A Szövetség a Közös Célokért társulás és a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya a XXIV. Városi Kulturális Napok keretében megvalósult „Túl a Szeret folyón” című rendezvényén a moldvai csángók életét és kultúráját mutatták be.
A program vendégei az Életfa Kárpát-medence Összefogás, budapesti székhelyű egyesület tagjai, köztük a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának munkatársai voltak, akik egy falukutató tábor tapasztalatait mondták el: Prof. Dr. Kulcsár László, egyetemi tanár (előadása: Ki az igazi csángó?), Dr. Józsa Éva, egyetemi docens (előadása: A gyermekrajzokban tükröződő anya- és apakép), Ősz Róbert, egyetemi adjunktus (előadása: Tárgy- és környezetkultúra – Lábnyik 2009), Varga Norbert egyetemi tanársegéd (előadása: Politikai kultúra a moldvai csángó magyarok között).
Jelen volt, és előadást tartott Dr. Hardy F. Gábor, főosztályvezető a budapseti Nemzeti Erőforrás Minisztériumából, aki egyik kezdeményezője és segítője volt Lábnyikban a Magyar Ház létrehozásának.
Kísérő rendezvényként fotókiállítás is nyílt egy moldvai csángó falu életéről – Lábnyik 2009 címmel, melyre a képeket válogatta és a kiállítást rendezte Szikra Andrea, a fotókiállítás 2010. október 15-ig tekinthető meg a Csemadok pozsonyi nagytermében.
A program szervezője és háziasszonya Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója volt, a zárszót a Csemadok nevében Duka Zólyomi Árpád, volt EP-képviselő, a Csemadok pozsonyi elnöke mondta.
**
A Csemadok-székház nagytermében a résztvevők figyelme egy pillanatig sem lankadt a mintegy két órán át tartó összejövetel alatt. Érezték, itt valami olyasmit látnak-hallnak, amiben ritkán volt részük. Hiszen a mintegy 1000 kilométerre lévő, már a Kárpátok határon fekvő „Csángóföldön” a felvidékiek többsége még sosem járt.
Pogány Erzsébet üdvözlő beszédében is beszámolt arról, hogy óriási élményt jelentett számára, amikor egy évvel ezelőtt ősszel részt vett egy konferencián Bákóban, majd több faluban, többek közt Lábnyikon is járt. Vallja, megváltozik az ember értékrendje, ha látja Csángóföldet. A nagy szegénységében élő emberekből áradó szeretet nem maradhat hatás nélkül. Ezt igazolja az is, hogy már több felvidéki család csángó gyermekeket fogadott keresztgyermekké.
A Pozsonyba érkező „csángókutatók” felhívták a figyelmet arra, hogy a csángókra elsősorban nem azért kell kiemelt figyelmet szentelni, mivel nagyon szűkös anyagi körülmények között és nehéz szociális helyzetben élnek, hanem azért, mert a magyar nemzet tagjai, akikkel kötelességünk törődni. Magyar papot Csángóföldre állampolitikusként utoljára II. Rákóczi Ferenc küldött… A magyar államnak tehát komoly bepótolnivalója van, hiszen a csángók a magyarság bástyái. Magyar identitástudatuk mára erősödni látszik, köszönhető ez a Csángóföldön létesült mintegy 20-25 magyar iskolának is. „Olyan gyönyörűen mondják a Miatyánkot, ahogy máshol nem hallani” – hangzott többek között Dr.Hardy F. Gábor előadásában.
A vendégek közt két erdélyi vendég is jelen volt, Gazda József művészettörténész Kovásznáról és Szabó Izolda, a Pro Ruris Egyesület nevében Mezőmadarasról.
A magyarországi Életfa Kárpát-medence Összefogás, az erdélyi Pro Ruris Egyesület és a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás képviselői az esemény után együttműködési megállapodást írtak alá, amelyben a programjaik egyeztetésére, közös szervezésére, kölcsönös tájékoztatásra vállalkoztak.
Felvidék Ma
