Az európai újraegyesülési folyamat jelképe a Duna-stratégia, egyben felelősség és lehetőség is – mondta Martonyi János pénteken egy ausztriai konferencián. A Duna-stratégia erősíti a jó szomszédsági kapcsolatokat, és elősegíti, hogy a régió és népei ténylegesen „összenőjenek”- mondta a magyar külügyminiszter.
Martonyi ezt az osztrák parlament felsőháza és az alsó-ausztriai tartományi gyűlés közös, Európa-konferencia címet viselő rendezvényén Sankt Pöltenben közölte.
A Duna-stratégiáról és a regionális együttműködésről rendezett tanácskozáson Martonyi rámutatott, hogy a Duna-menti országokat és régiókat összefogó, formálódó európai uniós makroregionális együttműködést a magyar európai uniós elnökség alatt, 2011 első félévében fogadják el. Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott ötödik kohéziós jelentése kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország erős kohéziós politikában érdekelt.
Magyarország két fontos célkitűzése a Duna-stratégiával kapcsolatban, hogy a Duna-régió „élhető”, vonzó régió legyen, és hogy ez az igen fejlődőképes térség támogatásban részesüljön. Kiemelte, hogy a hajóközlekedés biztosítása a stratégia egyik legfontosabb célja. A vízi közlekedés a leginkább környezetkímélő közlekedési forma, feltéve, hogy minden feltétel, köztük a környezeti fenntarthatóság is megvalósul – mondta. „Osztjuk azt a nézetet, hogy a hajókat kell a Dunához, és nem a folyót a hajókhoz szabni” – jelentette ki.
A Duna-stratégia a gazdasági válságból való gyorsabb kilábalást is elősegítheti, célzott fejlesztési programok révén. Ennek előfeltétele, hogy megvalósuljon az EU-ban az észak-déli közlekedési folyosó. További feltételek az energiahálózatok összekapcsolása, az energiaellátás biztonságossága, a megújuló energiaforrások felhasználásának javítása, a kis- és közepes vállalkozások támogatása – mondta a miniszter.
A kohéziós jelentésről szólva kijelentette, hogy minél előbb meg kell kezdődnie a lényegi vitának az új kohéziós politikáról. Hangsúlyozta, hogy Magyarország erős kohéziós politikában érdekelt. Olyan integrált, és nem szakpolitikai területek mentén „felaprózott” kohéziós politikában, amely stabil pénzügyi alapokkal rendelkezik – fejtette ki. A kohéziós politika az egyik legfontosabb eszköze az EU 2020-ig szóló stratégiájának – tette hozzá.
A magyar kormány Közép-Európa-politikájára kitérve felidézte, hogy az „minden irányba kiterjed”, s hogy egyik legfontosabb törekvése a régiók belső kohéziójának erősítése.
Mint mondta, Magyarország úgy véli, hogy minden szomszédos országgal baráti viszont kell ápolnia. Több szomszédos országgal, így Romániával és Szerbiával jobbak a kapcsolatai, mint az elmúlt húsz év során bármikor, és a szlovák-magyar kapcsolatokban is arra törekszik a magyar és a szlovák kormány, hogy rendezze a véleménykülönbségeket – fejtette ki.
Beszéde lezárásaként a miniszter annak a reményének adott hangot, hogy létrejön egy „egyesült Európa”, és egy olyan Közép-Európa, „ahol tovább él a teljes kulturális, nyelvi sokszínűség, és ahol minden lehetséges emberi jogot, beleértve a kulturális, nyelvi és kisebbségi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartanak”.
A konferencián felszólalt mások mellett Werner Faymann osztrák kancellár, Johannes Hahn EU-s regionális biztos és Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter is. Martonyi János a tanácskozás alkalmával megbeszélést folytat osztrák kollégájával, valamint Johannes Hahnnal és Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományfőnökkel. Tárgyalópartnereit tájékoztatja a magyar EU-elnökség hangsúlyairól és az elnökségi felkészülésről.
mti, Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”13669″}
