A Szlovák Televízió vasárnapi vitaműsorában a szlovák-magyar viszony taglalása során Peter Horváth politológus is szót kapott, így módjában állt kifejteni véleményét a Fidesz nagyarányú magyarországi győzelméről is. Amellett, hogy a demokráciát féltette a koalíciós partnerre nem szoruló kormánytól, Orbán Viktortól is féltette az államközi kapcsolatokat. Horváth arról beszélt, Orbán verte szét 2002-ben a visegrádi együttműködést. Mások viszont más okokra emlékeznek, melyeken megfeneklett a kapcsolatok fejlődése.
Peter Horváth politológust a szlovák közszolgálati televízió először arról kérdezte, jó-e az a kormányzási forma, mely Magyarországon lesz? Nem sérti-e a pluralizmus alapjait?
– A demokráciának ellenőrző mechanizmusai vannak, és a kormány tekintetében ezek főleg a koalíciós partnerek. Ha Közép-Európában létezik egy olyan kormány, melynek nincsen koalíciós partnere és több mint kétharmados támogatottsága van a parlamentben, ez olyan lépésekhez vezetheti az adott pártot, melyeket egyébként nem tenne meg. Másképp mondva: nem jó a demokráciának, ha csak egy párt kormányoz- válaszolt a politológus.
Milyen taktikát választ majd Orbán Viktor? Politikai értelemben kemény lesz, vagy törekedni fog a kompromisszumokra?-hangzott az újabb kérdés.
– Orbán Viktor azért győzött, mert változást ígért Magyarországnak, annak az európai társadalomban gazdasági és egyéb szerepének is a megerősödését. A gazdasági helyzet valószínűleg nem fog gyorsan javulni, ezért más eredményeket is fel kell mutatnia. Úgy gondolom, hogy megnyit majd néhány érzékeny témát. A szlovák diplomácián múlik, hogy képes legyen ezekkel szemben hatékonyan lépni.
Szlovákiában máris megkezdődött a két ország közötti kapcsolatok alakulásával kapcsolatos témák feszegetése. Az MKP a Szlovákia és Magyarország közötti alapszerződés átértékeléséről beszél. Több olyan program is érvénybe lépett, melyet a két ország kormányfői fogadtak el. A feszültségek elhárítására a dokumentumok és a szerződések megfelelő eszközök?
– Jó szerződések jó barátságot eredményeznek. A másik oldalon viszont az is fontos, hogy ezeket betartsák. és ezzel éppen Orbán Viktor esetében sajnos nem a legjobbak a tapasztalataink. 2002-ben, amikor befejezte előző miniszterelnöki tevékenységét, teljesen szétverte a visegrádi együttműködést. Még Lengyelország is Szlovákia és Csehország oldalára állt. Úgy hiszem, amennyiben valóban szükség lenne az érvényben lévő dokumentumok és szerződések átértékelésére, akkor erről Szlovákiának és Magyarországnak is szólnia kell – és nem csak az MKP-nak.- zárta a témát Horváth.
Portálunk az MKP stratégiai alelnökét kérdezte az elhangzottakról, mert mint ismeretes: 2002-ben az MKP kormányon volt, a státustörvény miatt kirobbantott szlovákiai feszültséget csitította, és hát kampányidőszak volt akkor is, mindkét országban. Jól emlékszik a történtekre Peter Horváth?-kérdeztük Duray Miklóstól.
– Szinte hihetetlen, hogy egy szlovák politológus nem tudja, hogy a 2010. áprilisi választások után Magyarországon csak koalíciós kormány jöhet létre. Ez ugyan sem választási koalíció, sem kormány-koalíció, de hosszú távú – 1995 óta alakuló – politikai koalíció. Ilyet a szlovák politika nem ismer.
Egy szlovák politológus, egyetemi oktató – a jelek szerint – azt sem képes megítélni, hogy a politikai győzelemhez legkevesebb két tényező szükségeltetik: az ellenfél hibái és a másik oldal által felkínált javak. A sikervágyat egy harmadik ellenfélhez, még kevésbé egy ellenségképhez nem szabad és nem lehet kötni – még akkor sem, ha egyes szlovák politikusok, vagy elemzők abban reménykednek, hogy már itt a kánaán, mert a magyarok és a szlovákok annak rendje s módja szerint egymás torkának esnek. Igaz, hogy csaknem tíz éve van folyamatosan romlóban a szlovák-magyar államközi együttműködés, tehát Orbán Viktor első kormányfői időszakának vége óta, de ezt soha sem a magyar fél okozta, hanem a szlovák miniszterelnökök gyarlóságai, pontosabban: magyarellenessége.
Lehet, hogy a szlovák-magyar alapszerződést újra kellene írni, de ilyesmire eddig még nem volt példa és aligha lesz. Még akkor sem, ha szükséges lenne. Ezért azt is tudatosítani kell, hogy minden ez iránti változtatási igény csupán elméleti. Az MKP egyébként sem kérte ezt, még ha annak idején, a szlovák parlamentben helyet foglaló magyar képviselők nem szavazták meg ezt a szerződést s közülük néhányan ma is ott ülnek a szlovák törvényhozásban. A V4-ek közötti elhidegülés 2002-ben sem Orbán Viktor bűne, hanem Mikuláš Dzurinda kisszerűségének a következménye. Nem tudta elviselni, hogy az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd átadásakor Orbánt Párkányban is kormányfőként éltették, Dzurinda pedig egy kis figuragént halványult el mellette. A V4-ek együttműködését 2002-ben éppen Dzurinda bénította meg a státustörvény, azaz a Magyar Igazolványok miatt. Kis-antanti alapon megnyerte a cseheket a bojkottra, Lengyelországban pedig kapóra jött a kommunista államfő. Tehát akkor ez a három V4-es ország igyekezett kiszorítani Magyarországot a négyoldali együttműködésből.
Felvidék Ma
