(Frissítve: 18.55) November 26-án elkezdődött az oktatási intézmények dolgozóinak sztrájkja. A kormány kilátásba helyezte a felmondásokat is! A pedagógusok 10 százalékos béremelést akarnak, a kormány öt százalékra hajlandó.
A kormány szerint, ha a pedagógusok ragaszkodnak ahhoz, hogy ez magasabb arányú legyen, akkor azt csak a pedagóguslétszám csökkenésével valósulhat meg. Robert Fico miniszterelnök már szombaton figyelmeztetett arra, hogy Szlovákiában egy tanárra az Európai Unió országaihoz viszonyítva túl kevés diák jut. Míg az EU-átlag szerint a tanárok és a diákok aránya 1:11, addig Szlovákiában ez az arány 1:14. Vasárnap a közmédiában Peter Kažimír pénzügyminiszter is megerősítette Robert Fico szavait, és utalt a felmondás lehetőségére is. „Ha magasabb béreket akarnak, akkor azonnal változtatni kell a pedagógusok számán. 2006 óta 16 százalékkal csökkent a diákok száma, a tanároké viszont csak 7,7 százalékkal”. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, az öt százalékos fizetésemelést úgy javasolják, hogy közben nem csökkentik a tanárok számát.
Pavel Ondek, a pedagógusok szakszervezetének vezetője nem kommentálta ezt, mondván, a kormány eddig erről a megoldási lehetőségről nem beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a tanárok létszámáról az iskola igazgatója hivatott dönteni. Az SDKÚ-DS képviselője, Miroslav Beblavý viszont kemény kritikát fogalmazott meg a kormány javaslatáról: „ez olyan arrogancia, amilyenre még nem volt példa a szlovák politikában.”
Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás képviselője, Jozef Kollár is lehetségesnek tartja a pedagógusok számának csökkentését. Mint mondta, olyan iskolák is vannak, ahol csak nyolc diák jut egy tanárra.
A sztrájkba az iskolák döntő többsége, 70-80 százaléka bekapcsolódik, a tüntetés időtartama iskolánként változó, van ahol csak egy napos lesz, de olyan iskolák is vannak, ahol az egész héten nem lesz tanítás. Néhány egyházi- és magániskola is támogatja a sztrájkot. „Az iskolák szabad döntésére bíztuk, hogy bekapcsolódnak-e a sztrájkba” – mondta Saskia Repčíková, a magániskolák szövetségének vezetője. A most folyó sztrájkban az előrejelzések szerint az iskolák nem pedagógus alkalmazottai kisebb arányban vesznek részt, mint a szeptemberi megmozdulásban. Erkölcsileg támogatják a sztrájkot, de anyagilag annak terhét nem tudják felvállalni.
Szlovákiában az alapiskolák pedagógusainak átlagbére 652 euró.
A sztrájk első napján, november 26-án több szlovákiai nagyvárosban szerveztek tüntetést.
Pozsonyban négyezren vettek részt a pedagógusok megmozdulásán a Nagyszombati vámnál. A tanárok mintegy negyven autóbusszal érkeztek a tüntetés helyszínére, de sokan jöttek vonattal és gépkocsival is. A transzparenseken olyan feliratok voltak olvashatók, mint „Görögországnak gyűjtünk, az iskolaügyre viszont nem adunk?”, „Élni akarunk, nem nyomorogni”, „Meddig fogunk oktatni alamizsnáért?”… Magyar iskolák is képviseltették magukat Szlovákia nyugati részéből. A pozsonyi tüntetésen felolvasták azt a nyilatkozatot, melyet eljuttatnak a parlamenthez és a kormányhoz is. Elvárják, hogy a kormány memorandum aláírásával kötelezze magát az oktatásügyben szükséges lépések megtételére. „Úgy, hogy a mi iskoláink is hasonló támogatást kapjanak, mint az Európai Unió tagországainak többségében” – mondta Pavel Ondek, a pedagógusok szakszervezetének vezetője. Sajnálattal vetet tudomásul, hogy Szlovákia egyik polgármestere megtiltotta az iskoláknak a sztrájkhoz való csatlakozást. „Ha ilyen híreket kapunk, lesz munkájuk a jogászainknak” – fejezte ki nemtetszését a szakszervezeti vezető, és hangsúlyozta: ragaszkodnak a követeléseikhez, beleértve a 10 százalékos béremelést is. „Ez a bátorság próbája is” – tette hozzá.
A pedagógussztrájk mellett a diákok is kiálltak. Voltak, akik külön tüntetést szerveztek Pozsony főterére, ahol a „Buta választó a jó választó” transzparenssel fejezték ki véleményüket Szlovákia oktatáspolitikájáról.
Kassán a Déli Kapu előtt tüntettek. Szintén sok magyar iskola kapcsolódott be a tüntetésbe, például Szepsi, Torna, Buzita… Kétezren gyűltek össze, az egyik transzparens a népek tanítóját, Komenskýt ábrázolta – fekete (gyász)szalaggal bekötött szemmel.
Besztercebányán, az ország harmadik legnagyobb városában, a Szlovák Nemzeti Felkelés terén mintegy kétezren tiltakoztak Szlovákia oktatáspolitikája ellen. Véleményüknek szónoklatokkal, transzparensekkel, füttykoncerttel adtak hangot.
Magyar iskolák és a sztrájk
A magyar oktatási tannyelvű intézmények döntő többsége sztrájkol, beleértve a középiskolákat is. Nincs tanítás a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin, a galántai Kodály Zoltán és a komáromi Selye János gimnáziumokban sem. Sztrájkolnak a pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium, a kassai Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium és a rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola dolgozói is. Információink szerint Somorján valamennyi állami iskola sztrájkol, kivéve a Corvin Mátyás Magyar Tannyelvű Alapiskolát, ahol Bugár Béla felesége, Bugár Gabriella az igazgatónő.
Szaxon Gyula, a csicsói Gáspár Sámul Alapiskola és Óvoda igazgatója a Pátria Rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, szerinte a 10 százalékos fizetésemelés szerény kérés, a tanárok ennél is többet érdemelnének. A teljes tantestület támogatta a sztrájkot, amit talán már néhány évvel korábban, még a gazdasági válság előtt kellett volna megtartani. A csicsói igazgató is ott volt a pozsonyi tüntetésen, akár Dolník Tibor is a bátorkeszi iskola képviseletében. „Betelt a pohár, évek óta várjuk, hogy jobb legyen a helyzet, de evről évre rosszabb” – mondta Dolník, aki tájékoztatott arról, hogy több napon át tartó sztrájkra is készen állnak.
Ölvecky Árpád, az Eötvös utcai komáromi alapiskola igazgatója a rádióban elmondta, a sztrájk a demokrácia egyik eszköze, és iskolájukban a nagy többség akaratát is tükrözi. Andruskó Imre, a komáromi Selye János MTNY Gimnázium igazgatója szerint ” a szakszervezet által megfogalmazott követelések jogosak. Nem csak a 10 százalékos béremelésről van szó, hanem arról is, hogy az elmúlt 20-22 évben az iskolaügy nem kapta meg azt a támogatást, amit megérdemelt volna. A tanárok társadalmi megbecsülése nagyban csökkent, ezen is szeretnénk változtatni”. Andruskó szerint a központi szakszervezet hibázott, hogy csak 10 százalékot kért, ha 30-40 százalékkal kezdik, akkor 10-15 százalékban valószínűleg kiegyezett volna a kormány.
Az egyházi iskoláknak a püspöki konferencia a petíció formáját javasolta tiltakozásul. Több egyházi iskola, köztük a MARIANUM Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolaközpont is. „Munkabeszüntetésünkkel tiltakozunk az Oktatásügyi Minisztérium egyházi- és magániskolákat érintő diszkriminatív intézkedései ellen is. Nézetünk szerint az Oktatásügyi Minisztérium közelmúltban bevezetett törvénymódosításai az egyházi iskolarendszer teljes ellehetetlenítéséhez, esetleg megszűnéséhez vezethetnek – tehát nem demokratikusak! E miatt csatlakozunk a Szlovák Katolikus Püspöki Konferencia által is támogatott petícióhoz, mellyel a fentebb említett törvények visszavonását és igazságos, gazdaságos és diszkriminációmentes iskolaügyi törvények létrehozását követeljük” – tájékoztat az iskola honlapja. „Emellett igazságos, diszkrimináció-mentes törvényeket is követelünk. Az állami iskolákhoz képest az egyházi iskolák 12 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodnak” – mondta a Pátria Rádióban Madarász Róbert igazgató.
Pozsonyi és somorjai képeink itt tekinthetők meg. / Kassai galériánk itt érhető el.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36698,36689,36712,36732,36722,36755″}
