Kellemes, nyílt tárgyalás, áttörést jelentő eredmények nélkül. Így összegezhető a szlovák-magyar államfői csúcs sajtóvisszhangja, amelyben némi csalódottság érhető tetten, hogy Ivan Gašparovič és Schmitt Pál néhány óra alatt nem állapodott meg a kettős állampolgárság miatti feszültség feloldásáról.
A szlovák média kiemeli, hogy a két köztársasági elnök a sajtóértekezleten is tegeződött, visszafogottan nyilatkozott azokról a témákról, amelyekben eltérő az álláspontjuk, és inkább a két ország kapcsolataiban fellelhető jó dolgokról beszéltek. A látogatást záró ünnepi vacsorát követően a szlovák államfő a TASR hírügynökségnek úgy fogalmazott: reményei szerint új korszab küszöbén állnak és megnyitották a kétoldalú párbeszéd időszakát. Ez a nyugodt és jó együttműködés alapja, mely Gašparovič szerint példásan működik a hadsereg tagjainak, a rendőrségeknek és az egyszerű állampolgároknak a szintjén. A szlovák államfő azt is kiemelte, a kisebbségi kérdésekben a legnagyobb a bizalmatlanság, ez okozza a legtöbb válságos helyzetet. „Az előítélet és egymás nem simerése élteti a bizalmatlanságot“ – mondta, amit a két ország fiataljainak gyakori találkozása oldhatna fel. Fontosnak nevezte, hogy abban egyetértettek: az adott ország feladata, hogy a területén élő kisebbségekről gondoskodjon, segítse nyelvi és kulturális identitásuk megőrzését. A kisebbségvédelem és az állampolgárság kérdéséhez azonban kölcsönös empátiával kell viszonyulniuk, amelyben mindkét félnek számolnia kell a történelmi kontextusokkal. „A megoldást megtalálni nehéz feladat. Ez azonban nem jelenti, hogy fékezni kel laz együttműködést vagy befagyasztani a párbeszédet.“
„Tisztséggel, vélemény nélkül” – című kommentárában a Sme napilap azt írja, nincs értelme az államfők véleménykülönbségéről írni, hiszen mindketten azért kaptak korábban és most is tisztségeket, mert önálló véleményük soha nem volt. „Mértéktartóan talán csak a két államfő főnökeinek véleménykülönbségeiről lehetne beszélni, a Robert Fico és Orbán Viktor közti csatározásokról, amit éppen jellembeli hasonlóságuk okoz, a két közép-európai populista mintapéldányának céljai és módszerei, nem azok a különbségek, amelyek kettejük közt vannak. „A tartalmatlan személyiségeknek megfeleltek azok a kiszólások is, amelyeket a közös sajtótájékoztatón tettek. A legnagyobb gond megjegyezni valamit is abból, amit elmondtak. A hallgatóságot csak akkor ragadták meg, amikor tanújelét adták, hogy figyelmesen hallgatják feletteseiket, ám nem képesek azok bonyolult politikai manővereinek követésére. Gašparovič újra lojalitást követelt az itt élő magyaroktól Szlovákiának, amivel lényegében kétségbe vonta, hogy jelenleg lojálisak az ország iránt. Azok, akik az alapanyagokat készítik elő neki, talán nem vették észre, hogy Fico e hónap elején kellemes meglepetésként állapította meg, hogy ez a lojalitás nagyobb, mint ő hitte. Schmitt meg igyekezett elterelni a figyelmet a külhoni magyarok választójogáról, amikor megismételte a budapesti kormány kijelentését, hogy ez a kérdés nem időszerű. Tegnapelőtt azonban épp a budapesti parlament elnöke beszélt arról, hogy a választójog megadása lényegében kész tény. Van még min javítani, de a két elnök gyakorlatát ismerve semmi kétség, hogy ezeket a kis hibákat gyorsan kiküszöbölik” – zárja szarkasztikusan kommentárát a liberális szlovák napilap, a Sme.
„Schmitt Pál magyar elnök a vitatott nyelvtörvényt védte nálunk” – ezt emeli ki a szlovák-magyar elnöki találkozóból a Hospodárske Noviny gazdasági napilap, hozzátéve: Schmitt nem átallotta propagálni a törvényt, sőt egyenesen „ a baloldali utáni nagytakarítás” részévé tette azt. És felrója, hogy Ivan Gašparovič egy szót sem ejtett erről a jogszabályról. Az unióban nagy port felverő törvényről Schmitt azt mondta, létezik hasonló mindenhol Európában, a fontos pedig az, hogy Magyarországon garantált a sajtószabadság. A lap röviden idézi az európai parlamenti vitát, majd hozzáfűzi, Iveta Radičová kormányfő – szóvivője szerint – felrótta a jogszabályt Schmitt Pálnak a tiszteletére adott munkaebéden, megemlítve azt is, hogy Orbán Viktor ellenzékiként még bírálta a szlovák sajtótörvényt. Richard Sulík a parlament elnöke nem a magyar sajtótörvényről, hanem a magyar honosítási törvényről és a szlovák államnyelvtörvényről beszélt Schmittel. Az elnöki találkozót értékelve pedig a magyarországi Political Capital elemzőjének, Krekó Péternek a szavait idézve írja a HN, hogy Schmitt Orbán vazallusa, nem szokott kezdeményezni és nem független a kormánytól. Eddig még egyetlen törvényt sem vétózott meg, s a jövőben sem várható tőle ilyesmi, mert a kormánynak nem ellensúlya kíván lenni, hanem a változások motorja.
Felvidék Ma, (gy)
