A Res Cassovia polgári társulás február 25-ére tüntetést szervezett A kommunizmus műemlékei múzeumba tartoznak címmel, az egykori Szakszervezetek Háza elé, egy betonkockánál, melyről később Kladek Gábor művészettörténész elmondta, az elvtársak egy nagy betonszivárványt építettek volna rá, mely a kommunizmus győzelmét, vagy éppen szépségét lett volna hivatott bebetonozni. Hivatalosan ezt az alapkövet – ahogy olvasható rajta – a „februári győzelem” harmincadik évfordulóján avatták. Majd a Jumbo centrummá vedlett Szakszervezetek Házában állt egy olvasztár bronzszobra, melyet erre a talapzatra állítottak. Először a munkaeszközét lopták el. Ekkor Kladek fölhívta az US-steelt. A biztonsági szolgálat vezetője kijött, a szobrot elszállították az öntődébe. Azóta nyoma veszett. Vélhetőleg nyersanyagként beolvasztották.
Peter Neuwirth, a társulás elnöke emlékezett meg a kommunizmus bűntetteiről elsőként, majd Ivan Jurčišin szólt, aki Kassán 1989-ben az elsők között kapcsolódott be a változások irányításába. Elmondta, 1989. november 17. pontot tett a kommunizmus rémálmára. Bárhogyan is van és bár sok minden nem tetszik neki abból ami ma zajlik, mégis szabadon elmondhatjuk véleményünket, ami a 22 évvel ezelőtt történteknek köszönhető. Tőle Kladek Gábor vette át a szót, aki a kommunizmus elítélése mellett a mai visszásságokról is kendőzetlenül szólt. Kassának ezt a részét a szocializmus korszakában teljesen kiforgatták mivoltából, eltüntetve a Malom-árkot és olyan hodályokat építettek, mint a Szakszervezetek Háza, amelyet – Süli János számításai szerint – 92 vagyon jó minőségű feketeszénnel lehet kifűteni. A mindenkori városvezetést bírálat tárgyává tette. Ezt a tönkretett épületet is ki lehetne használni, ehelyett a Kálvárián akarnak építkezni, megszentségtelenítve az ott nyugvó halottakat.
Majd 400 filmet készített a kassai visszásságokról, de a képviselők egyike sem kérdezte meg soha, mit lehetne tenni. Amikor Halifax (370.000 lakos) városában járt, a tizenkét tagú városi közgyűlés éppen arról tanácskozott, nem kellene-e számukat hétre csökkenteni. Amikor megtudták, Kassának 437 önkormányzati képviselője van, aziránt érdeklődtek, vajon több lakosa van-e mint Sanghajnak (27 millió a külvárosokkal együtt). Szinte reménytelennek mondotta a város helyzetét, mert semmilyen értelmes ügyet nem lehet tető alá hozni. És ez éppen most lenne aktuális, mert nyakunkon az Európa Kulturális Főváros-cím.
A februári győzelem emlékének alapköve
Ladislav Rovinský, a Kassai Városszépítő Egyesület elnöke, arra hívta föl a figyelmet, hogy nem 1948. február 25-én kezdődött ez a vörös vészkorszak, hanem már a Kassai Kormányprogrammal, amelyről senki sem akar tudni.
Majd én következtem. Felhívtam a figyelmet arra, hogy már Márai Sándor megmondta, a szovjet katona nem hozhatott szabadságot, mert azzal nem rendelkezett. Csak megszabadulást. Ezt követően részleteket szavaltam Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. verséből, melyet még 1989-ben ültettem át szlovák nyelvre. Végül Peter Kalmus, a Res Cassovia társulás tagja szólt, aki arra figyelmeztetett, a nácik a kegyetlenségeket a szovjetektől tanulták. Közben meg fekete festékkel festette le a talapzatot, mely a betonszivárványt tartotta volna abban a bebetonozott világban, melynek ugyan 1989-ben politikailag vége szakadt, de fejekben még sok esetben nem.
A tüntetők Peter Neuwirthet hallgatják
A tüntetés célja az volt, hogy Kassán megalakítsák a Kommunizmus Múzeumát, ahová majd az egykori aktuálpolitikai szobrok és „műalkotások“ kerülhetnének, és támogassák Peter Osuský parlamenti képviselő javaslatát, mely a büntetőtörvénykönyv 261§-ának bővítését célozza, miszerint a kommunizmus bűneinek védelme, tagadása, elnézése vagy lekicsinylése is hasonlóan büntetendő cselekmény lenne, mint a náci rémtettek esetében. Ez annál aktuálisabb, mivel botrányos módon, nemrégiben az EU elutasította hat közép-kelet-európai tagország kezdeményezését, mely európai szinten tenne egyenlőségjelet a kommunista és náci bűnök között. Legyen egyenlőség az áldozatok között is!
A szél és a nagy hideg miatt, valamivel több mint húsz személy jelent meg a töntetésen.
Balassa Zoltán
Felvidék Ma