(Frissítve) A Magyar Köztársaság Országgyűlésének külügyi és határon túli magyarok bizottsága mai ülésének témája a határon túli magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben. Az ülésen határon túli európai parlamenti képviselők is részt vettek, köztük Mészáros Alajos, az MKP képviselője is.
A további meghívott EP-képviselők: Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője,Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője.
Mészáros Alajos hangsúlyozta, a felvidéki magyarok nagyra értékelik a jelenlegi magyar kormány munkáját, főleg annak a határon túli magyarok irányába tett lépései okán. Szerinte az MKP-nak a parlamenten kívüli szorulása egyik oka a profi médiapolitikai hiánya lehetett. Mészáros szerint egy a magyarság irányába elkötelezett magyar nyelvú napilapra is szükség volna. A jelenlegi szlovák kormánnyal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az általa módosított nyelvtörvényt ugyan több pontban is elmarasztalta a Velencei Bizottság, de nem látja a szándékot, hogy Szlovákia változtatni kívánna a jogszabályon.
A 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség kapcsán Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője hangsúlyozta: keményen kell dolgozniuk a nyugat-balkáni térség integrációjáért, hiszen ez a magyar nemzetpolitika szempontjából is nagyon fontos cél.
Sógor Csaba (RMDSZ) szerint azt kell elérniük, hogy az EU-ban a magyar kisebbséget ne egy folyton panaszkodó közösségnek lássák, hanem olyannak, amelyért „érdemes tenni”. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés stabilabb jogi keretet adott az uniónak, de ezt csak szoros összefogással lehet hatékonyan kihasználni – vélekedett.
Szabó Vilmos (MSZP) felidézte: a bizottság nevében 2006 óta szerepel a „határon túli magyarok” kifejezés, és hozzátette, elengedhetetlen a rendszeres kapcsolattartás a határon túli magyarok képviseleteivel.
Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy Románia uniós csatlakozása előtt komoly vita folyt arról, hogy a mielőbbi integrációt sürgessék, vagy inkább igyekezzenek minél több engedményt kicsikarni az országból a csatlakozás támogatása fejében. Bebizonyosodott, hogy a mielőbbi csatlakozás volt a jó megoldás, hiszen így a romániai magyaroknak is lett képviseletük az EP-ben, ami által egy „újabb ajtó” nyílt ki – fogalmazott. Mészáros Alajos egyetértett abban, hogy a magyarság szempontjából kifejezetten előnyös, hogy Szlovákia és Románia uniós tagállamok, ugyanakkor Sógor Csaba úgy látta, bár valóban kedvező az integráció, a csatlakozás után nem fejlődött a kisebbségpolitika ezekben az országokban.
Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke ugyancsak felhívta a figyelmet a népszámlálások jelentőségére a kisebbségek szempontjából, és hangsúlyozta: minél többet kell beszélni a kisebbségek helyzetéről az unióban.
Felvidék Ma
