(Frissítve) Tamás Ilonka néni a napokban tölti be a 100. születésnapját, s továbbra is kiáll kettős állampolgársága mellett. Rudolf Chmel irodájától elemzést és állásfoglalást vehetett át, ugyanakkor levelet írt Robert Ficonak és a SZK Alkotmánybíróságának.
„Még februárban panaszunkra választ kaptunk Rudolf Chmel miniszterelnök helyettestől, amiben arról értesített, hogy sajnos, amíg az Alkotmánybíróság nem hoz határozatot a képviselői beadvánnyal kapcsoltban, hogy az állampolgársági törvény alkotmányellenes, avagy megfelel az alkotmányba foglaltaknak, addig neki nincs ez ügyben jogosultsága” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Fehérné Tamás Judit, Tamás Ilonka néni lánya.
A levélhez csatolták a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala, Az emberi jogok és egyenlő bánásmód szekciójának állásfoglalását: „Állásfoglalás Tamás Ilona, sz. Szűcs Ilona állampolgárság elvesztésének ügyében, aki idegen állampolgárság megszerzésének következtében vesztette el a Szlovák Köztársaság állampolgárságát” címmel. E mellett megkapták továbbá a „Törvény ereje által elvesztett állampolgárság jogviszonyainak elemzését” című dokumentumot is, mely összefoglalja azokat a vonatkozó törvényeket, határozatokat, amelyeket megsért az ellentörvény.
A választási kampány javában folyt mikor megérkezett az elemzés és az állásfoglalás. Felállt az új kormány és megszüntette a kisebbségek ügyével foglalkozó kormányhivatalt, s mint ismeretes Robert Fico bejelentette, hogy változtatni is kíván az állampolgársági törvényen. Tamás Ilonka néni 2012. április 6-án levelet írt Ficonak azzal a kéréssel, hogy az állampolgársági törvény módosítása során vegye figyelembe a Rudolf Chmel irodája által kidolgozott elemzét és állásfoglalást. „Ugyanekkor kelt egy levél a SZK Alkotmánybíróság elnökének is, akinél bepanaszoltuk a saját testületét, hogy hónapok óta képtelenek határozni az állampolgárságra vonatkozó képviselői beadvány ügyében. Döntésüket felgyorsítandó, ahhoz a levélhez is csatoltuk az említett elemzést és állásfoglalást” – mondta Fehérné Tamás Judit. Hozzátette, most újra várnak. „Várjuk a visszajelzést a Strasbourgi Emberjogi Bíróságtól, várjuk, hogy mi lesz a szlovák állampolgársági törvénnyel, várjuk a választ Robert Ficotól és az Alkotmánybíróságtól, és egyben készülünk Édesanyám 100. születésnapjára” – jegyezte meg.
***
Az összesen 14 oldalas jogi anyag részletesen kifejtve az alábbiakat tartalmazza:
Az állampolgársági „ellentörvény” nem veszi figyelembe
– a SZK Alkotmányában foglaltakat,
– az állampolgárságról szóló 166/1997 sz. Európai Egyezményt, melyet a SZK Kormánya az 1997.11.4- én kelt 789.sz. kormányrendeletével hagyott jóvá;
– az 1997. április 22-én kelt II/ÚS 23/96 sz. alkotmánybírósági határozat indoklásába foglaltakat sem, (és Édesanyám esetében a PL. ÚS 19/09 sz. határozat indoklását sem.)
SZK Alkotmánya:
1) Alkotmány 5. cikkelyének (2) bekezdésével nincs összhangba („Akarata ellenére senkitől sem vehető el a SZK állampolgársága” – amit az (1) bekezdés nem olthat ki!)
2) Alkotmány 2. cikke (2) bekezdés: „Az államigazgatási szervek kizárólag az alkotmány alapján és határain belül járhatnak el, a törvény által megszabott terjedelemben és módon.” – Mivel törvény által nincs meghatározva a terjedelem és mód, az állami szervek eljárása nincs összhangban az Alkotmánnyal.
3) Alkotmány 1. cikkelyének (1) bekezdése kimondja, hogy a Szlovák Köztársaság jogállam. Alaptörvénye az Alkotmány!
4) Alkotmány 152 cikkelyének 1. mondata így hangzik:
A Szlovák Köztársaságban azok az alkotmányerejű törvények, jogszabályok és a többi , általánosan kötelező előírások maradhatnak hatályba, amelyek nem ellentétesek az Alkotmánnyal.
Állampolgárságról szóló 166/1997 sz. Európai Egyezmény:
1) Az Egyezmény 4, 7,8,9,10,13,16,18 cikkelyei megerősítik a törvény szerinti (születés által szerzett, vagy az állam és az állampolgár közötti valós és hathatós kötődés esetén létrejött) állampolgárság különleges védelmének elvét. (Részletezve az Állásfoglalásában)
– a 18. cikkely 2. bekezdése kimondja, hogy „az államutódlás esetén minden érintett részes állam az állampolgárság megadásáról, vagy megtartásáról szóló döntéshozatal során különösen az alábbiakat köteles figyelembe venni:
a) az érintett személynek az Államhoz fűződő valódi és tényleges kapcsolatát;
a) az érintet személy szokásos tartózkodási helyét az államutódlás időpontjában;
b) az érintet személy akaratát;
c) az érintett személy területi származását”
2) Az állampolgársági ellentörvény figyelmen kívül hagyja az Egyezmény IV. fejezetébe foglaltakat, amely szabályozza az „Állampolgárságot érintő eljárásokat”.
– Egyezmény IV/11: Minden részes állam köteles biztosítani, hogy az állampolgárság megszerzéséhez, megtartásához, elvesztéséhez, visszaszerzéséhez, vagy igazolásához kapcsolódó határozatok írásbeli indoklást tartalmazzanak.
– Egyezmény IV/12: (Felülvizsgálathoz való jog): Minden részes állam köteles biztosítani, hogy az állampolgárságának megszerzéséhez, megtartásához, elvesztéséhez, visszaszerzéséhez vagy igazolásához kapcsolódó határozatok a belső joggal összhangban közigazgatási, vagy bírósági úton felülvizsgálhatók legyenek.
SZK Alkotmánybírósága:
A SZK Alkotmánybíróságának 1997. április 22-én kelt II/ÚS 23/96 sz. határozatának indoklása kimondja, hogy „az idegen állampolgárság felvételére vonatkozó akaratnyilvánítás nem azonos az állami kötelékből kilépésre vonatkozó akaratnyilvánítással és azt nem is helyettesítheti.”
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”32246,32241,32452,31541″}
Letölthető dokumentumok:
{phocadownload view=file|id=36|target=s}
{phocadownload view=file|id=37|target=s}
{phocadownload view=file|id=33|target=s}
{phocadownload view=file|id=34|target=s}
{phocadownload view=file|id=35|target=s}
{phocadownload view=file|id=38|target=s}
{phocadownload view=file|id=39|target=s}
