Kisebb-nagyobb megszakításokkal 36 éve pozsonyi lakos vagyok. Magyar a többségi tengerben. Nagyjából ennyi ideje kísérem figyelemmel Petőfi Sándor szobrának sorsát és történetét, a rongálásokat, a költöztetéseit, azt, hogy eléggé jó helyet itt, a szlovák fővárosban nehéz találni neki. Nem azért, mintha nem lenne hely, a baj a lelkekben lakik. Mindig a lélek és a fej belseje beteg, ha szobrokon vannak viták. És mindig az érték, a szép szenvedi meg, ha nem tud szárnyalni, napi vitákon felülemelkedi a lélek, az elme… Láttam én Rozsnyón, a múzeum épülete mögötti méteres gyomfészekben feküdni Kossuth Lajos szobrát, többször is. Sok mást is…
Ám hadd legyek most eretnek! Mondjuk azon a címen, hogy négy évig – átmenetileg, mint középiskolás – Komárom félig-meddig lakosa is voltam, és soha nem éreztem magam úgy, mintha Slota Zsolnáján lennék – csak megfordított arányok közt, pedig 1968-69-et éltem át ott. Szívből örültem, amikor a rendszerváltás után egyetemi városi álmokat szőtt Komárom, rendezni kezdte régi önmagát, múltjának köveit helyre rakta, s építette az Európa Udvart.
Ebbe az „udvarunkra álmodott” Európába Szent Adalbert mellé nekem odafér Szent Cirill és Metód is, ahogyan a városhoz is hozzátartoznak az ott élő szlovákok. Tetszik vagy sem, a közel egy évszázad a maga velejáróival, az egykori nagy folyami kikötőváros a maga népmozgásaival azt hozta, hogy ott is otthon van mindenki, aki ott él. A görögkeleti templom sem tegnap épült, s abban is tisztelnek bizánci szenteket. A komáromi szlovák ember is komáromi. Hadd döntse el ő, kell-e neki Szent Cirill és Metód szobra az átadásra kerülő város közepi körforgalom díszeként.
Azt meg, hogy kitől beszerzett és milyen engedélyek árán lehet szobrot állítani, döntsék el az igazán hozzáértők. Ha kell, pereljenek vagy büntessenek akár, mert ugye: a törvény az törvény. Magam csupán annyit tennék hozzá a „kié is a körforgalom”-vitához, hogy az feltehetőleg az államé, mert egy országos jelentőségű fő úton épül, amelynek beruházója a központi állami útfenntartó vállalat. A további jogászkodást meghagyom a jogászoknak.
És szép ünnepet, Szent Cirill és Metód-napot kívánok a komáromi szlovákoknak.

Felvidék Ma, Gyurkovits Róza