsony
20
19
18
8
3
5
5
17
22
13
26
39
Dunaszerdahely
58
48
22
28
24
21
11
70
36
27
79
105
Galánta
34
37
28
25
8
4
6
47
24
32
39
71
Érsekújvár
22
29
18
16
7
6
4
24
27
27
24
51
Komárom
43
48
31
34
9
6
11
32
59
55
36
91
Zselíz
22
23
25
2
5
8
5
26
19
23
22
45
Losonc
21
27
21
14
4
3
6
31
17
20
28
48
Rimaszombat
25
28
19
16
9
6
3
36
17
24
29
53
Szepsi
18
22
12
18
2
4
4
13
27
13
27
40
Rozsnyó
14
16
10
10
7
3
15
15
8
22
30
Királyhelmec
30
30
21
18
13
5
3
38
22
28
32
60
Összesen
307
327
225
189
91
71
58
349
285
270
364
634

Első kérdéseink a magyar önazonosság jegyeinek használatát kutatták az 597 magyar nemzetiségű személy esetében. A keresztnevét hivatalosan is magyarul használja-e? kérdésünkre nem egészen 45 százalék adott igenlő választ.
Keresztnév
Korcsoport
magyarul
nem magyarul
18-30
48,82%
51,18%
30-40
43,18%
56,82%
40-50
43,90%
56,10%
50-60
40,58%
59,42%
60 felett
33,33%
66,67%
Végösszeg
44,03%
55,97%
Megállapítható, hogy a felvidéki magyarok döntő többsége nem él a névhasználatra vonatkozó törvényben adott lehetőséggel, bár a nevüket a nemzetiségük szerinti nyelv szokásai értelmében használók számaránya a csökkenő életkorral emelkedik. Ez a tény olyan tendenciára utal, hogy az újszülöttek esetében nő az anyakönyveztetéskor magyarul bejegyzett keresztnév gyakorisága. Ez azonban nem a névhasználati törvény liberalizálásának kihasználásával függ össze, hanem inkább a névadási divattal. A vezetéknév-használatra vonatkozó kérdésre adott válaszokbólugyanis kitűnik, hogy a fiatal korosztály (18-30 évesek) esetében sem nő a családnevüket/vezetéknevüket magyarosformában használók száma.Mivel a férfi népesség esetében nincs különbség a vezetéknév magyar és szlovák formája között, feltételezhetjük, hogy a kimondottan magyar keresztnevek divatjának köszönhető a 30 éven felüliekénél jobb magyaros névhasználati átlag a harminc éven aluli népesség esetében, nem a törvény tudatos alkalmazásának. A megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy – a 30 éven felüliek közül – az ingyenes névváltoztatás lehetőségével hozzávetőleg a megkérdezettek 40 százaléka élt. A legfiatalabb korosztályban ez az arány 48 százalékos, tehát a magyar nemzetiségűek több mint a fele ma is szlovákul anyakönyvezteti magát.
A vezetéknevét hivatalosan is „-ová” végződés nélkül használja? Kérdésünkre adott válasz még szomorúbb helyzetet mutat.
Korcsoport
„ová” nélkül
ová-val
18-30
32,69%
67,31%
30-40
31,52%
68,48%
40-50
24,07%
75,93%
50-60
29,73%
70,27%
60 felett
11,54%
88,46%
Összegzés
28,75%
71,25%
A felvidéki magyar női népesség nem egészen 29 százaléka használja vezeték- és keresztnevét magyaros formában. Az arány a legfiatalabbak esetében sem éri el még az egyharmadot sem. Jogtudatos névhasználatról tehát nem beszélhetünk. Mivel regionális megoszlást a jelen felmérés nem vizsgált, a névhasználati szokások és a lakossági számarányok közti összefüggésekről adat nem szolgáltatható. Egy további, alapos lekérdezés esetén azonban érdemes lenne megvizsgálni, milyen mértékben él a létező kisebbségi jogokkal a felvidéki magyarság ott, ahol relatív többségben van, illetve ott, ahol relatíve is kisebbségben él.
Az iskolaválasztásra vonatkozó kérdésünkre adott válaszok felvetik, vajon növekszik-e a szlovák iskolába íratott gyermekek száma, vagy csak a születési arányszámok alakulása miatt növekszik az arányuk.
A gyermekét magyar iskolába járatja/járatta? kérdésünkre az alábbi válaszokat kaptuk:
Korcsoport
igen
is-is (több gyermeknél)
nem
nincs gyermek
18-30
6,60%
0,47%
12,26%
80,66%
30-40
61,36%
3,41%
8,52%
26,70%
40-50
85,37%
3,66%
9,76%
1,22%
50-60
78,57%
4,29%
8,57%
8,57%
60 felett
78,95%
1,75%
14,04%
5,26%
Összegzés
48,91%
2,35%
10,55%
38,19%

A 40-50 éves korcsoport válaszadói esetében mértünk csak 10 százalék alatti eredményt a gyermekek szlovák iskolába íratása esetében. A megkérdezettek bevallása szerint gyermekeik 85,37 százaléka magyar tanítási nyelvű iskolába járt. A korábbi időszakhoz mérten e korosztály esetében csökkent 20 százalék alá a szlovák iskolába íratott gyerekek száma.
A 30-40 éves korosztály esetében a magyar iskolába járó gyerekek aránya 61,36 százalék, miközben a szlovák iskolába járó gyerekek száma is csökkent 1 százalékponttal.
A 18-30 éves korosztályba tartozó szülők 6,60 százaléka íratta gyermekét magyar iskolába, ennek kishíján a duplája, 12,26 százaléka pedig szlovák tannyelvűbe. Ez az adat ugyan elrajzoltnak tekinthető, mert a korosztály közel 81 százaléka válaszolta kérdésünkre, hogy nincs gyermeke, mégis oda kell figyelni rá, hiszen akár egy korosztályi magatartási modell előhírnöke is lehet. S nem csupán az iskolaválasztás szempontjából.
Riasztó, egyben kiugróan érdekes – további szociológiai vizsgálatra és értelmezésre váró adat –ugyanis, hogy a 30-40 éves korosztályban az általunk megkérdezettek 26,70 százaléka, tehát több mint egynegyede olyan adatot adott meg, hogy nincs gyermeke.
Vizsgáltuk az értékrendet is. A kérdőíven 11 érték szerepelt: pénz, állandó munka, érvényesülés, szülőföld, barátság, család, magyarság, közösségi szolidaritás, hit, tisztesség, igazság. A válaszadók 1-től 11-ig rangsorolhatták őket. A táblázatba foglalt számértékek az értékrendek átlagát mutatják (minél kisebb a szám, annál fontosabb a hozzá tartozó érték). Az összegezés során az MKP és a Híd potenciális szavazóit külön-külön értékeltük ki.
Értékrend
Összes
MKP
Híd
Különbség
Család
2,04
1,83
2,4
– 31,15%
Barátság
5,12
5,31
4,91
+ 7,53%
Tisztesség
5,13
5,05
5,41
– 7,13%
Állandó munka
5,47
5,6
4,6
+ 17,86%
Igazság
5,71
5,83
5,68
+ 2,57%
Magyarság
5,94
5,56
6,45
– 16,01%
Pénz
5,97
6,24
5,49
+ 12,02%
Érvényesülés
6,86
7,14
5,81
+ 18,63%
Szülőföld
7,18
6,99
7,39
– 5,72%
Hit
7,46
7,19
8,55
– 18,92%
Közösség
9,15
9,27
9,13
+ 1,51%
Megjegyzés: A „Különbség” oszlopban található százalékos érték azt mutatja, hogy a Híd választóinál az adott értékrend mennyivel bír nagyobb súllyal, mint az MKP választóinál. Például a „család” esetében az MKP és a Híd közötti különbség 1,83 – 2,4 = – 0,57. Ez az érték az „MKP-s oszlop” értékéhez viszonyítva –31,15% (-0,57/1,83 = -0,311), tehát a család súlya a Híd választóinál 31,15%-kal gyengébb, mint az MKP-választóknál.
Több ponton jelentős eltérés mutatkozik a két párt támogatóinak értékrendjében. Az MKP választói esetében jelentősen fontosabb a család, a hit és a magyarság, mint a Híd potenciális választói esetében: a család mint érték például több, mint 31 százaléknál fontosabb, a hitet 19, a magyarságot 16 százalékkal többen tartják fontos értéknek. A Híd esetében az érvényesülés, az állandó munka és a pénz –mint érték esetében mutatható ki szignifikáns fölény. A többi érték esetében a különbség nem éri el a 10 százalékot.
A politikai elkötelezettség tekintetében meglepetés nem született. Az idei választásokon a magyarok 70 százaléka kívánt részt venni.
Korcsoport
igen
nem
nem tudja
18-30
66,04%
8,02%
25,94%
30-40
71,59%
10,80%
17,61%
40-50
75,61%
6,10%
18,29%
50-60
68,57%
10,00%
21,43%
60 felett
82,46%
8,77%
8,77%
Összegezve
70,85%
8,88%
20,27%
A részvételi hajlandóság a 60 éven felüliek körében meghaladja a 82 százalékot. A 18-30, illetve az 50-60 éves korosztály egyharmada nem menne el szavazni, vagy még nem döntött. A 30-50 évesek több mint 70 százaléka részt akar venni a parlamenti választásokon.
A „Melyik pártra szavazna, ha most lennének a parlamenti választások” kérdésünkre adott válaszokból csak az igen válaszokat, és a konkrét pártválasztókat dolgoztuk fel.
Párt
KDH
Más párt
MKP
Most-Híd
SaS
SDKÚ-DS
Smer
Összesen
0,19%
0,97%
79,38%
15,56%
1,36%
2,33%
0,19%

A HZDS és a SNS is fel volt tüntetve a kérdőíven, azonban ezt a két pártot egyetlen válaszadó sem jelölte meg.
Korcsoportokként így alakultak a választási preferenciák:
KORCSOPORT
KDH
Más párt
MKP
Most-Híd
SaS
SDKÚ-DS
Smer
18-30
0,00%
2,27%
76,14%
17,61%
1,70%
2,27%
0,00%
30-40
0,67%
0,00%
76,00%
17,33%
1,33%
4,00%
0,67%
40-50
0,00%
1,33%
78,67%
17,33%
1,33%
1,33%
0,00%
50-60
0,00%
0,00%
84,75%
13,56%
0,00%
1,69%
0,00%
60 felett
0,00%
0,00%
94,44%
3,70%
1,85%
0,00%
0,00%
Összesen
0,19%
0,97%
79,38%
15,56%
1,36%
2,33%
0,19%
A határozott pártválasztók több mint háromnegyede minden korcsportban a Magyar Koalíció Pártjára szavazott volna. Az ötven éven felüliek esetében a százalékarány közel 85, a hatvan feletti korosztályban csaknem 95 százalékos. E két korcsoport esetében nagyobb a szavazási hajlandóság is az átlagosnál.
Pártpreferenciák – nemek szerint:
Nem
KDH
Más párt
MKP
Most-Híd
SaS
SDKÚ-DS
Smer
Férfi
0,41%
1,22%
78,46%
15,04%
1,22%
3,25%
0,41%
Nő
0,00%
0,75%
80,22%
16,04%
1,49%
1,49%
0,00%
Összesen
0,19%
0,97%
79,38%
15,56%
1,36%
2,33%
0,19%
Pártpreferenciák – falu-város viszonylatban:
Lakhely
KDH
Más párt
MKP
Most-Híd
SaS
SDKÚ-DS
Smer
Falu
0,00%
0,35%
79,43%
18,09%
0,35%
1,77%
0,00%
Város
0,43%
1,72%
79,31%
12,50%
2,59%
3,02%
0,43%
Összesen
0,19%
0,97%
79,38%
15,56%
1,36%
2,33%
0,19%
Pártpreferenciák – az iskolaválasztás függvényében:
Magyar
iskola?
KDH
Más párt
MKP
Most-Híd
SaS
SDKÚ-DS
Smer
igen
0,38%
0,38%
84,62%
12,69%
0,77%
1,15%
0,00%
is-is
0,00%
0,00%
76,92%
15,38%
7,69%
0,00%
0,00%
nem
0,00%
0,00%
72,34%
21,28%
2,13%
4,26%
0,00%
nincs
0,00%
2,06%
74,23%
18,04%
1,55%
3,61%
0,52%
Összesen
0,19%
0,97%
79,38%
15,56%
1,36%
2,33%
0,19%
Felmérésünk szerint a Most-Híd viszonylatában az MKP 10 százalékkal népszerűbb azok körében, akik gyermekeiket magyar iskolába járatják, mint a többieknél. Átlagon aluli a magyar iskolát választó szülők esetében a Most-Híd támogatottsága, ez a párt több mint 21 százalékos népszerűséggel bír a gyermekeiket szlovák iskolába járatók, de átlagot meghaladó a gyermektelenek esetében is.
A 2006-os választáson részt vevők szavazatainak megoszlása a választott pártok szerint:
2006
HZDS
KDH
Más
MKP
Nem választott
SDKÚ-DS
Smer
Összesen
0,17%
0,50%
0,67%
68,51%
28,48%
1,01%
0,67%
Akik a 2006-os parlamenti választásokon az MKP-ra szavaztak, most így választanának:
2010
2006
KDH
Más párt
MKP
Most-Híd
SaS
SDKÚ-DS
MKP
0,00%
0,00%
84,07%
12,27%
1,57%
1,83%
A kormányzati szerepvállalásról is kérdeztük válaszadóinkat. Arra a kérdésre, hogy „ Fontosnak tartja, hogy az MKP ott legyen Szlovákia következő kormányában?”, ilyen válaszokat kaptunk:
2010-es választók /
igen
nem
nem tudja
MKP választói
82,35%
8,09%
9,56%
Most-Híd választói
42,31%
30,77%
26,92%
Összegezve
69,04%
14,04%
16,92%

Az MKP választóinak döntő többsége fontosnak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártja a kormányzat részévé váljon. Érdekessége a felmérésnek, hogy a benne megnyilvánuló Most-Híd választók több mint 40 százaléka hasonlóképpen fontosnak tartaná, hogy az MKP a kormánykoalíció tagja legyen.
A többség szerint akkor is kormányzásra kell törekednie az MKP-nak, ha korábbi politikai partnerei (SDKÚ-DS, KDH) nem kerülnének a kormányra.
igen
nem
nem tudja
72,86%
8,10%
19,05%
A több mint 70 százalékos igen válasz azt tükrözi, hogy az MKP választói támogatják a párt szuverén és önálló politizálását, elfogadják a néppárti-középpárti törekvéseket az MKP-ban, amely lehetővé teszi a politikai nyitást a demokratikus jobb- és a demokratikus baloldali politikai erők irányában is. A párt választói nem osztják azt a szlovákiai média által sulykolt véleményt, hogy az MKP-nak ellenzéki szerepben is lojálisnak kell lennie az SDKÚ-DS és a KDH iránt.
Az MKP választóinak többsége úgy vélekedik, hogy akkor is kormányzásra kell törekednie az MKP-nak, ha a Smerrel kellene koalíciót kötnie.
igen
nem
nem tudja
58,31%
12,90%
28,78%

A válaszokból kitűnik, hogy az MKP-szimpatizánsok többsége a koalíciót még a Smerrel is elképzelhetőnek tartja. A bizonytalanok és az ellenzők száma ugyan nagyobb, mint egy jobb-közép koalíció esetében, de még így is releváns többség támogatná a párt kormányzati szerepvállalását.
A felmérés egyik kérdéscsoportja azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a felvidéki magyar választópolgárok az egységes magyar politikai érdekképviselet felbomlásához. Alább kérdéseinket és a válaszokat tekinthetik át.
a) Szimpatikusnak tartja az MKP politikáját?
igen
nem
nem tudja
MKP – választók
73,33%
7,41%
19,26%
Most-Híd – választók
22,37%
43,42%
34,21%
Összegezve
65,28%
13,10%
21,62%
b) Szimpatikus Önnek a Most-Híd politikája?
igen
nem
nem tudja
MKP – választók
5,68%
54,81%
39,51%
Most-Híd – választók
82,05%
1,28%
16,67%
Összegezve
18,01%
46,17%
35,82%
A válaszokból kiolvasható, hogy az MKP választói kritikusabbak „saját” pártjuk programjával szemben, feltételek nélkül csak nem egészen 74 százalékuk fogadja el. A Most-Híd programja 5,68 százalékuk számára szimpatikus, miközben a Most-Híd választóinak 22,37 százaléka vonzónak tartja az MKP programját is.
c) Helyesnek tartja, hogy néhányan elmentek az MKP-ból, és most vetélytársai volt pártjuknak?
igen
nem
nem tudja
MKP – választók
8,91%
78,96%
12,13%
Most-Híd – választók
47,44%
34,62%
17,95%
Összegezve
15,15%
71,78%
13,07%

d) Egyetért azzal, hogy nem kötött koalíciót az MKP a Most-Híddal?
igen
nem
nem tudja
MKP – választók
48,40%
28,64%
22,96%
Most-Híd – választók
20,51%
60,26%
19,23%
Összegezve
43,89%
33,75%
22,36%
e) Egyetért azzal, hogy úgy kellene helyreállítani a szlovákiai magyar politika egységét, hogy a Most-Hídba átlépett tagok egyénileg kérjék visszavételüket az MKP-ba?
igen
nem
nem tudja
MKP – választók
27,79%
33,75%
38,46%
Most-Híd – választók
9,09%
54,55%
36,36%
Összegezve
24,79%
37,08%
38,13%
Az MKP támogatóinak 9 százaléka véli úgy, jobb, hogy távoztak a pártból az elégedetlenkedők, 79 százalék a magyar politikai érdekképviselet egységének megbontását helytelennek tartja. A felmérésben szereplő Most-Híd -választóknak is csak kisebb hányada (47,44 %) helyesli ezt a lépést. Az egység újbóli megteremtésére irányuló igény is jelen van a válaszokban. A koalíciókötést mint eszközt a Most-Híd szimpatizánsainak 60 százaléka támogatná, az MKP 48,40 százalékával szemben, s ez lényegesen több annál, ahányan a távozott tagok visszatérésében (MKP-27,79 %, Híd-9 %) látják az egység megteremtésének feltételét. A bizonytalan válaszok nagy számábólarra lehet következtetni, hogy a pártközi viszony normalizálódásához hosszabb időre van szükség.
SZAKCK, on, Felvidék Ma