“Korábban sokan árulóztak bennünket, és most kiderült, hogy nem volt miért” – mondta Bugár Béla.
A Most-Híd elnöke ezt szeptember 24-én hangoztatta, miután Berényi József MKP-elnökkel és Tokár Gézával, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivőjével aláírták A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumot, azaz, a szlovákiai magyar nemzeti minimumot.
Érdekes volt ezt hallani. Vajon miért mondja ezt, miért fontos neki? Itt és most, amikor a jelenlévők közül senki még csak nem is célzott ilyenre? Bugár Béla meg is magyarázta, hogy ez miből derült ki! Rámutatott, hogy pártja programja és az alapdokumentum összhangban vannak egymással, és ezt bizonyítva, programjukból több részletet is felolvasott. És valóban! De ki vonta ezt valaha kétségbe!?
Ennek a dokumentumnak az aláírása sok mindent jelenthet a jövőre nézve, de a múltra vonatkozóan valójában semmilyen választ nem adott. Bugár Bélának és társainak egyébként korábban sem a programjuk miatt kellett szembesülniük bírálóikkal (ilyennel egyébként még az „extrakeményen” fogalmazó Kövér László, az Országgyűlés elnöke sem jött elő, amikor Bugár Béla tettét nemzetárulásnak minősítette). A Most-Híd megalakításával saját közösségének, a felvidéki magyarságnak a megosztását, gyengítését szokták számon kérni tőle – csupán amiatt, hogy egy 2007-es MKP-elnökválasztáson a vetélytársa több szavazatot kapott.
Az árulás kifejezés alatt sok mindent érthetünk. Ha beütjük például a Google-ba, ilyen találatokat kapunk:
– Illetéktelenek kezére juttatás – A rábízott dolgok, információk, vagy akár társak átadása (vagy megszerzésük lehetővé tétele) olyan személyek számára, akik szemben állnak az átadó saját csoportjának érdekeivel, céljaival, és ezért várhatóan ártani fognak annak.
– Tudatos károkozás a saját társaknak az ellenség felhasználásával: az ígéretek és megállapodások megszegése.
– Visszaélés a társak bizalmával – Az ígért segítség és hozzájárulás elmulasztása. Működési állapot: amikor egy személy korábban bizalmat kapott, de erre méltatlannak bizonyul, mert hasznos hozzájárulás helyett kárt okoz. A benne megbízó csoport vagy személy cserbenhagyása.
Az árulás állapotába úgy juthat legkönnyebben az ember, ha segítséget ígér, de csak saját érdekeit veszi tekintetbe, így kárt okoz.
Ezek a Wikiszótárban találhatók (online magyar értelmező szótár – wikiszotar.hu). Konkrét példákkal is szolgáltatnak: Ha valaki megcsalja a párját, akkor tulajdonképpen árulást követ el, mert hűtlen lesz. Vagy: Árulás a fiatalokkal szemben, ha elhitetik velük, hogy a drogok nem igazán ártalmasak. Ha valaki jobban szereti a konzervatívabb dolgokat, a Pallas lexikonban ez olvasható: Az árulókra vonatkozó szabályok alkalmazandók azokra is, akik az ellenséges hadseregnek önként vezetőkül ajánlkoznak, vagy mint vezetők a csapatokat szándékosan félrevezetik.
Az árulás szó értelmezésében láthatóan kevés dolog szerepel a tervekkel, nézetekkel kapcsolatban – sokkal inkább konkrét cselekedetekről, lépésekről. És ezen sorok itt most nem vádiratnak íródtak, ahogy cáfolatnak sem. Csak ahogy Bugár Béla is gyakran figyelmeztet: „Ne keverjük a Jézuskát a géppuskával!”.
Felvidék.ma, Oriskó Norbert
{iarelatednews articleid=”35733″}
