Tormay Cécile és a Napkelet címmel rendez tudományos konferenciát április 14-én, szombaton a Magyar Írószövetség Budapesten. Vasárnap Mátraházán emlékeznek a Nobel-díjra ítélt írónőre, akinek regényeiben a felvidéki hősök és a felvidéki táj is helyet kaptak.
Tudományos konferencia a Magyar Írószövetség rendezésben
2012. április 12-én az egész napos tanácskozás célja, hogy az évtizedekig felejtésre ítélt író, Tormay Cécile életművét az irodalomtudomány eszközeivel tekintsék át és értékeljék. A délelőtt fél tízkor kezdődő konferenciát Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke, L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, valamint Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Erős Kinga, a szövetség titkára nyitotta meg a Bajza utcai székházban. A közönség Lezsák Sándor, Alexa Károly, Rózsássy Barbara, Kiss Gy. Csaba, Csekő Ernő, Horváth Zsuzsa, Zsávolya Zoltán, Turcsány Péter, Szabó Ferenc, Benkő Krisztián, Rózsafalvi Zsuzsa, Erős Kinga, Kollarits Krisztina, Ekler Andrea és Filep Tamás Gusztáv előadását hallhatja – közölte az esemény kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel.
A közlemény szerint a Magyar Írószövetség feladatának tekinti, hogy szakmai párbeszédet indítson Tormay Cécile (1875-1937) életművéről, hozzájárulva a két világháború közötti polgári irodalom alaposabb és árnyaltabb megismeréséhez. Az 1945 utáni kultúrpolitika a Horthy-korszak szinte minden népszerű polgári íróját betiltotta vagy félreállította: ez lett a sorsa többek között Herczeg Ferencnek, Kosáryné Réz Lolának, Zilahy Lajosnak és Tormay Cécile-nek is. Igazi újrafelfedezésük csak a rendszerváltozás környékén indulhatott meg.
Tormay Cécile újra szobrot kapott Budapesten
2012. március 31-én került sor Budapesten, a Szent Rókus Kórház előtti parkban (Budapest, VIII. ker., Gyulai Pál u.) Tormay Cécile szobrának avató ünnepségére, Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnökének védnöksége alatt. Lezsák Sándor beszédében hangsúlyozta: A szobrokat le lehet dönteni, az életműveket azonban nem. Hozzátette: lehet ugyan hallgatni róluk évtizedeken át, de az életművek és a bennük rejlő értékek mindig új létet nyernek. Ez történik Tormay életművével is, a korábbi írói alkotásoktól kezdve a legutolsókig. Mint felidézték, az írónő évekig élt és alkotott Józsefvárosban, valamint gyakran imádkozott a családja által állított Rókus kápolnában. Bár már korábban volt Budapesten egész alakos szobra, de azt ledöntötték, így még nagyobb értékkel bír a most felállított mellszobor. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere emlékeztetett az írónő józsefvárosi kötődésére, felidézte életútját, s azt kívánta, hogy minél többen olvassák el műveit.
Az írónő szobrának alkotója R. Törley Mária szobrászművész, aki a tardoskeddi Szent István köztéri szobor alkotója is. A Tormay-szobrot a Nemzeti Értékvédő Egyesület állította. A szobor felszentelését Aczél Zsongor pálos rendfőnök végezte. Az ünnepségen közreműködött Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, aki a Megáll az idő c. Tomay-novellából olvasott fel. Végül következtek a koszorúzások és a kórház előcsarnokában méltó fogadás. Az eseményen felvidékiek is részt vettek. Zilizi Tihamér fényképei a Képgalériánkban tekinthetők meg.
Tormay Cécile — Napkelet konferencia és megemlékezés Mátraházán
Idén 75 éve, hogy az írónő Mátraházán elhunyt, ennek tiszteletére vasárnap, április 15-én Mátraházán is rendeznek konferenciát. Reggel fél kilenckor Tormay-emlékmisével veszi kezdetét, melyen közreműködik Tömördi Viktor OFM, énekel: Petrás Mária népdalénekes és Pánti Anna operaénekes. A konfernciát megnyitja Lezsák Sándor, az Országyűlés elnöke és Faragó László, Gyöngyös polgármestere, Hoffmann Henrik igazgató, Jobbágy Éva, Tormay Cécile Kör (TCK) alapító vezetője. Előadást tart Soós Sándorné Veres Rózsa irodalomtörténész: A hit útján a világosságig — Tormay Cecil munkásságának ferences vonatkozásai címmel, Medvigy Endre irodalomkutató: Valóság-irodalom, vagy mítosz a Bujdosó könyv? címmel. Szuromi László: A Mátra természetvédelmi értékei — vetítéssel idézi fel a Mátra szépségeit, Nagy Gyula és Lisztóczky László irodalomtörténész: A Meseház lakója címmel Tormay Cécile Mátraháza-i tartózkodásáról beszél. Takaró Mihály irodalomtörténész: A Magyar Örökség-díjas Tormay Cécilet és a Napkeletet mutatja be. Délután beszélgetésre kerül sor R.Törley Máriával, a Tormay -szobor alkotójával, majd zenés Tormay-breviárium lesz Gombos Judit színművész, Dévai Nagy Kamilla, énekes és Koncsos Melinda, a Krónikás Zenede növendéke közreműködésével.
Tóth Péter Tormay Cécile emlékoszlopát Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke és Faragó László, Gyöngyös polgármestere avatja föl, Tömördi Viktor OFM szenteli meg. Versét elmondja Döbrentei Kornél költő. Sor kerül a Tormay Meseháznál megemlékezésre, a hotel bemutatására s párhuzamosan az előzővel filmvetítés lesz: Volt egyszer egy Napkelet — rendhagyó irodalomóra az Ismerős Arcok együttessel. A szünetben kiosztják a „A Tormay Év Süteménye” Díjat. Délután fél öttől Tormay Cécile: A régi ház című regény színpadi változatának jelenetét mutatják be Jobbágy Éva dramaturgiája alapján. Előadja Tallián Mariann, Gombos Judit, Verbó Ákos, Nagy Gyula színművész. Pánti Anna operaénekes Schubert dalt ad elő. Kora este a Tormay-kerekasztal beszélgetést vezeti Kondor Katalin, beszélgetőtársak Benkő Krisztián, Cs. Varga István és Takaró Mihály irodalomtörténészek és Jobbágy Éva újságíró, a TC Kör alapító-vezetője, György Imre bölcsészhallgató.
Tormay Cécile Franciaországot az Emberek a kövek között (1911) című első regényével hódította meg, Magyarországon A régi ház című művét fogadta lelkesen az olvasóközönség és a kritika. A Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját 1916-ban nyerte el, mellyel a legkiválóbbnak tartott történelmi regényeket jutalmazták.
Az írónő 1919 januárjában alapította meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét, mely a Károlyi-kormánnyal szemben álló, keresztény-nemzeti szellemű asszonyokat tömörítette. A kommün alatt vidéken kellett bujkálnia, majd 1919. november 16-án a Parlament lépcsőjén már ő fogadta a magyar asszonyok nevében Horthy Miklóst és nemzeti hadseregét. Ettől kezdve íróként és közéleti személyiségként mindvégig Horthy hű támogatója maradt. A Bujdosó könyv Károlyi-korszakról szóló első része 1920 karácsonyán jelent meg, majd egy év múlva kiadták a második kötetet is A proletárdiktatúra címmel. Klebelsberg Kuno felkérésére 1922-től a Nyugat ellenlapjaként indított irodalmi folyóirat, a Napkelet főszerkesztője volt. Az ősi küldött című történelmi regénytrilógiáját /Csallóközi hattyú (1933), A túlsó parton (1934), A fehér barát (1937)/ korai halála miatt nem tudta befejezni, a regény utolsó harmadát a Napkelet új főszerkesztője, Kállay Miklós írta meg. Tormay Cécile egyes művei nemcsak angol, francia, német és olasz nyelven olvashatók, hanem dánul, finnül, hollandul, spanyolul, svédül, bolgárul és lengyelül is. Széleskörű nemzetközi ismertsége nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1936-ban és 1937-ben Nobel-díjra terjesszék fel.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”30602″}
