Gömörpéterfalán, Almás-pusztán átalakítási és felújítási munkálatokat végeznek a felföldi barantások. Jelenleg a központi irodát alakítják ki, s közben táborok váltják egymást.
Kopecsni Gábor, a Felföldi Baranta Szövetség ügyvezető elnöke a Felvidék.ma érdeklődésére elmondta, hogy éppen a központi iroda helyiségét újítják fel, ahol kutatási adattárat kis könyvtárral hoznak majd létre. „A baranta gyökereinek a kutatását fogjuk itt folytatni, tehát itt zajlik majd az elméleti rész, s körülöttünk az egész terület pedig arra szolgál, hogy ugyanezt gyakorlati síkon is meg tudjuk valósítani” – mutatta be a pusztát. Hozzáfűzte, hogy kielemzik, kutatják, feldolgozzák azokat az anyagokat is, amelyeket már csak leírásokból tudnak követni, de jelentős hangsúlyt helyeznek a tiszta források fellelésére, pl. a pásztorok, az ősi mesterségeket művelők elbeszéléseire.
Mint megtudtuk a nyári munkálatok alatt, melyek teljesen önerőből és önkéntesen valósulnak meg, táborok is váltják egymást. Július 13-én volt a vendége a gyermek-kézművestábornak éppen egy ilyen népművész, a hanvai Igó Aladár fafaragó személyében. Ali bácsitól, ahogyan a gyerekek a táborban emlegették, elsajátították a különféle vésők használatát, faragási módokat, s nem mellesleg – mint a táborlakók mesélték – sok érdekes történetet hallhattak az életéről, a háborús évekről. Emlékezetes, s ritka élmény marad számukra a szép palóc beszéde is.
A július 10-15-e között megvalósuló táborban a fafaragásra és a népi bútorfestésre tették a hangsúlyt. Utóbbi foglalkozást Bencze Mikoltól sajátíthatták el a gyerekek, aki Csángóföldön idős néniktől tanulta az alapokat. De megismerkedett a székely és csángó mellett a palóc mintákkal és motívumkészlettel is. „Kaptam egy könyvet is, amelyben van leírás, de régi festett ládákat is sikerült felellni, s most azokat próbálom felújítani, s belevinni a bútorfestésbe, hogy legyenek azok is újra használatosak” – mondta a Felvidék.ma-nak Bencze Mikolt, aki öt évvel ezelőtt kezdett el bútorfestéssel foglalkozni. Mikolt Brassó mellett született Négyfaluban, s mindig érdekelték a szép festett tulipános ládák. „Egy idős hölgy tanított nekem festészetet. Ezelőtt két évvel tudtam meg, hogy van ilyen népművészeti iskola Sepsiszentgyörgybe, s beiratkoztam. Ott Erdély minden tájegységéről megtanuljuk a festészeti stílusokat” – nyilatkozta. A jövőbeni terveiről megtudtuk, hogy az szorosan kötődik a barantaközponthoz, ahol a felújítási és átalakítási munkák során kézművesműhely is készül. „Itt szeretnék nagy kelengyés ládákat, nagyobb bútorokat, kisebb tárgyakat, ajándékos ládikókat, falidíszeket készíteni, s ezzel együtt népművészeti köröket is szeretnék majd tartani” – fejtette ki Bencze Mikolt.
A kézművesség mellett ebben a táborban is szerepet kaptak a barantás elemek. A gyerekek népi játékokkal ismerkedhettek, de elsajátíthatták a birkózás, a botforgatás vagy íjászat alapjait is. A valódi baranta táborra viszont ezt követően kerül majd sor.
Július 16-án veszi kezdetét a nagy edzőtábor a 15 éven felüli barantásoknak. „Ez egy keményebb tábor, amely úgy van összeállítva, hogy hajnal fél ötös kelés van, s egészen éjjel fél tizenkettőig tart a program. Idén először lesz kéthetes a tábor, s kis jubileumot is ünneplünk, hiszen jövőre lesz öt éves a szövetség” – informálta a Felvidék.ma-t Kopecsni Gábor.
A tábor alatt a testedzésen kívül lesz népdaltanulás, mese-, szólás-, közmondás elemzés, rohampálya, túrázás, népi gyógyászat, vízibaranta, alaki gyakorlatok, előadások, táncház, tábortüzek. A barantások fokozatvizsgát is tehetnek július 27-én.
További fényképek a Képgalériánkban tekinthetők meg.
HE, Felvidék.ma
