Közhely, mégis e jegyzet elejére kínálkozik – a múlt ismerete nélkül nincs jövő.
Esetünkben ez a második világháború utáni keserves idők egyik kulcsfontosságú hazai magyar intézményének megalakulására vonatkozik. A Magyar Területi Színház /MATESZ/ hatvan éve alakult, teljes jogfosztottságunk, a Beneš-féle dekrétumok, a kitelepítések és deportálások, a cseh/szlovákiai magyar értelmiség lefejezése után, Komáromban. Néhányszor, mint gyerek, én is ott voltam az első társulat vidéki szereplésein. Láttam, hogyan ácsolják össze az esti előadás előtt az alkalmi szabadtéri színpadot az önkéntes színházkedvelők, s milyen izgalommal beszélgetnek a helyiek már napokkal a vendégszereplés előtt az előadásról.
A MATESZ érkezése óriási esemény volt minden magyarlakta településen, hiszen végre anyanyelvünkön lehetett beszélni a színpadon is, műsorra tűzhettek remek magyar darabokat és önfeledten lehetett ünnepelni a színművészeket több perces tapsokkal. Ma már mesének tetszik, hányszor kellett tologatni a sűrűn elromló autóbuszt, vacogni a fűtetlen színpadokon és öltözőkben, étkezni füstös kocsmákban stb.
A MATESZ első társulatának megalakulását november utolsó napjától emlékmű őrzi Komáromban, az Eötvös utca 2268-as számú parcelláján. Ott, ahol az első igazgató, az első társulat, az első műszaki- és az első irodai személyzet megkezdte áldásos, hősies tevékenységét. A parcellán állt ugyanis a színház első otthona, melyet a lakótömbök építésekor lebontottak. Az emlékműnek egyelőre csupán az alapzata készült el, de nagyon jó, hogy elkészült. Az idő majd megmutatja, lesznek-e támogatói az emlékművet díszítő Aranyember szobornak, teljes lehet-e Gáspár Péter alkotása, kialakulhat-e az Aranyember Park.
Örvendetes, hogy a komáromi székhelyű Teátrum színházi polgári társulás és Konrád Józsefné, Márta meg tudta valósítani hónapokkal ezelőtti tervét és így azok a magyarok, akik fel tudják mérni, milyen önfeláldozó és szakmailag is sikeres munkát végeztek a MATESZ színészei az akkori nehéz időkben, fejet hajthatnak a zömében már a temetőben nyugvó színi játékosok emléke előtt. Óriási egyéni teljesítmény Konrád Márta teljesítménye, aki az ügynek erkölcsi és anyagi támogatókat tudott találni itthon és Magyarországon egyaránt.
Az alapzat ünnepélyes leleplezésén Tóth László író mondott beszédet. A műsorban Ferenczy Anna, Mák Ildikó, Boráros Imre és Dráfi Mátyás működött közre, elhangzottak Ferenczy Anna versei és Gyüre Lajos költeménye. Ott volt a tisztelgők körében Varga Ernő, a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság volt elnöke is, aki a mai színházépület megszerzésében jeleskedett. Köszöntötte az ünneplőket Gyurkovics Mihály alapító tag, mivel személyes jelenlétét egészségi állapota nem tette lehetővé.
A város képviseletében Anton Marek polgármester, illetve Novák Tamás és Szabó Béla alpolgármesterek vettek részt az avatáson, amely a Duna Menti Múzeum Zichy Palota-beli részlegében fényképkiállítással és fogadással ért véget.
Batta György, Felvidék.ma
