Brüsszelben, a térség európai integrációs folyamatáról tartottak konferenciát, amelyet az Európai Parlament (EP) néppárti frakciója szervezett.
Az EP brüsszeli székházában tartott konferencián Joseph Daul, a néppárti EP-frakció vezetője kiemelte: a horvát csatlakozási tárgyalások tavalyi sikere példaként szolgálhat a Nyugat-Balkán többi országa számára is. Fontos – mondta -, hogy a térségbeli népek megbékélése “Európával együtt” történjen.
Eduard Kukan volt szlovák külügyminiszter, EP-képviselő, az EP Nyugat-Balkánnal foglalkozó delegációjának vezetője egyebek közt elismeréssel szólt arról, hogy Szerbia fontos kérdésekben megállapodásra jutott Koszovóval, de nyomatékkal hozzátette, hogy ezeket a megállapodásokat meg is kell valósítani.
A kisebbségi kérdés megoldása nélkül nincs nyugat-balkáni stabilitás – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetője szerdán Pásztor szerint a lakosság etnikai összetételének szempontjából a Nyugat-Balkán térképe “olyan, mint a tigrisbőr”, minden nemzet egyszerre él többségi és kisebbségi sorban. A szerbek például többséget alkotnak Szerbiában, de kisebbséget Koszovóban, és ugyanez a többféle helyzet jellemző a többi nép esetében is. A VMSZ vezetője felhívta a figyelmet a nemzeti tanácsokról két évvel ezelőtt született szerb törvényre, és úgy vélte, annak tartalmát, illetve a vajdasági regionalizmus eredményeit érdemes lenne megismertetni európai szintű fórumokon is.
Schöpflin György fideszes EP-képviselő, aki néppárti jelentéstevőként szoros figyelemmel követi a szerbiai fejleményeket, a nap folyamán külön megbeszélést is folytatott Pásztor Istvánnal. A találkozóról Schöpflin az MTI-nek elmondta, hogy áttekintették a szerbiai választási esélyeket. Szerbiában mintegy 150 ezer magyar szavazó van, és a VMSZ ebből mintegy 100 ezernek a megszerzésére számít. A szövetségnek jelenleg négy képviselője van, és reményeik szerint ezt talán hatra növelhetik. A két politikus úgy látja, hogy Boris Tadic szerb elnöknek sikerült valamelyest javítania a Demokrata Párt esélyeit, és most a demokraták hasonlóan állnak, mint a Tomislav Nikolic vezette nacionalisták. Schöpflin elmondta, hogy a VMSZ jól szervezett, aktív kampányt folytat. Mint megjegyezte, ő maga is Szerbiába utazik a választás idején.
Ugyancsak találkozott Pásztor István Tabajdi Csabával, az MSZP EP-delegációjának vezetőjével. A megbeszélés után Tabajdi nyilatkozatban állapította meg: a VMSZ lélektani szempontból sorsfordító eredményt ért el a szerbiai kárpótlási törvény módosítása kapcsán.
2A magyarság számára kedvező eredmény kikényszerítését nagyban segítette a szerb integrációs folyamat, az Európai Unió által támasztott követelményrendszer” – hangsúlyozta Tabajdi. Méltatta, hogy a VMSZ a magyar nemzeti közösség sajátos problémáinak felvállalásán túl a Vajdaságban jelentkező gazdasági és szociális problémákra is választ kínál.
Sali Berisha albán miniszterelnök adatokkal gazdagon alátámasztott felszólalásában beszámolt az országa által az elmúlt években elért jelentős fejlődésről. Azt mondta, hogy most már a parlamentben is “normális légkörű” együttműködés tapasztalható a kormányoldal és az ellenzék között. Kiemelt prioritásának nevezte a korrupció elleni harcot. A térség kérdéseiről szólva hangsúlyozta a határok megváltoztathatatlanságának szempontját, Koszovót illetően pedig létfontosságúnak nevezte, hogy az országnak legyen európai perspektívája.
Skender Hyseni volt koszovói külügyminiszter azt kérte az EU-tól, hogy gyakoroljon “baráti nyomást” arra az öt uniós tagországra – Ciprusról, Görögországról, Romániáról, Spanyolországról és Szlovákiáról van szó -, amely még nem ismerte el Koszovót. Szerinte a Szerbiától 2008-ban elszakadt országnak “ártalmas” a státussemlegesség elve, mert a független államként való elismerés hiánya lehetetlenné teszi a normális szerződéses kapcsolatrendszer megteremtését.
Nikola Poposzki macedón külügyminiszter – akinek országa a Görögországgal fennálló névvita miatt mindmáig nem kezdhette meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat – úgy vélekedett: Macedónia tárgyaláskezdésének lehetővé tétele világosan jelezné, hogy az európai integráció visszafordíthatatlan folyamat.
Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke szerint érdemtelenül egyik nyugat-balkáni ország sem számíthat integrációs előrehaladásra, a térségbeli problémákat meg kell oldani az EU-csatlakozás előtt, és ennek érdekében kompromisszumokra kell jutni.
Felvidék.ma, az MTI nyomán
