75. születésnapját ünnepelte Jaksics Ferenc, érsekújvári születésű illusztrátor, festőművész. Alkotói pályája szerves részét a gyermekeknek szánt illusztrátori munkája képezi. Festészete az elmélyedés, az alkotói sikerek és küzdelmek szimbiózisa.
Jaksics 1958–1964 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol az első három évben Ján Želibský professzornál festészetet, majd Jozef Chovan professzornál alkalmazott grafikát tanult. Ezt követően a Pedagógiai Tankönyvkiadóban dolgozott csaknem harminc évig, mint grafikai szerkesztő. A szerkesztés mellett számos tankönyvet, meséskönyvet illusztrált, de monotípiával és fametszettel is foglalkozott. Számos fiatal kollégáját segítette pályájukon, ez nagy hatással volt a hazai könyvesztétika fejlődésére.
A kilencvenes évek eleje a művész életében is nagy változást hozott, szabad foglalkozású képzőművészként folytatta pályáját. Ekkor jelent meg az Utazás a történelemben c. kiadvány és a Képes ifjúsági enciklopédia – az ő illusztációival. Rendszeresen részt vesz csoportos és egyéni kiállításokon is. Tagja a Szlovákiai Képzőművészek Uniójának, a Szlovák Grafikusok Egyesületének, s a Pozsonyi Műtermek szabad művészeti társulásnak. Ma Pozsonyban él és alkot.
Jaksics Ferenc alkotói pályája szerves részét a gyermekeknek szánt illusztrátori munkája képezi. A leírt történeteket leegyszerűsített jelrendszerben, rajzban formálja meg, így a gyermekolvasóhoz természetes módon közelít, a barát nyelvén szól hozzájuk. A színes rajzokkal illusztrált mesejeleneteket és fantasztikus történeteket rajzaival már-már valósággá emeli a gyermeki fantáziában, vizuális rangra emeli őkett. A gyermek mint néző az említett grafikai történéseken keresztül ismerkedik a különféle élettörténésekkel. Gyermekillusztrációin keresztül az alkotó szín- és formai fantáziája olyan meggyőződéssel sugározódnak a gyermeki képzelőerő hullámhosszai felé, hogy valóban azt gondolhatjuk, hogy a művész saját gyermekkori élményeiből táplálkozik.
Jaksics Ferenc festészete az elmélyedés, az alkotói sikerek és küzdelmek szimbiózisa. A színek monochróm, egymásba fonódó jelüzenetei portrékat, emberi keserűségeket, közeledéseket, a lelki összekapaszkodás momentumait közvetítik a néző felé. A gyakorlott szem, a sötét tónusú színárnyalatok rejtekeiben ott találja a fényt, a mozgást, mely jelenségeket a Teremtő és az Empátia c. festményeinek szemlélése közben is felfedezhetjük.
Figyelmet érdemelnek Jaksics Ferenc portréi is. A portréfestő c. kép, A szomszédom Kassák című műve külön-külön is részletes szakelemzést érdemelnének.
Habár Jaksics Ferencet a köztudat illusztrátorként, tipográfusként, grafikai szerkesztőként ismeri, festészete is jelentős, noha még nem kamatoztatta úgy az összegyűjtött művészeti ismereteit, ahogyan ezt tehetsége révén megtehette volna. Jaksics az alkotó vágy embert próbáló, s kínzó terhe mellett folyamatosan igyekszik új festményeket is létrehozni, tehát alkotópályája korántsem nevezhető részben lezártnak, vagy lezártnak. Reméljük, hogy a festőre nehezedő alkotói teher a jövőben új alkotások sorát eredményezi, mindannyiunk örömére.
Kalita Gábor, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36554″}