A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága 2012. június 27-én, szerdán, 9 órától kihelyezett ülést tart Komáromban.
A bizottsági ülésre a Selye János Egyetem Danubius Multifunkcionális Központjában (Duna rakpart 12.) kerül sor. Ez már a harmadik olyan ülése lesz a Nemzeti Összetartozás Bizottságának, melyet a határon túli magyarok körében tartanak, és melyre meghívják a határon túli magyar szervezetek képviselőit is. A Bizottság tavaly április 27-én Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (Ukrajna területén) ülésezett, június 29-én pedig Lendván (Szlovénia területén), és tanácskoztak a délvidéki Topolyán, a mai Szerbia területén is.
A felvidéki ülés elején rövid bevezető előadások hangzanak el. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke A felvidéki magyarság a választások után címmel tart előadást. Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete felszólalásának témája: A magyar-szlovák kapcsolatok 2012-ben és a Magyarország-kép Szlovákiában. Öllös László, a Kostantin Filozófus Egyetem oktatója, a Fórum Intézet elnöke A szlovákiai magyar társadalom és a politikai pártokról tart előadást. A felvidéki magyarság demográfiai helyzetét a 90-es évektől napjainkig Gyurgyík László, a Selye János Egyetem oktatója, a Fórum Intézet munkatársa ismerteti. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyar Kerekasztal szóvivője Magyarország és a szlovákiai magyar civil szféráról tart előadást. A magyar ajkú katolikusok, reformátusok és evangélikusok képviseletében Herdics György apát, Géresi Róbert püspök-helyettes és Nagy Olivér lelkészek szólalnak meg. Fabó Mária, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének főmunkatársa A magyar nyelvű alsó és középfokú oktatás szlovákiai helyzetét ismerteti, Tóth János, a Selye János Egyetem rektora pedig A magyar nyelvű felsőoktatás szlovákiai helyzetét foglalja össze.
A bizottsági ülés résztvevői a felvidéki magyar ifjúsági szervezetek vezetőivel is találkoznak, többek között Valent Ákossal, a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnökével, a Diákhálózat vezetőjével, Velebný Csillával, a Via Nova ifjúsági csoport elnökével, Gubík Lászlóval, az Egyetemi Karrierközpont képviselőjével, Cúth Csabával és a TéKa (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása) elnökével, Morvai Tündével, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökével, Csémi Szilárddal.
Délután a bizottság tagjai Udvardon megkoszorúzzák a Kitelepítettek és meghurcoltak emlékművét, Tardoskedden megtekintik a Falumúzeumot, Deákiban a Halotti beszéd című festményt, majd Alsószeliben kötetlen eszmecserét folytatnak a felvidéki magyar civil szervezetekkel (Helyszín: Alsószeli, Fő utca – Mona Vendéglő): Szlovákiai Magyar Kerekasztala, Csemadok, Fórum Intézet, Katedra Társaság, Szlovákia Magyar Szülők Szövetsége, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, Szlovákiai Magyar Írók Társasága, Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetség, Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége, Szövetség a Közös Célokért, Vámbéry Polgári Társulás.
A Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjai: Potápi Árpád János (Fidesz, elnök), dr. Kovács Ferenc (Fidesz, alelnök), dr. Szili Katalin (független, alelnök), Csóti György (Fidesz), Ékes Ilona (Fidesz), dr. Hoppál Péter (Fidesz), Kőszegi Zoltán (Fidesz), Szabó Vilmos (MSZP), Szávay István (Jobbik), Kalmár Ferenc András (KDNP), dr. Stágel Bence (KDNP), dr. Dorosz Dávid (LMP).
A Nemzeti összetartozás bizottsága 2010. december 23-án az Országgyűlés évi utolsó döntéseként – a 2011. évi költségvetési törvény elfogadása után – jött létre, 2011. január 1-jei hatállyal. A parlamenti pártok és képviselők többsége támogatta a bizottság létrehozását (szavazati arány: 314 igen, 46 nem, 3 tartózkodás). „Miután 2010-ben megalakult az új parlament, majd a kormány, annak programjában ugyancsak jelentős szerep jutott a nemzetpolitikának. Elképzeléseink megvalósításának olyan mérföldkövei voltak az elmúlt esztendőben, mint például az állampolgárság visszaszerzésének megkönnyítése azok számára, akik valamilyen oknál fogva az elmúlt 90 évben elveszítették azt; a nemzeti összetartozás napjává tettük június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját; elfogadtunk egy olyan programot, amelynek köszönhetően az érettségi megszerzéséig minden magyarországi iskolás legalább egyszer eljuthat a határon túli magyarok által lakott, volt magyar területek valamelyikére. Ezen intézkedések sorába illeszkedik, hogy tavaly december 23-án a magyar parlament létrehozta a Nemzeti Összetartozás Bizottságát. Azt gondolom, hogy ennek a lépésnek szimbolikus jelentősége is van, hiszen a magyar Országgyűlésben eddig a nemzetpolitikával vagy a határon túli magyarság kérdéskörével még sohasem – sem az utóbbi 20, de az elmúlt 90 esztendőben sem – foglalkozott önálló bizottság.
A korábban említett szemléletváltás már magában a Nemzeti összetartozás bizottságának a létrehozásában is megmutatkozik, amennyiben úgy gondoljuk, hogy a nemzetpolitika nem a külügy része, hiszen magyar-magyar kapcsolatokról van szó. Ennek megfelelően élő kapcsolatot szeretnénk tartani a határon túli politikai és társadalmi szervezetekkel, és figyelemmel kísérjük a határon túli magyarság támogatását végző legfontosabb hazai intézmény, a Bethlen Gábor Alap működését is” – tájékoztatott a bizottságról Potápi Árpád elnök.
