A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Szenci Területi Választmánya idén ősszel is megszervezi a Szenczi Molnár Albert Napokat. A hivatalos megnyitót Szencen tartották, a tudós köztéri szobránál október 2-án.
Az 57. alkalommal megszervezett esemény már egy héttel korábban kezdetét vette egy szeptember 26-i egynapos tanulmányúttal, amelynek során Bazinba és Nagyszombatba látogattak el. Kevesen tudják, de Szenczi Molnár Albertnek innen is voltak mecénásai.
Nt Simon Ilona (Fotó: Oros Zsuzsa)
Másnap egy új helyszínnel bővült a Szenczi Molnár Albert Napok programja:
Magyarbélen tartott könyvbemutatót Neszméri Tünde a Községi krónika Dunaújfalu címmel megjelent kiadványról.
A bemutatón azokat a pontokat idézte fel, amelyek Magyarbélhez és Németbélhez köthetők a krónikából.
A Szenci járás minden civil szervezete koszorúzott (Fotó: Oros Zsuzsa)
A Szencen megtartott hivatalos megnyitón Klenovics Anna Tóth Elemér Vers az anyanyelvről című költeményét szavalta el, majd Neszméri Tünde köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte: az első emlékező rendezvénysorozatot a Csemadok helyi szervezete 1965-ben szervezte meg, a cél pedig egyértelmű volt: éreztetni a helyiekkel, mennyire fontos Szenczi Molnár Albert hagyatéka, és mennyi mindent tett nemzetéért.
Az ünnepi beszédet nagytiszteletű Simon Ilona, a gútai református gyülekezet lelkipásztora mondta. Beszédében ismertette Szenczi Molnár Albert életpályájának főbb állomásait, kiemelve, hogy tevékenységével bármelyikünk példaképévé válhat. Már tizenévesként eldöntötte, hogy hasonló szótárat fog megalkotni, mint amilyen a kezébe kerülő német–latin szótár volt, ezzel is nemzetét kívánta gazdagítani.
Molnár Lajos és Molnár Zsuzsanna evangéliumi énekeket adott elő (Fotó: Oros Zsuzsa)
Simon Ilona beszédében arra is kitért, hogy a reformátusok életében októbernek kiemelt helye van, hiszen a hónap végén Istennek mondanak hálát azért, hogy ilyen embereket adott a keresztyénségnek, akikre több száz év múlva is büszkén emlékezhetnek.
Volt erejük és bátorságuk, elszántságuk és elhivatásuk olyan műveket alkotni, amelyek magyarságunk lelki és hitbeli fejlődését, megmaradását biztosították és vitték előre.
Minden helyzetben, minden korban példaképünkké válhatnak.
A Szenci Molnár Albert Díjasok és Gubík László (Fotó: Oros Zsuzsa)
Szenczi Molnár Albert tevékenysége hatással van magyarságunk életére, a reformátusokra pedig a hit mindennapi gyakorlására nézve is.
„Ebben a mai elvilágiasodott életben, amikor a liberalizmus tanítása gyűrűzik mindenhonnan mindenhová, amikor az eddig normálisnak elfogadott értékrend egyesek szerint már elavult és modernizálásra szorul, amikor a teremtésből adódó emberi kapcsolatok felbomlanak és a természetellenes veszi át az elfogadottat, amikor az egymás mellett élő emberek elmagányosodnak, amikor a keresztyén Európában a keresztyén szimbólumok használatát betiltják, a keresztyén hit gyakorlását elutasítják, kifigurázzák, amikor a történelmet tagadják és a jövőt bizonytalanná akarják tenni sokak számára és folytathatnám a sort, bizony nehéz valakiről úgy beszélni, hogy az példaképpé legyen a számunkra több száz év távlatából is” – mondta Nt. Simon Ilona lelkész.
Tomovics Marianna (Fotó: Oros Zsuzsa)
Szerinte Szenczi Molnár Albert méltán lehet a példaképünk.
A mai lelketlen világunkban nagy szükség van ilyen őrállókra, mint Szenczi Molnár Albert volt.
Simon Ilona lelkész beszéde után Magyarország nagykövetsége, az önkormányzatok, a civil szervezetek és az oktatási intézmények vezetői elhelyezték az emlékezés virágait Szenczi Molnár Albert szobránál.
Tomovics Marianna kiállítását Neszméri Tünde nyitotta meg (Fotó: Oros Zsuzsa)
A koszorúzási ünnepség után a megemlékezők közösen elénekelték nemzeti imánkat, majd átvonultak a kultúrházba, ahol tovább folytatódott a megnyitó ünnepség Molnár Zsuzsanna és Molnár Lajos előadásával, akik evangéliumi énekeket adtak elő.
Ezután adta át a Csemadok Szenci Területi Választmánya a Szenczi Molnár Albert Díjat, melyet olyan személyek kaphatnak meg,
„akik a Szenci járásban csemadokos tevékenységet folytatnak vagy folytattak valamelyik alapszervezetnél. Olyan tagok, akik tevékenyek voltak valamelyik helyi szervezetnél, alapszervezetnél, önkéntesként maradandót alkotott a magyar kultúra és társadalmi élet területén.”
Az elismerést most adták át először, és négy személyiség kapta meg. Gyurcsi Erzsébet amatőr színpadi pályája 1978-ban kezdődött, ekkor a rétei Pomichal Lajos rendezésében a Vágyak tornya című darabban lépett először színpadra. Jelenleg a Rétei Vidámszínpad tagja, és aktív a Csemadok Rétei Alapszervezetében is.
Derzsi György (Fotó: Oros Zsuzsa)
Mészáros Erzsébet aktív pedagógusi pályafutása alatt mindent megtett annak érdekében, hogy a gyerekeket a Csemadok felé irányítsa, motiválta őket a Csemadok rendezvényein való részvételre, sok fiatalt szervezett be tagnak, akik azóta is aktívak.
Rajcsányi Béla nótaénekes, a Csemadok Szenci Alapszervezetének volt tagja, akinek hathatós segítsége nélkül ma talán nem állna Szenczi Molnár Albert köztéri szobra a városi hivatal előtti parkban. Neki is köszönhető, hogy a Közgazdasági és Pedagógiai Szakközépiskolában emléktáblája van Szenczi Molnár Albertnek. Ma is aktívan kiveszi részét a Csemadok rendezvényeinek szervezéséből.
Sebők György elindította a Szenczi Molnár Albert Klubot, amely 14 év alatt 140 előadást tartott. Tagja a Csemadok Szenci Alapszervezete vezetőségének, ő is hozzájárult ahhoz, hogy Szenczi Molnár Albert emlékét szobor őrzi a hivatal előtti parkban. Kivette részét a Napsugár vegyeskar szervezéséből, és ő lett a negyven tagú kórus titkára, amely 15 évig működött, és a Kodály Napokon számos elismerésben részesült.
Vallási jellegű képeket is fest Tomovics Marianna (Fotó: Oros Zsuzsa)
A díj egy tűzzománc alkotás, amelyet Garai Angéla készített. A kitüntetések átadása után Neszméri Tünde, az est háziasszonya elmondta, hogy két kiállítás látható. Az egyik megnyitóját még szeptember 18-án megtartották, ezzel Farkas Jenő pap-költő emléke előtt tiszteleg a Csemadok, a másik Tomovics Marianna kiállítása.
Tomovics Marianna Magyarbélen született 1963-ban. Középiskolai tanulmányait az Iparművészeti Középiskolában – Pozsonyban végezte, propagációs grafika szakon. Dolgozott plakáttervezőként, kirakatrendezőként és fotósként, valamint rajztanárként is.
Csodálatos lélek ábrázolások (Fotó: Oros Zsuzsa)
„Vallási képeire is jellemző a mélység, ugyanakkor a gondolat szabadága is megjelenik ezeken a műveken. Az ember szinte odaképzeli magát a festményre és ezzel kissé a részesévé is válik az alkotásnak. Ezzel közelebb kerülnek a nézőhöz a megfestett figurák. A felénk sétáló néniben meglátjuk a nagymamánkat, a fiatal táncosokban álmaink jelennek meg. Mert milyen is a jó festmény? Amelyik történetet mesél? Amelyik érzést közvetít? Amelyik jelenetet ábrázol? Vagy az, amelyik csak úgy egyszerűen valamiért megérinti a lelkünket? Ez mind jellemző Tomovics Marianna festményeire” – mondta Neszméri Tünde a kiállítás megnyitóján.
A festő köszönetet mondott a szervezőknek, hogy több mint 20 év után ismét kiállíthatott Szencen.
A kiállítás megnyitója után Derzsi György lépett színpadra, aki a közeledő október 6-ai gyásznap kapcsán Arany János A walesi bárdok című versét szavalta el. Előadásával méltón kapcsolódott a Szenczi Molnár Albert Napok megnyitójához.
Felvidék.ma
