Mire tanítanak bennünket a gárdonyi értékek? Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája szívesen tesz eleget a meghívásoknak, hogy a sokoldalú író-költő példáin keresztül közelebb hozza az emberekhez a Végtelenhez vezető utat.
Keller Péter előadásainak sora 2008-ban kezdődött, amikor újra napvilágot látott nagyapja, Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi című életrajzi műve, melynek a megjelenése arra ösztönözte a dédunokát, hogy eljutassa a könyvet azon településekre, ahová Gárdonyi Géza valamilyen módon köthető. „Ilyen pont nagyon sok van az országban, jóllehet azt mondják, hogy csak egri volt a dédnagyapám, de már az édesapja révén is, aki végigvándorolt az országon, s ő maga is, újságíróként elég sok helyen megfordult. Beleástam magam a családi történetbe, s abba, hogy valójában milyen művész is volt. Tanítóként kezdte a pályáját, költött, írt, remekül festet, hegedült, színi előadásokat szervezett, kiválóan orgonált, van két karácsonyi ének, amit ő szerzett, dolgozott kántorként. Foglalkozott történelemmel, részt vett a Margit-szigeten a kolostor feltárásában, hat nyelven beszélt, tízezer kötetes könyvtára volt… Kialakult bennem egy egységes kép róla, aminek nagyon örülök, mert engem gazdagít, s szívesen beszélek róla másoknak is, hátha ösztönzőleg hat az e világból eredő, de túlvilágba mutató gondolat” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Keller Péter, aki Felvidéken először tartott előadást, de szívesen tesz eleget további meghívásoknak.
A rimaszombati előadásra 2012. november 16-án a Pósa Lajos Irodalmi és Közművelődési Kávéház (PLIKK) rendezvényeként a Győry Dezső Napok keretében a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának a szervezésében került sor. Az Egyesült Protestáns Gimnázium örökségét hordozó Tompa Mihály Református Gimnázium dísztermében a diákhallgatóság egy része a gimnáziumból, más része a Tompa Mihály Alapiskolából gyűlt össze. Keller Péter örömét fejezte ki, hogy sikerült találkoznia a rimaszombati diákokkal, s az érdeklődésből arra következtetett, hogy ma is hat Gárdonyi szelleme és életműve. „Ezek az értékek, amelyeket közvetít, örök emberi értékek, az a nyelv, amit mond, az tényleg mindig élő magyar nyelv marad. Amíg az ember olvas, addig ez mindig érték lesz” – mondja Keller Péter. Előadása során a magyarság, a magyar nyelv, a Biblia s kereszténység hordozta gárdonyi értékek mellett kiemelte a barátság jelentőségét is. Gárdonyi arra intett, hogy becsüljük meg a jó barátokat.
„Az élet javai közé tartozik az az öt-hat velünk érző lélek, akivel együtt utazgatunk a század hajóján, a csillagokkal világított nagy végállomás felé” – írta Gárdonyi Géza, aki életre szóló barátságot ápolt többek közt a Pósa Asztaltársasággal élén Pósa Lajossal, a Feszty Árpád kingyesi tanyasi műtermében össze-összejött író, költő, festő, zenész barátokkal. „Az az izgalmas, hogy nagyapám megírta Pósa Lajos élettörténetét. Írásaiból arra következtetek, hogy azoknak az életrajzát írta meg, akikkel az édesapja igazán jóban volt, így Pósán kívül a Dankó Pistáét, a Szabolcska Mihályét, Rákosi Viktorét” – jegyzi meg Keller Péter, s hozzáteszi, hogy nagyapja testvére, Sándor is írt levelet Pósa Lajoshoz, tehát még a család gyerekeire is tovább hatott ez a barátság.
2009-ben újra összehívta már az egykori kingyesi barátok leszármazottjait, lelki rokonait Feszty Zsolt és családja Ógyallára, a családi birtokra, ahol a „vendégkönyvkényt” használt mestergerenda tanúsítványa szerint is annak idején a Feszty Szalon, a Pósa Asztal barátai találkozgattak. Erre az „újra-találkozásra” vezethető vissza, hogy Pósa Lajos iskolájának jogutódjába, a mai egyházi iskolába eljutott az egykori barát, Gárdonyi Géza leszármazottja. Hiszen a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének a képviselői, akik immár egy évtizede éltetik Pósa Lajos emlékét, Kingyesen ismerkedtek meg Gárdonyi Géza rokonaival.
Gárdonyi Géza az Ida regényében úgy fogalmaz, hogy egy láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön, s az vezet. „Az hogy én itt vagyok, az is ennek a láthatatlan kéznek a műve, mint ahogyan az is, hogy a dédapám élete úgy kiteljesedett”- nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Keller Péter. Kifejtette: A dédapja 18 éves volt, amikor elvégezte a tanítóképzőt, nem sokkal korábban halt meg az édesapja, az édesanyja nehéz körülmények között élt, ekkortájt már megfogalmazta az életelveit, s azok között szerepelt a Jézuskövetés, Szókratész példájának a követése mellett az alázatosság is. A jó tanár, a jó író dolga, hogy lámpásként világítson, hogy apostol legyen. „Azt akarta, hogy az emberek lelkét megérintse a Végtelennel, azaz Istennel, s minden emberben elindítson egy folyamatot a tökéletesség felé. Az volt a célja, hogy olyan dolgokról írjon, ami az embert elgondolkoztatja, ami az emberben olyan rezgést kelt, mely rezgés maradandó lesz, s átalakítja az embert jobbá, szebbé, tökéletesebbé, nemesebbé. Minden műve arról szól, hogy ezt a világot lehet másképp látni, hogy van az a másik fény, a Jézus fénye, s minden élethelyzetben meg lehet ezeket a fényeket találni” – mondta dédapja tanúságaira hagyatkozva Keller Péter.
Az előadás során a hallgatóság megismerkedhetett Gárdonyi Géza életén, gondolatmenetén túl a lelkével, szellemiségével. Tóth Csilla, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke elmondta, hogy ez a szemelvényekkel tarkított előadás minden bizonnyal előbbre vitte a diákokat az irodalom szeretetében is, de az előadás arról is szólt, hogy egy-egy ember a gondolkodásmódjával a saját életén keresztül hogyan tudja az emberiséget egy picikét előbbre vinni…
A kapcsolatot az előadóval www.gardonyigeza.hu oldalon lehet felvenni.
Homoly E, Felvidék.ma
