SZMK kerekasztal
Kép: archívum

 Alább közöljük a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának reakcióját Ivan Gašparovič köztársasági elnök a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kijelentéseire.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását követően ismét mélységes csalódását fejezi ki Ivan Gašparovič köztársasági elnök hozzáállását illetően a Szlovákiában élő kisebbségekkel kapcsolatban. Ivan Gašparovič a magyar nyelvű helységnévtáblák listáját tartalmazó kormányrendelet elfogadásának elhalasztására tett erőfeszítéseivel és a halasztás konkrét indokolásával továbbra is ugyanazt az elfogult magatartást tanúsította, ami politikai pályafutását eddig is jellemezte: Szlovákia nem minden polgárának érdekét képviseli, megnyilvánulásaival sorozatosan másodrendű állampolgárokként kezeli a kisebbségekhez tartozókat. Kétes döntéseinek listája hosszú.
Az államfő az elmúlt évben nem írta alá sem az államnyelvtörvény szigorát enyhítő, sem pedig a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítését célzó törvényeket. Indoklásában azon politikai erők mellett kötelezte el magát, melyek szerint a kisebbségek kényelemérzetének növelése szükségszerűen sérti a többségi nemzethez tartozók jogait és a szlovák állam érdekeit.
Az államnyelvtörvény módosítása során, melynek célja a bizonytalanság és félelem légkörének enyhítése lett volna, a kisebbséghez tartozó állampolgárok jogos érdekeivel ellentétben a pénzbírságok teljes és következetes alkalmazása mellett foglalt állást. A kisebbségi nyelvek védelmét pedig egyenesen alkotmányellenes törekvésként próbálta beállítani. Tiltakozott az ellen is, hogy a kisebbségek által kevésbé lakott területeken adódjon lehetőség a kisebbségi nyelv hivatali szóbeli használatára, amennyiben azzal az adott hivatalnok és a többi jelenlévő is egyetért. Szlovákia jelenlegi köztársasági elnöke még akkor sem hagyná érvényesülni a kisebbségek nyelvét, ha abban az állampolgárok – nemzetiségüktől függetlenül – megegyeznek.
A köztársasági elnök megkérdőjelezte a szlovákiai magyarok számát, amikor azt háromszázezerre „becsülte”, a statisztikailag kimutatott több mint félmilliós nagyságrenddel szemben. Máig adós maradt annak magyarázatával, hogy milyen megfontolásból tagadja az állampolgárok szabad identitásvállaláshoz való jogát.
Az Esterházy Jánossal kapcsolatban tett kijelentéseivel az államfő bizonyította, hogy a politikusoknak nem szerencsés megnyilvánulniuk a vitás történelmi kérdésekben. Különösen nem egy államfőnek, mindennemű szakmai kompetencia nyilvánvaló hiányában.
Az ilyen és ehhez hasonló esetek azért aggasztóak, mert egy szuverén és demokratikus állam első emberének példát kellene mutatnia az állampolgáraival szembeni lojalitásban. Egyesítő, nem pedig megosztó személyiségként kellene fellépnie, biztatva és támogatva minden polgárát arra, hogy őrizze meg anyanyelvét, kultúráját, identitását.
Szlovákia attól lesz gazdagabb és erősebb, ha polgárai a szülőföldjükön nemzetiségükre való tekintet nélkül biztonságban érezhetik magukat. Erre pedig a demokratikus országok példáját követve a legfelsőbb alkotmányos méltóságoknak kell törekedniük elsősorban.
Szeretnénk felhívni a köztársasági elnök figyelmét Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaira, az államnyelvtörvény kapcsán hangsúlyosan a Velencei Bizottság ajánlásaira, amelyek kiemelten foglalkoznak az identitás megőrzéséhez való joggal, a nyelvhasználat és a nemzetiségi médiák szabadságával.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala reméli, hogy az államfő a jövőben méltónak bizonyul arra a tiszteletre, amely tisztségét övezi. A jó államfő ugyanis az ország minden polgárának az érdekeit képviselni, integráló személyiségként lép fel és polgáraival szemben tiszteletteljes és lojális.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, Felvidék.ma