Egy év múlva, 2012 márciusában elindulnak a korszerű, európai szintű utazási komfortot biztosító sárga személyvonat-szerelvények Komárom és Pozsony között. Jelentősen lerövidül a menetidő s nem drágul a viteldíj sőt, a bérletek akár olcsóbbak is lehetnek. “Amennyiben a bérlő teljesíti vállalását és ígéreteit. Azt mondhatnánk, végre” – mondta Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke.
“A rendszerváltozást követő 21 év folyamán sorrendben ez lesz a negyedik jelentősebb korszerűsítés Dél-Szlovákia közlekedési infrastruktúráját illetően a párkányi Mária-Valéria híd, az R2 délkeleti gyorsforgalmi út három elkerülő szakasza és az épülő Ipoly-hidakat követően. A politikai színtéren ezek mind a Magyar Koalíció Pártja kezdeményezésére készülhettek vagy készülnek majd el, természetes több ízben megelőzte azt a helyi jellegű civil kezdeményezés. A kérdés az, hogy huszonegy év alatt miért nem jutott a térségnek legalább egy korszerű összefüggő gyorsforgalmi út, hiszen a sík terepviszonyoknak köszönhetően itt a kivitelezési költségek sokkal alacsonyabbak lennének, mint az ország északi térségeiben.
Már épül az R4 gyorsforgalmi út több szakasza, köztük a Kassa-Migléc (szlovák-magyar országhatár) közötti szakasz. Ez a Via Carpatia észak-déli európai folyosó része lesz. Örvendetes, hogy Magyarországon nemsokára elkezdik az európai folyosó magyarországi szakaszának építését Miskolc és az országhatár között. Egyáltalán nem örülhetünk azonban annak, hogy ebben a választási időszakban feltehetőleg nem kezdik el az MKP által már 2003 óta kezdeményezett R7-es déli gyorsforgalmi út (Pozsony-Dunaszerdahely-Gúta-Érsekújvár-Léva-Nagykürtös-Losonc között) első szakaszának építését Pozsony és Somorja között és annak sem, hogy nem folytatják az R2 délkeleti gyorsforgalmi út további szakaszainak kivitelezését. Pedig elkészült egy hosszú, közel 30 km-es, a Krasznahorkaváralja és Méhi közötti szakasz tervdokumentációja. Elkezdhetnék az előkészületi munkát, ha volna rá költségvetési keret, vagyis politikai akarat. Ez a szakasz váltaná fel a közlekedésbiztonsági szempontból igen veszélyes, sok frontális ütközést okozó szoroskői szerpentint. Újra más prioritások kerültek a kormányprogramba és a közlekedési tárca terveibe.
Néhány hónapja felmerült harminc vasúti szárnyvonal megszüntetése. Egyértelműen segítettek a helyi tiltakozások, petíciók, a tervekkel ellentétben lecsökkent a megszűnésre ítélt vonalak száma. Az öt megszűnő szárnyvonal közül ugyan három a déli térségben található, azonban azok kihasználtsága valóban jelentéktelen. Az illetékesek végre megértették, hogy teljesen felesleges az erőteljes szűkítés, mert egy korábbi döntés értelmében 2013. január elsejétől a vasúti szárnyvonalak megyei hatáskörbe lesznek átruházva.
Szlovákián keresztül halad két vasúti európai folyosó. Az egyik korszerűsítése a Pozsony-Zsolna-Lengyelország vonalon gőzerővel halad, már több mint 180 km hosszú szakaszon a pályasebességet megemelték 160 km/órára. Kérdés azonban, miért nem korszerűsítik a másik vasúti európai folyosót, amely a Pozsony-Galánta-Vágsellye-Érsekújvár-Párkány-Budapest városokat köti össze? Ezen a vonalon, ebben a térségben talán nem szükséges az európai vasúti folyosó korszerűsítése, a korszerű közlekedés megteremtése?” – fogakmazott sajtóközleményében Farkas Iván.
Felvidék Ma
