Az Európai Bizottság műhelyeiben, nagyban készül egy nyugdíjrendszerekről szóló zöld könyv, a tényleges kiadás előtt viszont egyre több részlet szivárog ki az anyagból. Az EB szakértői a jelek szerint a korhatáremelésben és a foglalkoztatottság bővítésében látják a demográfiai problémák megoldását, az elképzelések szerint pedig a korhatár a jövőben a várható élettartam emelkedésétől függne. Néhány fejlettebb országban mindez azt jelentené, hogy 50 éven belül akár 70 év fölé is nőhetne a nyugdíjkorhatár, olvasható az InfoRádió internetes portálján.
A tervek szerint már a nyár folyamán nyilvánosságra kerülhet az Európai Bizottság legújabb zöld könyve, a kiszivárgott információk szerint az anyag a nyugdíjkorhatár akár drasztikusabb emelését javasolná hosszabb távon a tagországoknak. Több nagyobb nemzetközi szervezet is korábban azt hangsúlyozta, hogy a társadalom demográfiai megváltozása miatt nem lehet a korhatáremelést megúszni, a mostani anyag viszont az első lenne, ami egész Európára kiterjedő javaslatot fogalmaz meg nyugdíjkérdésben – írja a Financial Times Deutschland.
Szakértői körökben nem számít újdonságnak az a tétel, miszerint optimális esetben a várható élettartamot kétharmad-egyharmad arányban kell elosztani a felhalmozási és szolgáltatási szakasz között. Utóbbi azt jeleni, hogy optimális esetben a nyugdíjban töltött idő kétszeresére van szükség ahhoz, hogy megfelelő megtakarítást gyűjtsünk össze a járandóságunkhoz. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ha várhatóan 20 évet töltünk nyugdíjban, akkor 40 év aktív, munkában töltött időre van szükség a megfelelő nyugdíjhoz.
Mindenki számára közismert tény, hogy a fejlődésnek köszönhetően a várható élettartam fokozatosan emelkedik a világban, a legegyszerűbben pedig úgy tudjuk a korábbi összefüggést fenntartani, ha az élettartam emelkedésével összhangban a nyugdíjkorhatárt is emeljük.
Ez nagy változást nem jelentene a mostani helyzethez képest, mindössze annyi történne, hogy nem ad hoc beavatkozással kellene egyszer-egyszer nagyobbat rántani az állami nyugdíjrendszeren, hanem a rendszerbe lehetne kódolni a korhatár emelését (ami az ismert demográfiai feltételek mellett nem lenne elkerülhető).
Ne számítsunk semmi jóra
Az Európai Bizottság számításai szerint jelenleg az Unióban az átlagos nyugdíjba vonulási kor alig több mint 60 év. Összehasonlításképpen, ha az OECD átlagát néznénk, akkor az átlagos nyugdíjba vonulási kor a férfiak esetében 63,5 év, míg a nők esetében 62,3 év lenne.
A társadalom öregedése pedig kíméletlen csapást mér a nyugdíjrendszerekre, a legfrissebb számítások szerint ma három aktív dolgozó jut egy nyugdíjasra az EU-ban, míg 2030-ban már két aktívnak kell gondoskodnia egy nyugdíjasról.
A helyzet pedig 2060-ra már annyira drasztikusan megváltozik, hogy három aktívnak kellene majd négy nyugdíjasról gondoskodnia. Nem véletlen, hogy az EU országok már korábban (2005-ben) arról döntöttek, hogy 65 évre emelik a nyugdíjazás korcentrumát, mi több a jövő tervei között szerepel a 18-65 éves korosztály foglalkoztatásának 75 százalékra történő emelése.
A Bizottság előrejelzése szerint az EU-ban 2060-ra hét évvel lesz magasabb a várható élettartam a mostaninál, ennek a kétharmada 4 év és 8 hónap, tehát közel öt évvel kellene növelni a nyugdíjkorhatárt a következő 50 évben.
Amennyiben elfogadjuk, hogy az iparilag fejlett EU tagországokban már most is 65 év körül található a kötelező nyugdíjkorhatár, akkor nem nehéz belátni, hogy minden egyéb változatlansága esetén fél évszázad múlva nem lesz ritka a 70 éves nyugdíjkorhatár sem. Természetesen ehhez azt is tudni kell, hogy a várható élettartam már most is igen kedvező az iparilag fejlett országokban, 2060-ban pedig nem lesz meglepő a 90 év körüli várható élettartam sem.
InfoRádió, Felvidék Ma
