Kedvezőek a hét második felében tartandó EU-csúcs előjelei, az uniós tagországok képviselői a hétfői miniszteri üléseken fontos döntéseket készítettek elő – mondta Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben. Az EU soros elnökségét ellátó Magyarország diplomáciájának irányítója azon a sajtóértekezleten összegezte a nap eredményeit, amelyet a külügyminiszterek második tanácskozása után tartottak.
E második tanácskozáson immár nem a szorosabban vett külpolitikai témákat vitatták meg, hanem – az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva – a csütörtök-pénteki EU-csúcsot készítették elő.
Martonyi felhívta a figyelmet arra, hogy az állam- és kormányfők találkozóján történelmi jelentőségű döntések várhatóak, részben az unión belüli közös gazdasági kormányzás megteremtését illetően. A magyar elnökség irányításával sikerült jól előkészíteni az ezzel kapcsolatos hat uniós jogszabálytervezetet, és rendben halad az „európai szemeszter” – a tagállami költségvetés-tervezetek előzetes uniós véleményezése – is, amely idén „debütál” az unió gyakorlatában. Emellett remélhető, hogy az uniós alapszerződés szükségessé vált kisebb módosítása is sínre kerül.
A magyar külügyminiszter örömmel utalt arra, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek – ugyancsak hétfőn Brüsszelben tartott – találkozóján eredményeket sikerült elérni a pénzügyi stabilitási mechanizmus ügyében is.
A külügyminiszterek első, kifejezetten külpolitikai kérdéseknek szentelt hétfői ülésén Líbia volt a legfőbb téma. Az uniós miniszterek döntöttek arról, hogy további líbiai személyekre terjesztik ki a vízumtilalmat, illetve természetes és jogi személyekre a vagyonbefagyasztást. Támogatásukról biztosították a líbiai polgári lakosság megvédését célzó erőfeszítéseket, és kilátásba helyezték az EU humanitárius segítségnyújtását – adott esetben katonai eszközök igénybe vételével, tengeri polgári védelmi akciók révén is.
Az általános ügyek tanácsülését követő sajtótájékoztatón Martonyi mellett ott volt Maros Šefčovič szlovák EU-biztos, aki elismeréssel nyilatkozott a magyar elnökség által végzett munkáról. Mint mondta, a magyarok a hat gazdaságkoordinációs jogszabály előkészítésekor kiváló teljesítményt nyújtottak. A csütörtök-pénteki EU-csúcs céljaként Šefčovič azt emelte ki, hogy „robusztus gazdasági csomagot” akarnak elfogadni, és ezzel megnyugtató üzenetet kívánnak küldeni a piacoknak.
A magyar külügyminiszter úgy vélte, hogy a várt uniós lépések a gazdasági válságból való kilábalásra utaló jelek lehetnek.
Šefčovič biztos kitért a japán reaktorkatasztrófára is. Ezzel kapcsolatban korábban, a külügyi tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő elmondta, hogy jelenleg egyeztetik, milyen jellegű humanitárius segítség lenne a legcélszerűbb, amit az EU nyújthatna Japánnak. Šefčovič az ügy nukleáris biztonsági oldalát emelte ki. Utalva arra, hogy az uniós országok energiaügyi miniszterei – szintén hétfőn Brüsszelben – megvitatták az európai atomerőművek tűrőképességi próbájának elvégzésére vonatkozó javaslatot, az EU-biztos megerősítette: az Európai Bizottság, az EU legfőbb végrehajtó testülete kész összehangolni ezeknek a „stressz teszteknek” a kivitelezését.
mti, Felvidék Ma
