Június 1-jén került sor az Európai Parlament épületében annak a kiállításnak a megnyitójára, amelyet a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulója alkalmából szervezett az Európai Néppárt magyar képviselőcsoportja. A védnökséget vállaló Gál Kinga mellett beszédet mondott még Bauer Edit, Tőkés László és az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjának vezetője, Joseph Daul.
Az elhangzott gondolatok többsége ugyan a jövőbe mutató volt, Gál Kinga azonban megemlékezett a trianoni békeszerződés ejtette sebekről is, amelynek következtében Magyarország elvesztette területének kétharmadát, lakosságának pedig több mint felét. Gál Kinga szerint, a térség európai uniós integrációja és ezen államoknak a schengeni övezethez történő csatlakozása lehetőséget nyújt Trianon örökségének kezeléséhez, annak ellenére hogy sokáig úgy tűnt, a békeszerződés okozta sebek gyógyíthatatlanok. „Ma már tudjuk: az új Európa eszméje, a Schengeni Szerződés nyitotta új perspektíva közös akaratunkkal része lehet a megoldásnak és jelentős közös erőforrásunk lehet” – hívta fel a figyelmet a kiállítás védnöke.
Gál Kinga beszédében hangsúlyozta, „olyan emberek találmányait mutatjuk be, akik magukat magyarnak vallották, függetlenül attól, hogy születési helyük a mai Magyarország területén kívül esik. Ezek a világhírű magyarok személyes példájukkal már bizonyították, hogy a legfontosabb közös értékeink, a kultúra, a tudomány, a művészet sohasem ismertek határokat. A kiállítás üzenete, hogy „a határok bár változhattak, az identitás, az anyanyelvhasználat ettől független”. Gál Kinga beszédét a következő gondolatokkal fejezte be: „Hadd kívánjak mindannyiunknak egy olyan közös Európát, ahol szabadon lehet emlékezni a legfájdalmasabb történelmi pillanatokra is, és ahol a tanulás, az alkotás, a tehetség és az anyanyelven való gondolkodás tisztelete nem ismer határokat! Ez a közös jövünk záloga!”
Bauer Edit beszédében szintén megemlékezett a kiállításon bemutatott személyekről, akik bár különböző időszakokban, Magyarország különböző részein éltek, közös vonásuk hogy magyarként gazdagították kultúránkat, identitásunkat. Magyarország különböző formáinak illusztrálására az idők folyamán a felvidéki képviselőnő szülővárosának, Somorjának példáját hozta fel, amely az elmúlt évszázadban öt különböző államhoz tartozott. „Az átlagemberek néha ugyan történelmet csinálnak, de leggyakrabban ők azok, akik csupán megszenvedik a politikai változásokat és akaratot” – ezt a politikusoknak és a döntéshozóknak szerinte nem szabad szem elől téveszteniük. – „A történelem a nemzetek – néha kegyetlen – tanítómestere. Az EU atyjai megtanulták, hogy Európa jövője a közös értékek megtartásában és fejlesztésében rejlik, egy olyan közös fejlődési tér létrehozásában, mely a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapul”. Bauer Edit emlékeztetett, hogy a növekvő nacionalizmus ellenére Európa minden európai otthona, éljen akár többségben, akár kisebbségben, és amíg ezt nem tudatosítjuk, kreativitásunkat, értékeinket és a forrásokat vesztegetjük. Beszédét azzal a reménnyel zárta, hogy „a kiállítás remélhetőleg érthetőbbé teszi a különbséget a nemzeti kisebbségek és migránsok között, valamint világossá válik az is, hogy a határmódosítások miatt hogyan jöttek létre kisebbségek Európában”.
Tőkés László beszédében kiemelte: tartozunk azzal, hogy kilencven évvel a trianoni szerződés után szembenézzünk a történelmi valósággal és – József Attila szavaival élve – „a múltat bevalljuk és rendezzük végre közös dolgainkat”. Az erdélyi magyar politikus hangsúlyozta: „Mi nem revansizmust – hanem békét és testvéri együttműködést szeretnénk Európában”.
Joseph Daul Magyarország modern történelmének legmeghatározóbb eseményének nevezte a trianoni békeszerződés aláírását. „A történelem folyamán, különösképpen az elmúlt évszázadban, Európa országainak komoly veszteségeket és tragédiákat kellett elszenvedniük. Mi, akik minden nap az egyesült, stabil és békés Európáért dolgozunk, nem felejthetjük el ezt”. A néppárti képviselőcsoport elnöke elmondta, hogy „a kiállításon bemutatott kiemelkedő egyéniségek mindazon értékek képviselői, előfutárai voltak, amely értékek képviseletéért és erősítéséért ma az európai politikusok dolgoznak. A frakcióvezető szintén kiemelte, hogy az Európai Unió vívmányainak köszönhetően a régebben sokszor zárt határok ma már szabadon átjárhatóak”.
A kiállítás az Európai Parlament brüsszeli épületében egész héten megtekinthető. A kiállításon bemutatott személyek:Márai Sándor – író, újságíró; Jedlik Ányos – természettudós, feltaláló, bencés szerzetes; Kempelen Farkas – a sakkgép és a beszélőgép megalkotója; Petzval József – távcső; Bartók Béla – a 20. század egyik zeneóriása; Körösi Csoma Sándor – nyelvész; Bólyai János – matematikus, a „geometria Kopernikusza”; Irinyi János – a zajtalan gyufa feltalálója; Liszt Ferenc – a 19. század egyik legjelentősebb zeneszerzője; Munkácsy Mihály – a 19. század festőfejedelme; Déri Miksa – mérnök, feltaláló, transzformátor; Puskás Tivadar – a telefonközpont és a telefonhíradó feltalálója; Gábor Dénes – Nobel-díjas fizikus, a holográfiai módszer felfedezéséért; Neumann János – a számítógép működési elvének kidolgozója; Ifj. Rubik Ernő – minden idők legsikeresebb játéktervezője; Szent-Györgyi Albert – Nobel-díjas biokémikus
VN, Felvidék Ma
