Budapesten került sor a „Határon átnyúló hálózatépítés a közös érdekek felismerése céljából” elnevezésű EU támogatásból megvalósult projekt záró konferenciájára, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában, a budai várban október 20-án. A Szövetség a Közös Célokért társulás és a Puskás Tivadar Közalapítvány közös projektjének záróakkordjaként rendezett konferencián több magyarországi kormánytisztviselő is megjelent és felszólalt.
Az Európai Unió társfinanszírozásával a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló „Határon átnyúló hálózatépítés a közös érdekek felismerése céljából” című projektet a Szövetség a Közös Célokért társulás és a Puskás Tivadar Közalapítvány indította el 2009. november 1-jén és 2010. október 31-én ér véget. A program megvalósításában a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért társulás a vezető partner, a határon túli partner pedig a budapesti székhelyű Puskás Tivadar Közalapítvány. A program a stabil, hosszú távú és fenntartható határmenti kapcsolatok megalapozására és bővítésére irányult. A projekt keretében az INFO-NET (www.info-net.sk) hálózat keretében a határmenti kapcsolatok keresésére alkalmas adatbázist fejlesztettek ki, melyet a konferencia keretében részletesen bemutattak.
A záró konferencián megjelent vendégeket Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatója üdvözölte, aki örömmel konstatálta, hogy a Puskás Tivadar Közalapítvánnyal közösen szervezett program eredményei már megmutatkoznak mind a szlovákiai, mind a magyarországi oldalon.
Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért alelnökeként köszöntőjében a Kárpát-medencei gazdasági helyzetről és a Trianon után kialakult viszonyokról szólt. A szlovák-magyar határ mindkét oldalán a régió máig gazdasági árnyékban van – fogalmazott Duray Miklós. A budapesti zárókonferencia témája véleménye szerint a kapcsolatépítés fontosságának és a lehetőségek kihasználásának a kifejezése. Annak, hogy hogyan lehet úgy működtetni határon átnyúló kapcsolatokat, amelyek sajátos struktúrát alakítanak ki és távlatokat jeleznek előre: a fejlődési lehetőségek és az ott lévő energiáknak a mozgósításával tudnak fejlődni. „Tudatosítanunk kell azt, hogy számos olyan területe van a Kárpát-medencének, akár Magyarország-Szlovákia, akár Románia, Szlovénia, Ukrajna vagy Horvátország viszonylatában, a határmenti területek csak akkor fognak gazdaságilag felpezsdülni, hogyha a saját energiáikat fogják megmozdítani. Nem fog odajönni sem multicég, sem külföldi működő tőke, hogyha helyileg nem indul el egy gazdasági pezsgés. Nyilván, hogy a helyi energiák azok más jellegűek, mint a multinacionális lehetőségek, mert azok egy sajátos stratégia szerint jelennek meg vagy pedig mennek tovább. A helyi erőforrások azonban ott vannak, csak lehet alszanak, de hogy ha mozgatják őket, akkor ott képesek fejleszteni, illetve vonzani újabb tőkebefektetőket.” – fogalmazott Duray Miklós.
Dr. Kőhalmi Zsolt, a Puskás Tivadar Közalapítvány elnöke köszöntőjében az Európai Uniós lehetőségek kiaknázásáról szólt, amelyeket a helyi közösségek, a régiók különböző pályázatok és egyéb együttműködési projektek révén valósítottak meg. Az EU pályázatai kapcsán elmondta, hogy fontos a mögötte lévő személyes tartalom és az emberi kapcsolatok érzékelhető rendszere. A PTA elnöke kiemelte, a közalapítvány számára fontos a határon túli együttműködés a különböző partnerszervezetekkel. A „Határon átnyúló hálózatépítés a közös érdekek felismerése céljából” elnevezésű projektet mérföldkőnek nevezte, és reményét fejezte ki, hogy a program folytatódni fog.
A konferencia résztvevőit köszöntötte Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője. Beszédében emlékeztette a résztvevőket, hogy az új nemzeti kormány elsődleges feladatának tekinti a határon túli magyarság támogatását minden lehetséges eszköz révén. „Hiszünk abban, hogy nem segélyezni kell, hanem megmutatni a lehetőségeket, amelyek nyitva állnak előttünk. Ugyanis hiszünk abban, hogy a magyar nemzetben van energia, erő és kezdeményezőkészség. Mi, hiszünk a magyar nemzetben. Tudjuk, hogy tehetségesek vagyunk! Mi, a lehetőségek nemzete vagyunk és az államnak csak annyi a feladata, hogy segítsen a polgároknak abban, hogy megtalálják a sikerhez vezető utat.” Örömét fejezte ki, hogy olyan kezdeményezéseket támogathatnak, mint a Szövetség a Közös Célokért társulás és a Puskás Tivadar Közalapítvány által megvalósított projekt. „A SZAKC a nehéz időszakban is megtalálta azt a feladatot, amelyben ilyen jól tudta szolgálni a nemzet és az embereknek a boldogulását. S ebben a harmadik sikeres pályázatában, amely a közösségépítést a és a régiófejlesztést célozza arra vállalkozott magyarországi partnerével, hogy kis- és középvállalkozások, önkormányzatok adataival épít adatbázist és egyben megteremti a lehetőséget arra, hogy tudjunk egymásnak szükség esetén a partnerek megtalálhassák egymást, közös programokba fogjanak és így tudják elősegíteni a térségük fejlődését. A SZAKC meglátta a lehetőséget az európai területi együttműködésben, ami sok régió előtt nyitva áll, de gyakran nem tudják ezeket a lehetőségeket kihasználni. A nemzetpolitikai államtitkárság egyik célkitűzése, hogy az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket bemutassa és szélesebb körben megismertesse az emberekkel.” A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője elmondta, hogy olyan tudásközpontok felállításán gondolkodnak, amelyek a pályázatok megírása mellett segítik az információáramlást is a régiók között. Kiemelte azt is Répás Zsuzsanna, hogy az EU-ba való belépéssel Szlovákia és Magyarország közti határ csak az EU belső határa lett, így számos olyan intézkedés valósulhat meg, amelyre eddig nem volt lehetősége a két ország lakosságának – fogalmazott a helyettes államtitkár. A nemzeti erőforrások hasznosabb kiaknázása és az infrastruktúra kiépítése is közös feladatává válhatna a két országnak. Biztatta a jelenlevőket, hogy használják ki az EU adta lehetőségeket a térségben lakók, de a határ menti magyarság szempontjából is. Ünnepi köszöntőjét egy tanulságos haszid történettel zárta Répás Zsuzsanna és reményét fejezte ki, hogy a jövőben is sok sikert hoznak a különböző határ menti együttműködések projektjei.
A köszöntők és bevezető gondolatok után elsőként Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártjának gazdasági alelnöke tartott szakmai előadást Szlovákia gazdasági helyzetéről és a magyar – szlovák gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Robert Fico konszolidált gazdaságot örökölt 2006-ban, amikor még az MKP is a kormány része volt. Az exkormányfő és kormánya minden problémát az adósság drasztikus növelésével oldott meg, a takarékoskodás idegen fogalom volt számukra. Hihetetlen adósságcsapdába, adósságspirálba sodorta az országot – fogalmazott az MKP szakpolitikusa.
Beszélt továbbá az ún. „görög út” szindrómáról, a mérhetetlen korrupcióról, amely a közpénzek merítését jellemezte. Szlovákia államháztartását és az ország gazdaságpolitikáját gazdasági oligarchia irányította ezekben az években – hallhatta a jelenlevő közönség Farkas Ivántól. Az előadó kitért arra is, hogy a mostani kormánykoalíció pártjai milyen gazdasági ígéreteket tettek a választópolgároknak a parlamenti szavazás előtt. Ilyen volt például az államháztartás konszolidációja, a takarékoskodás, az államapparátus fokozatos leépítése, a leszakadó, hátrányos régiók felkarolása, a járulékteher fokozatos csökkentése, a járulékok átfogó reformja és semmiképp sem említették az adóteher megemelését. Ezzel szemben a kormánykoalíció éppen a középosztályt, a vállalkozókat és az alacsony keresetűeket sújtva hozta meg gazdasági mentőcsomagját. Az MKP gazdasági alelnöke elmondta, hogy a 2011-es állami költségvetés az eddigiektől jóval magasabb inflációval számol, a reálbérek stagnálnak majd vagy csökkennek és ideiglenesen megszűnik a gazdasági növekedés is. A helyi önkormányzatok áldatlan anyagi helyzetére is figyelmeztetett Farkas Iván, aki megemlítette, hogy ebbe a kérdésben a politika színpadán erre tartósan csak az MKP figyelmeztet állandóan különböző fórumokon. „A kormányprogramban soha nem volt ennyire szűkös, általános a leszakadó, hátrányos régiók felkarolásának célkitűzése – úgy tűnik, ez immáron nem prioritás. A ROP pályázatainak elbírálása marad a központi államigazgatás szintjén – az EU-ban egyedüliként Szlovákiában. Szlovákia egyedüliként és elsőként megsérti az EU egyik legfontosabb alapelvét, a szolidaritás elvét.” – emelte ki előadásában Farkas Iván. Továbbá megemlítette azt is, hogy az MKP választási programját szinte lemásolta a a kormány és a közlekedési, régiófejlesztési minisztérium. Szólt többek között az autópályák építésének helyzetéről, a déli gyorsforgalmi útról, amely ebben a választási ciklusban nemhogy nem valósul meg, de el sem kezdik annak építését. A magyar-szlovák határ menti gazdasági kapcsolatok Farkas Iván szerint 2009-től megtorpantak és ennek következtében is a gazdasági válság igen hátrányosan érintette a határmenti térség vállalkozóit, vállalatait, valamint erőteljesen csökkent a határ túloldalán foglalkoztatottak száma. Az MKP szakpolitikusa szerint szükség van a két ország közötti EU pályázatok benyújtására, amelyből megvalósíthatóak lennének az Ipoly-hidak, egy teherkomp üzembe helyezése Párkány-Esztergom között, komp üzembe helyezése Bős és Lipót között, vállalkozói inkubátorháza és kerékpárutak és közutak fejlesztése Kassa megye határvidékén. Komoly igény mutatkozik még Komáromnál egy új Duna-hídra, további Ipoly-hidak megépítésére, a középső térségben végre meghatározni egy észak-déli európai közlekedési folyosó határmenti metszéspontját, a Nyíregyháza-Záhony közötti 4-es főút leágazásának kiterjesztését Királyhelmec felé, Rozsnyó-Rimaszombat-Losonc-Fülek-Salgótarján-Hatvan közötti közlekedési folyosó megépítését, vasút összekötése Ipolyság és Drégelypalánk között. Felújításra szorul a regionális vasúti forgalom Losonc-Nógrádszakál-Nagykürtös valamint Torna és Tornanádaska között.
Pogány Erzsébet röviden bemutatta a Szövetség a Közös Célokért társulást, a szervezet projektmenedzsere Andrássy Zsuzsanna ismertette a Puskás Tivadar Közalapítvánnyal közösen indított Határon átnyúló hálózatépítés a közös érdekek felismerése céljából elnevezésű program eredményeit. Ismertetőjében hangsúlyozta a határmenti együttműködés fontosságát, az EGTC-k megalakulásának, mint új eurpai együttműködési formának a lehetőségét, a www-info-net.sk weboldal hasznosságát. A vállalkozók számára fontos információk találhatóak meg a honlapon, valamint egy partnerkereső adatbázissal is rendelkezik az Info-net. Megtalálhatóak a honlapon a program keretében megvalósult különböző képzések dokumentumai és számos hasznos tudnivaló, például egy szlovákiai cégalapításról is. Andrássy Zsuzsanna kiemelte, hogy a projekt révén számos kis- és középvállalkozó, önkormányzat, civil szervezet talált új partnerre a határ mindkét oldalán és különböző rendezvények, tárgyi beruházások is megvalósulhattak. A jövőben is szeretnék folytatni hálózatépítést, hiszen a sikeres projekt biztatóan hat a szervezőkre és cél a vállalkozók versenyképességének a javítása is – emelte ki előadásában a SZAKC projektmenedzsere.
Bódi Gábor, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy körültekintően kell pályázni és oda kell figyelni az előfinanszírozási keretekre és a program megvalósításának egyéb összetevőire is. Fontos a jó partner kiválasztása és a PTA ebben az esetben szerencsés volt, hogy a SZAKC társulást választotta. A szakmai együttműködést folytatni szeretnék más projektek esetében is – hangsúlyozta a PTA igazgatója. Kiemelte még az infokommunikációs eszközök használatának és a személyes konzultációk fontosságát.
Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium, Kárpát-medencei térség gazdaságfejlesztési főosztályának vezetője szakmai hozzászólásában elsőként az új főosztály céljairól tartott rövid beszámolót, majd a Kárpát-medence gazdasági térség fogalmáról, annak jövőbeli lehetőségeiről beszélt. Elmondta, hogy az új nemzeti kormány figyelmet szentel a határon túli magyarság gazdasági felzárkóztatásának. Ennek fontos eleme, hogy a magyarországi gazdaság akciórádiusza nem a mai Magyarország területe, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjed. Szakáli István Lóránd hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Unióban megjelent makrorégiók mintájában gondolkodik a magyar kormány is, amikor a Kárpát-medencére figyel, és ezt a kifejezést nem kirekesztő értelemben használják, hanem az együttműködési rendszer természeti egységeként. „Nem csak identitásból él az ember, hanem pénzből is. Amennyiben a magyar gazdaság erős, az kihat több területen is a határon túli magyarságra is. A befektetések és a kereskedelmet ösztönző programokat, ifrasturktúra fejlesztést szeretnének a jövőben támogatni, és a határmenti klaszterek kialakulását. Számolnak a nemrégiben megalakult a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, mint szakmai egyesület munkájával is. Elmondta, hogy véleménye szerint a különböző országok nemzeti fejlesztési terveit össze kell hangolni a hatékonyabb régiófejlesztések és a gazdasági stabilitás érdekében. Az EGTC megalapítását a legjobb eszköznek tartja Szakáli István Lóránd, amelyek által lehetőség nyílik a határon átnyúló gazdasági fejlesztésekre. Beszélt többek között a Duna-stratégia és a Kárpát-medencei egységes szakképzési hálózat létrehozásáról. Végezetül kijelentette azt is, hogy tudja nehéz lesz a szomszédos államok felé prezentálni a magyar állam ezen törekvéseit, de mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a partnerségi viszony megszilárduljon a határmenti régiókban.
Hámory Jenő, a Külügyminisztérium Kereskedelem-politikai és világgazdasági főosztályának helyettes vezetője elsőként Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt államtitkár üdvözletét tolmácsolta a konferencia résztvevőinek, és gratulált a Szövetség a Közös Célok társulás és a Puskás Tivadar Közalapítvány vezetőinek a sikeres programhoz. A nemzetpolitikai céljai egybeesnek az új magyar kormány céljaival is és a jövőben sem hagyják magára ezt a területet – fogalmazott Hámory. Kifejtette, hogy a gazdasági partnerkeresést a jövőben is erősíteni kell.
Végül egy sikeres Európai Együttműködési Területi Csoportosulás mutatkozott be, amelyet a Vitea Alapítvány hozott létre Szabó Ferenc és felesége, Kémery Klára vezetésével. Az Abaúj-Abaújban EGTC partnerségi közösség megalakulása nem volt zökkenőmentes, hiszen a szlovák illetékes minisztérium bizalmatlanul tekintett a csoportosulásra, és csak közel másfél évnyi huzavona után sikerült a bejegyzése. A közhasznú szervezetként működő csoportosulást alkotó 16 önkormányzat több rendezvényt is megvalósított már a határ mindkét oldalán.
A konferencián részt vett többek között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért felelős államtitkárságától Németh Mónika, Czimbalmosné Molnár Éva, a magyar kormány nemzetpolitikával foglalkozó államtitkárságának szlovákiai ügyekkel megbízott szakelőadója, Vadászi Krisztina, a Nyilvántartó Hivatal, Magyar Igazolványok és E-Közszolgáltatások Főosztályának vezetője is és Szél Ervin, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkár-helyettese is.
A záró konferencia végén Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója és Kőhalmi Zsolt a Puskás Tivadar Közalapítvány elnöke köszönték meg a résztvevők megjelenését.
A konferenciáról készült fényképek megtekinthetőek Képgalériánkban.
Felvidék Ma, atos
