Robert Fico szlovák kormányfő szerint országában megfigyelhető egy olyan tendencia, miszerint az (államalkotó) szlovák nemzet kárára előtérbe kerülnek a kisebbségi problémák. Illetve mégse. Vagy inkább mégis, de nem úgy.
Nem, szó sincs róla, hogy a reggeli friss levegőn kívül valami más is szívott volna e sorok írója, pusztán azt a dilemmát próbáltam felvázolni, amivel a miniszterelnök szembesülhetett hírhedtté vált kijelentése kapcsán. Aki esetleg még nem hallott volna róla: Robert Fico a Matica slovenská megalakulásának 150. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Turócszentmártonban azzal kenegette a jelenlévő honfiak és honleányok máját, hogy jókat rúgott a Szlovákia területén élő kisebbségekbe. Például azzal, hogy kijelentette: a szlovák államot nem a kisebbségek, hanem az államalkotó szlovák nemzet számára hozták létre. Továbbá kifejezte abbéli óhaját is, hogy fejeződjenek már be a „kisebbségi jogokkal való zsarolások”.
E megnyilvánulások persze nagy port kavartak a felvidéki magyarság körében, teljes joggal. Miután e porfelhő elkezdte kicsit csípni a kormányfő szemét, anélkül hogy e szemek megrebbentek volna közölte, hogy ő nem is úgy gondolta. Hanem úgy, hogy egy konkrét esetre reagált, tehát ő igazából nem is utálja annyira a kisebbségeit mint ahogy azt róla híresztelték az utóbbi napokban. A lényeg tehát az, hogy megint félreértettük a kedves vezetőt, mert ő nem úgy gondolta, legalábbis utólag.
Persze ha jobban belegondolunk, meg lehet ezt érteni. Nagyon színes foglalkozás a politikusé, nem csak a megjelenést, az öltözéket kell mindig az alkalomhoz igazítani, hanem a mondókát is. Mindennek megvan a maga helye és ideje. Itt poénkodunk egyet, ott olcsó anekdotázgatással szédítünk nőnap alkalmából, amott pedig ostort csattogtatunk. Az igazi tehetség mindeme színeváltozást képes megejteni úgy, hogy közben ugyanarról az egy témáról beszél. Turócszentmártonban mindenesetre a kutyakorbács jutott, ugyanis ott az dukál. Azt azért mégsem várhatjuk el a szlovák kormányfőtől, hogy éppen a maticások előtt kezdje el simogatni a szlovákiai kisebbségeket. Annyira azért nem dübörög a gazdaság, ráadásul a Slotát levedlett nemzetiek is a konyhában vannak. Érthető hát a kemény szó. Utólag úgyis mindig mindent következmények nélkül meg lehet magyarázni, sőt, le is lehet tagadni.
Egyetlenegy dologra kell csupán odafigyelni: ne legyen tükör a miniszterelnöki rezidencián.
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38194,38200,38208,38214,38215,38296″}
