Az állampolgársági helyzetkép is terítékre került a Tusnádfürdőn. A Magyarnak lenni jó! című kerekasztal-beszélgetésen Boldoghy Olivér komáromi színművész is részt vett, a legnagyobb érdeklődést kiváltva.
A huszonharmadik Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján, a július 26-i kerekasztal-beszélgetésbe Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Wetzel Tamás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumi miniszteri biztosa, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Szász Péter Erdélyi Nemzeti Tanács Demokrácia Központ kolozsvári honosítási szakember, Tiboldi László, az Erdélyi Nemzeti Tanács Demokrácia Központ csíkszeredai irodavezetője, valamint Felvidékről Boldoghy Olivér komáromi színművész kapcsolódott be.
Erdélyben gördülékenyen halad a honosítás
Tiboldi László, az Erdélyi Nemzeti Tanács Demokrácia Központ csíkszeredai irodavezetője, s egyben a kerekasztal moderátora beszámolt a központ tevékenységéről, arról, hogy derekasan kiveszik az erdélyi honosítási kérelmek előkészítésből a részüket. Erdélyben a Demokrácia Központok végzik az állampolgársági kérelmek összeállítását, s a kérelmezők már kész dossziékkal érkeznek a külképviseletre.
Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul elmondta, hogy a külügyminisztériumoknak nagy kihívás volt ez a feladat, de a külképviseleteken sikerrel oldották azt meg. Kiemelte: az eljárás nem válhat közigazgatási rutinná, ügyfélbarát közigazgatást alakítanak ki, minden kérdést igyekeznek megoldani. „A mai világban nagyon nagy dolog, hogy örömöt tudunk okozni az embereknek, s mi ennek mindannyian részesei lehetünk” – mondta, majd megosztott a hallgatósággal egy kedves történetet, amikor egy csángó, magyarul ugyan már beszélni nem tudó kérelmező érkezett. Alapfeltétel a nyelv ismerete, a kérelmező megkérdezte, hogy énekelni szabad-e, s eldalolt egy nagyon szép csángó magyar dalt, ettől nem kellett nagyobb bizonyságtétel. Zsigmond Barna Pál felolvasott még hasonlóan kedves, megható történeteteket.
A kerekasztal beszélgetésen részt vett Szász Péter az Erdélyi Nemzeti Tanács Demokrácia Központ kolozsvári honosítási szakembere, aki elmondta, hogy lakossági fórumokra járnak, s 26 irodában szívesen várják a magyar állampolgárságot felvenni kívánó embereket.
Amikor a Himnusz nekünk is szól, de befelé sírunk…
Boldoghy Olivér komáromi színművész meghatódottan figyelte az erdélyi történetetek, amikor elmondják, hogy nagyon nagy szimbolikus jelentősége van annak is, amikor a Himnusz éppen annak szól, akit visszahonosítanak. Jó hallani, hogy Erdélyben olajozottan működik a honosítás, de ugyanakkor elmondta, hogy a felvidékiek még befelé könnyezve kénytelenek megélni azt a katarzist, amit szabadon Szlovákiában nem élhetnek meg.
Boldoghy Olivér elmondta a hallgatóságnak a történetüket, hogy úgy döntöttek, végigjárnak egy utat, aminek remélhetőleg az lesz a vége, hogy ők is szabadon örülhetnek majd a magyar állampolgárságuknak. Beszámolt az aláírásgyűjtésről, a folyamatos levelezgetésekről, a rendszeres zaklatásokról, nyomásról. Boldoghy elmondta, hogy örülnek annak, hogy az alkotmánybíróság el kezdett foglalkozni az üggyel. „Örvendetes lenne, ha Szlovákiában is gördülékenyen, s ilyen olajozottan folyhatna az eljárás” – jegyezte meg Boldoghy Olivér.
Gubík László, szintén elkísérte a színművészt. Ő volt az aki, elsők közt vállalta nyilvánosan is magyar állampolgárságát. Gubík László hallgatói kérdésre elmondta, hogy az alkotmánybírósági döntésre akár évekig is várhatunk. Mint azt jelezték ez évben 1700 ügy van az alkotmánybíróság előtt, amely dönthet úgy is, hogy megállapítja az alkotmányellenességet, s vissza is dobhatja. „Azzal érvelnek a szlovák szervek, hogy ők nem fosztották meg az állampolgárságuktól, hanem ők mondtak le róla azzal, hogy felvették egy másik állam állampolgárságát.” – utalt Gubík László a jogi hézagra.
Azon kérdésre, hogy milyen a szlovák közvélemény, Boldoghy a hallgatóságnak elmondta, hogy Szlovákiában minden olyan kérdés, ami magyar, magyar kártyává válik. „Teljesen mindegy, hogy az milyen sajtóorgánum, ebben a kérdésben összezárnak, s velünk szembe helyezkednek. Nagyon kevés az olyan ember, aki látja, hogy ez európai, s nem nemzetiségi kérdés. Vannak olyan közéleti szereplők, akik felvállalják. Viszont a legtöbben vagy elhallgatják ezeket a kérdések, vagy sovinisztáknak, irredentáknak neveznek bennünket. Nem lehet érdemben olyannal tárgyalni, aki viszont megmakacsolja magát, az radikalizálódik” – válaszolta Boldoghy Olivér.
Wetzel Tamás hozzátette gyakorlatilag valóban értelmezhetetlen a szlovák eljárás, ami mint ismeretes, területileg is különféle. „Hontalansági helyzeteket is elő lehet állítani. Egy egyszerű nyilatkozatra ki lehet bárkit törölni”- húzta alá. Elmondta, hogy 25 magyar állampolgár van jelenleg, akitől elvették a szlovák állampolgárságot. „Minden védelmet biztosítunk arra, hogy meg lehessen szerezni a magyar állampolgárságot, s már most nagyságrendekkel többen szerezték meg Felvidéken is. Nem jött be az a jóslat, hogy a szlovák titkosszolgálatnak meg vannak a módszerei, hogy kiderítsék, kik vették fel a magyar állampolgárságot” – utalt arra, hogy Magyarország nem szolgáltat ki információkat.
Magyarország kész nemzetközi jogi útra terelni az ügyet
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szólt arról, hogy 2010 fordulópontot jelentett a nemzetpolitikában. „Egy olyan drámai pillanat volt, ami után sikerült fölébreszteni a magyarországi magyarságot. „Gond van a magyarországi fejekben, s ebben rendet kell tenni” – fogalmazott. Hozzátette, mi a mindennapok valóságában éljük meg a nemzet összetartozását. „Az jelent a legtöbbet, amikor én magam is részt veszek egy-egy eskütételen” – nyilatkozta Répás Zsuzsanna a kerekasztal beszélgetésen, melyen elmondta, úgy látja, hogy a szlovák rendszer bajban van ezzel a kérdéssel. 2010. júliusában bosszúból hoztak egy törvényt, amihez nincs végrehajtási rendelet. „Szemmel láthatóan ez egy tehertétel Szlovákia számára, de nem tudják, hogy hogyan lépjenek ki belőle, mert van még mindig egy közhangulat, amit nehéz túlhaladni. A közbeszéd olyan mértékben radikalizálódott, s elromlott a politikai párbeszéd, amelyből nagyon nehéz kikeveredni” – mondta Répás Zsuzsanna. Hozzátette, sokkal hosszabb munka szükséges ennek a párbeszédnek a javításához, ami viszont örvendetes, hogy ez elkezdődött. „Beszélünk egymással, s pozitív dologról tárgyalunk. Az illetékesek megnézik a jogi helyzetet, de a labda a szlovák oldalon pattog. Nagy a várakozás. Amit most mi látunk, hogy egy pragmatikus megközelítés van. Kulcsszerepe van az alkotmánybíróságnak, nagyon pozitív, hogy befogadták. Több fórumon kifejtettük már, hogy az ún. ellentörvény diszkriminatív. Készek vagyunk nemzetközi jogi fórumokra is továbbmenni” – zárta mondandóját.
HE, Felvidék.ma
