A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Aulájában elsőként dr. Hatos Pál miniszteri biztos, a Balassi Intézet vezetője üdvözölte a résztvevőket, majd az egyetem nevében a Bölcsészettudományi Kar dékánja, dr.Fischer Ferenc is köszöntőt mondott, mely során röviden vázolta a gazdag történelemmel bíró intézmény múltját is.
A köszöntők után, amelyből azt is megtudhatta a résztvevő, hogy a konferenciával hagyományt szeretnének teremteni, Fábri György kutató „A diplomások és a döntéshozók munkaerő-piaci illúziói” címmel tartott egy bevezető előadást. A szakember szavai jól vázolták azt a helyzetet, amelyben a felsőoktatási rendszerből érkező fiataloknak boldogulniuk kell, s ilyen módon megkönnyítette a később elhangzottak megértését.
A nyitóelőadást követően Horváth Tamás a Magyarországon végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit, tendenciáit mutatta be, majd erre szervesen csatlakozva Fábri István a felsőoktatási jelentkezés tendenciáit elemezte. Előadásából kiderült, még ma is a gazdasági és a jogi pálya a legkedveltebb Magyarországon, de ez nem jelenti azt, hogy minden esetben gyenge lenne ezen képzések színvonala, hiszen a legjobb képességű diákok közül is sokan ezen szakokra jelentkeznek.
Badis Róbert a vajdasági magyar egyetemisták migrációjával kapcsolatos kutatás eredményeit osztotta meg a közönséggel. Csata Zsombor az erdélyi diplomások körében végzett kvalitatív kutatás kapcsán a világossá vált karrier-pályamodellekről beszélt. Gödri Irén ugyancsak az erdélyi tendenciákat ismertette, egy másik szempontból.
Majtényi Balázs a többes állampolgárságról tartott ismertető előadást, amely kapcsán a jogi szakember a törvényi háttérről is beszélt. A nyelvhasználat, kisebbségi nyelvi jogok romániai aktualitásairól a jelenlévők Horváth István előadásából tájékozódhattak, majd Papp Z. Attila a kisebbségi oktatás értelmezési opcióiról adott elő. Az egyik vázolt statisztika kérdéseket váltott ki a felvidéki résztvevőkből, mert annak eredményeiből az derült ki, hogy a szlovákiai magyar középiskolások a legtöbb területen gyengébben szerepelnek, mint szlovák társaik. A szlovákiai adatok, amelyeket az érettségi eredmények is alátámasztanak, nem ilyen eredményt mutatnak. Papp Z. Attila előadásából például az is kiderült, hogy növekszik a Magyarországon német nyelvű oktatási intézményeket látogatók száma, de ez nem a német anyanyelvű diákoknak köszönhető.
A következő blokkban főszerepet kapott Felvidék, mivel elsőként Halász Iván a közös magyar-szlovák tananyag projektet mutatta be, majd Szarka László, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja az egyetemi nyelvhasználatot, a nyelvtanítási helyzetképet vázolta fel, valamint a jövőbeli elképzeléseket is megosztotta a konferencia résztvevőivel. A közös tananyag kapcsán Halász Ivántól megtudhattuk, hogy a szakmai együttműködés a történészek között nem minden esetben könnyű, de az ilyen projektek esetében ez nem is volt várható. Sok esetben viszont meglepetéssel fogadták, hogy a szlovák szakemberekkel könnyebb közös nevezőre jutni olyan korszakok esetében, amelyeket problematikusnak véltek. Természetesen vannak olyan események, amelyek kapcsán nehéz a közös nevező megtalálása, s ilyenkor diplomáciai képességekre is szükség van.
Szarka László ezután arról beszélt, hogy az egyetlen felvidéki magyar egyetem vezetése fontos feladatának tartja hallgatói nyelvi képességeinek javítását. Ehhez persze az szükséges, hogy a magyar mellett aktívan találkozzanak a szlovák nyelvvel a tanulmányaik keretén belül, valamint egy világnyelvet is megfelelő szinten elsajátítsanak. Természetesen ennek elérése nem könnyű feladat, hiszen mindez az oktatóktól is plusz munkát követel, amely nem jár fizetésük növekedésével. Valamint a hallgatókat is motiválni kell, mivel jelenleg még csak kevesen hajlandóak önállóan is többet teljesíteni a kötelezőnél.
Ezt követően Beregszászi Anikó a kárpátaljai magyar oktatás közel sem egyszerű helyzetét vázolta, amelyben sokszor olyan változások történnek, amelyek tovább nehezítik az amúgy is bonyolult körülményeket.
A konferencia utolsó részében Mészáros András a Pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékét mutatta be a résztvevőknek, s előadásában arra is kitért, hogy a sikeres tanszék nincs könnyű helyzetben, hiszen nehéz forrásokhoz jutni, mert az egyes intézmények már csak nagyságuk miatt sem tartoznak egy súlycsoportba Felvidéken. Előadásában kiemelte, hogy ők ennek ellenére is a magas színvonalú képzésre helyezik a hangsúlyt a tömegképzéssel szemben.
Bodó Barna a tudományos pályáról tartott érdekes, vitaindító előadást, hogy aztán Veress Emőd a romániai jogászképzés egy új kezdeményezését mutassa be, amelynek célja, hogy magyar és román nyelven is aktívan dolgozni képes, magas képességű szakembereket képezzenek a felhígult jogászképzés közepette. Az előadásmaratont Novák Anikó zárta, aki az Újvidéki Egyetemet mutatta be pozitív töltetű prezentációjában. Végezetül még a kérdésekre is sor került, ahogy az egyes blokkok között egész nap, majd a szervezők reményüket fejezték ki, hogy a jövőben is találkozhatnak hasonló konferencia keretén belül.
Felvidék Ma, Rajkovics Péter